Karriert váltani senkinek sem egyszerű feladat, és nem mindegy, hogy tudjuk-e mit teszünk, vagy az ismeretlenbe ugrunk. Alapos előkészítéssel a saját dolgunkat könnyítjük meg. A váltás első lépése a karriertervezés.
A saját karrierváltásom előkészítése hosszú időbe telt. Mindent alaposan megterveztem, utánajártam a lehetőségeknek, képbe kerültem a buktatókat és csapdákat illetően, majd nyugodtan, könnyen, előkészületektől megtámogatva csusszantam át a vállalkozói létbe.
Talán, ha tényleg így történik, sok felesleges stressztől kímélem meg magam, de persze nem így történt. Nem tűnt nagynak a mélység, így én nem törődtem sokat vele, hogy működik-e majd az ejtőernyő. Lesz, ami lesz alapon, sosemvolt önbizalomtól vezérelve, törtem meg a korábbi rendet. De bár többet tudtam volna arról, hogyan érdemes karrierváltásba kezdeni! A karriertervezés alaplépéseit figyelembe véve, biztosan megspóroltam volna magamnak néhány álmatlan éjszakát.
Tervezés nélkül egy tapodtat se!
Buzás-Kovács Anita coach, a BrandM Coaching alapítója is felhívja rá a figyelmet: a váltás első lépése a karriertervezés.
A karrierváltás igényét általában a megváltozott körülmények indikálják. Elképzelhető, hogy új élethelyzetbe kerültünk, hogy költözünk, hogy bővül a család, hogy valamiért nem felelnek már meg a korábbi keretek. Vagyis, amikor megfogalmazódik bennünk a vágy arra, hogy valami mást csináljunk, a változás szele valamilyen módon már megérintett minket. Ha tervezünk, az a mozgásban lévő – széteső vagy épp összeálló – életünket is egyszerűsíti majd, hiszen a figyelmünk koncentráltabbá, a céljaink világosabbá válnak.
A karrierváltás egyben szemléletváltást is jelent, tudjuk meg.
Ahhoz, hogy gördülékenyen menjen, az eddigiektől eltérő szempontok alapján kell vizsgálni a szokásainkat, értékrendünket, sőt a teljes életünket. Mindezt pedig jó, ha kíméletlen őszinteséggel tesszük, mert a folyamatot csak hátráltatni fogja, ha kozmetikázni próbáljuk a tényeket.
Kezdjük az alapkérdésekkel!
Buzás-Kovács Anita szerint a tervezés első és legfontosabb pontja, hogy feltegyük magunknak a legalapvetőbb kérdéseket, majd önismeretünk segítségével választ adjunk rájuk.
- Ki vagyok én?
- Mire vágyom?
- Mi tölt el szenvedéllyel?
- Mivel lennék elégedett?
- Mire van szükségem?
- Melyek voltak eddig a sikerkritériumaim?
- Mikor és mitől éreztem magam motiváltnak?
Ha nem vagyunk őszinték magunkkal, bármelyik kérdésnél csapdába eshetünk. Különösen igaz ez az utolsóra, ahol elsőre talán mind a pénzt említenénk, mégsem ez a „dolgunk”.
– A pénz fontos, élni kell valamiből, de hosszú távon senkit sem elégít ki egy jó autó vagy egy nagyobb lakás. Gyors kiégéshez vezet, ha csak a pénzt hajszoljuk, és közben nem foglalkozunk a belső motivációs tényezőkkel – magyarázza a szakértő, és azt tanácsolja, a pénzre eszközként, ne mozgatórugóként tekintsünk.
Mérjük fel a lehetőségeinket, tűzzünk ki célokat!
Ha a válaszokkal megvagyunk, a lehetőségeink felmérése következik. Buzás-Kovács Anita szerint ezt érdemes azzal kezdeni, hogy megvizsgáljuk, milyen életszakaszban vagyunk épp.
– Érdemes végiggondolni például, hogy biztos a családtervezés időszaka a legmegfelelőbb-e az éles váltásra. De akár egy építkezés vagy egy hitelfelvétel is sokat nyomhat a latba a döntés meghozatalakor – figyelmeztet, és hozzáteszi, az sem mindig előnyös, ha egy pályakezdő alapít vállalkozást, hiszen jó, ha tapasztalatot szerez a szakmájában, mielőtt ilyen nagy fába vágja a fejszéjét.
Ha ezzel megvagyunk, tűzzünk ki reális célokat, melyekre lehet építeni. A vállalkozói lét tele van nem várt buktatókkal, melyeken akkor leszünk képesek épségben átevickélni, ha tudjuk, mi felé tartunk. Nem lesz minden nap könnyű az ébredés, de amíg van cél, addig van miért kikelni az ágyból.
Informálódjunk!
Információ gyűjtés nélkül elképzelhetetlen a tervezés folyamata. Buzás-Kovács Anita azt javasolja, nézzünk körül a világban és keressünk példaképeket magunk számára. Majd nézzünk körül a környezetünkben is és keressünk fel olyan vállalkozókat, akik azzal foglalkoznak, amivel mi szeretnénk. Derítsük ki, hogy a valóságban milyen a munkájuk, milyen körülmények között dolgoznak, milyen képességek birtokában vannak, és vajon a mi tudásunk tényleg kamatoztatható lenne-e a világukban.
Felhívja rá a figyelmet, hogy nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Ahhoz, hogy egy vállalkozás jól működjön nem extrém vagy vadonatúj ötletekre van szükség, hanem szakértelemre és elhivatottságra.
– Ha folyamatosan csak azon gondolkodunk, hogy válhatnánk egyedivé, akkor időt vesztünk. Ha viszont cselekedni kezdünk, akkor maga a folyamat lesz az, ami előbb-utóbb meghozza az egyedi megoldásokat is. A munkánk iránt táplált szenvedélyünk teszi majd különlegessé a szolgáltatásunkat – mondja.
Ne feledkezzünk meg az anyagiakról sem!
Tervezzünk a pénzügyekkel is – javasolja a szakértő -, mert bármilyen jó is az ötletünk, nem tudhatjuk előre, hogy reagál rá a piac. Érdemes legalább egy évre előre látni az anyagiakat, hogy biztonságban érezzük magunkat.
Mérjük fel, mennyi pénzre van szükségünk egy hónapban az alapszükségleteink kielégítésére és a kötelező adónemek kifizetésére, és tegyünk félre legalább annyi pénzt, amennyi ezt egy éven keresztül fedezheti.
– Nehezebbek lesznek a hétköznapok, ha elviszi a fókuszt az, hogy nincs elég pénzünk a számlán – avat be, és hozzáteszi, ha ez nem megy, akkor akár munka mellett, heti néhány órában is el lehet kezdeni építeni egy vállalkozást. Ez jóval nagyobb biztonságérzetet jelenthet.
Kiemelt kép: Canva, Bruce Mars.
