Másodlagos meddőség mellett hozott sikert a gyógyvizes kezelés

Gondolta nem veszít semmit azzal, ha kipróbálja a gyógyvíz hatását, ezért Honvédné Müller Hajnalka – miután másodlagos meddőséget diagnosztizáltak nála – három hétre Harkányba utazott. Nem sokkal később megtörtént a csoda, és ma már három gyermek édesanyja lehet.

Honvédné Müller Hajnalka már kétgyermekes édesanya volt, amikor méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak nála. Orvosai ráadásul ritka esetre, szimultán terhességre gyanakodtak, azaz úgy gondolták, nem csak méhen kívül, de méhen belül is van egy magzat. Hogy igazuk volt-e, Hajni szerint kérdéses, a szövettan csak a méhen belüli magzat meglétét igazolta, a méhen kívüli babáét nem. Addigra azonban visszafordíthatatlan volt a veszteség: a magzat mellett a jobb petevezetékét is kivették.

Ágyban, párnák közt soha

– Szerettem volna még gyereket, ezért elmentem egy petevezeték átjárhatósági vizsgálatra, ahol kiderült, hogy a megmaradt, baloldali petevezetékem el van záródva, így másodlagosan meddő vagyok.

Az orvos azt mondta, hogy ágyban, párnák közt már sosem eshetek teherbe, egyetlen esélyünk marad: a lombikkezelés.

De azt meg az nehezítette, hogy amikor a méhen kívüli terhességem miatt eltávolították a jobb petevezetékemet, elrontották a műtétet, és egy kis részt mégis bent hagytak, így megnőtt az esélye egy újabb méhen kívüli terhességnek – avat be Hajni. Elárulja, sokáig bújta a netet megoldást keresve, mire rábukkant a harkányi gyógyfürdő kínálta lehetőségekre.

– Kiderült, hogy ha a háziorvos és a nőgyógyász beutal, akkor háromhetes, nőgyógyászati problémákkal kapcsolatos kezelést lehet igénybe venni – mondja Hajni, aki ha csodát nem is várt, de kíváncsian vágott bele a dologba.

 Lelassult a rohanó világ

Harkányban megáll az idő, meséli. Olyan nyugalom és béke vette körül abban a három hétben, ami szinte hihetelen a mai világban. Ugyan úgy tervezte, hogy dolgozni fog a kezelés ideje alatt is, a feszültségmentes légkörben azonban úgy ellazult, hogy képes volt csak magára koncentrálni, és teljesen kiszakadni a mókuskerékből. A kezelések mellett talán ez a manapság ritkán megélt béke is hozzájárult ahhoz, hogy végül néhány hónappal később természetes úton, lombikkezelés nélkül is megfoganjon a harmadik gyermeke.

– Egyáltalán nem számítottam rá. Hazajöttem, éltem tovább az életem, és megbarátkoztam a ténnyel, hogy csak akkor lesz harmadik gyerekünk, ha a sors is úgy akarja.

Elengedtem a dolgot, nem figyeltem a jelekre, nem számolgattam a napokat, és nem vártam tűkön ülve, hogy elmarad-e a menstruációm – magyarázza.

Kiderül, akkor jutott eszébe, hogy talán csinálnia kellene egy tesztet, amikor már a sokadik barátja jegyezte meg, hogy mintha más lenne, mint korábban. – Amikor megláttam a pozitív eredményt, azt hittem, lejárt a teszt szavatossága. Azonnal felhívtam a férjemet, hogy jöjjön haza, annyira remegtem, hogy alig tudtam megállni a lábamon– meséli, és hozzáteszi az örömbe azonnal rengeteg aggodalom is vegyült.

Meg kell törni a tabukat

 – Féltem, hogy esetleg újra rossz helyen tapadt meg a baba, és attól is, hogy idő előtt elveszítem, korábban ugyanis sajnos két vetéléssel is meg kellett már küzdenem – árulja el, és leszögezi, nagyon fontosnak tartja, hogy beszéljünk ezekről a témákról.

– A meddőség, a veszteségek, a nőgyógyászati problémák kérdése hatalmas tabu. Ha viszont nem beszélünk róluk, akkor segíteni sem tudunk egymásnak.

Az első babámat úgy veszítettem el, hogy mielőtt megfogant, átestem egy kivizsgáláson, ami nem állapított meg semmilyen problémát – mondja Hajni és hozzáteszi, később aztán kiderült, hogy probléma volt bőven, csak ki tudja miért, nem figyeltek rá eléggé.

– Ha én nem vertem volna a dobot, és nem kerestem volna megoldást, ma nem itt tartanék – emeli ki és mindenkit arra bíztat, hogy tudjon meg minél többet arról, amin épp átmegy, mert nem csak az orvosok felelősek értünk, mi magunk is azok vagyunk. És – teszi hozzá -, bátran éljük meg a gyászt is, búcsúztassuk el, engedjük el a meg nem született gyermekeinket, mert ők is és mi is megérdemeljük, hogy feldolgozzuk az elvesztésüket.

Fotó: Canva – Daria Shevtsova

Vélemény, hozzászólás?