Home office három gyerekkel járvány idején

Mit csinálj három gyerekkel egyedül a kényszer home office-ban? Először is, ne ess kétségbe. Ha sütire vágynak, nyomd a kezükbe a fakanalat, hátha még egy kis brownie is jut az otthon végzett munka mellé. Túlélési tippek egyedülálló anyáknak. 

Lelkileg már jó pár napja készítettem magam arra, hogy a gyermekeim itthon lesznek velem hosszú ideig, vagyis ismét visszatérek a home office nehezített verziójához. Ahhoz, amely miatt augusztusban már a fejemet vertem a falba… Addigra ugyanis több mint egy éve dolgoztam már itthonról a legkisebbem – akkor még 2 éves – mellett, ami természetesen állandó éjszakázást és napi 4 óra alvást jelentett.

Aztán megnyitott a bölcsi, én pedig fellélegeztem. (Na jó, ugráltam örömömben.)

Három gyermeket nevelek, nagyon kellett már, hogy egyrészt kialudjam magam, másrészt, hogy éjjel végre holdat és ne kislámpát lássak.

De most itt a koronavírus és hetekig visszatér az őrület.

Elhatároztam azonban, hogy ezúttal másként lesz. A gyermekeimet imádom, a vírushelyzetet egyértelműen elfogadom, a szigorításokkal egyetértek, tehát felesleges ordítoznom, szemezgetnem a kötéllel, inkább a sarkamra álltam.

Anyaterror járvány idején

– Megint anyaterror lesz? – kérdezte a középsőm a maga nyegle stílusában, én pedig egyértelmű igennel válaszoltam. Hiába, egy sokgyerekes otthoni munkavégzés nem mehet másként, csak előre lefektetett szabályokkal.

Azok pedig nálam vannak, és mindig is voltak, csak nem mindig tudtam érvényesíteni. Na de most!

Persze ehhez kell némi fondorlat, anyai csel, miegymás, de hát nem véletlenül vagyunk mi, anyukák nőből faragva.

A gyerekek sütire vágynak? Megkapják! Igaz, hogy nekik kell elkészíteniük, de ez már egy bevezető akció az elkövetkezendő napokhoz.

Ráadásul homlokegyenest más a két nagyobbam ízlése, és fog a fene kétfelé sütni ilyen viharos időkben. Ők viszont teljesen ráizgultak a saját ötleteikre, és meg is születtek az első tálca browniek, illetve némi kevert diós finomság.

Dagad a mellem. Ezt el is mondtam nekik, ahogy azt is, hogy innentől kezdve Anya az úr, és ha Anyának segítségre van szüksége a Kicsi mellett, vagy épp nyugira a munkájához, akkor mindkettő rohan és mosolyogva támogatja felmenőjét. Magam sem gondoltam, hogy ez tényleg így lesz.

A sütikészítés is a gyerekek feladata lett.

Jó, ha néha előre gondolkozunk

Én ugyanis nem vártam meg, amíg bejelentik az iskolabezárásokat, a két kisebbet már előtte itthon tartottam, és a nagyot csak azért nem, mert ő mindenképp menni akart még a színjátszópróbájára.

Szóval mi már jó néhány napja elkezdtük a „home office három gyermekkel szingli üzemmódban” nevű játékot, és eddig minden remek. De tényleg.

Nem azt mondom, hogy könnyű, mert estére olyan fáradt vagyok, mintha lefutottam volna egy maratont, de esküszöm, napról napra mosolygósabb az arcom. A gyerekek ugyanis besegítenek a főzésbe, még a Kicsi is állandóan a tűzhely körül sündörög, de ami ennél is jobb, elkezdtek együtt játszani. Oké, hogy ehhez újabb csel kellett, de hát mindent a célért.

A csel szentesíti az eszközt

Elhatároztam ugyanis, hogy átrendezzük a szobákat, máshová kerülnek a játékok és a könyvek, és Anya is kap egy kicsivel több teret. Ez pedig mivel jár? Igen, így van, a gyerekek rácsodálkoztak, milyen klassz könyveik vannak, a Kicsi pedig felfedezte egy-két rég elfeledett (kanapé mögé behajított) játékát.

Így történt, hogy a három épp Twisterezett, amikor rájuk nyitottam, és hogy a középsőm elhatározta, a napokban újra fog olvasni.

Mielőtt azt gondolnád, hogy letiltottam őket a tévézésről, vagy a mobilokról, elmondom, hogy nem. Egyrészt digitális az oktatás, másrészt nem ez a célom. Én úgy gondolom, mindenből jusson: a szerintük jóból és a szerintem jóból is.

Nem beszélve arról, hogy nekem tényleg dolgoznom kell, és három gyerek akkor is össze fog veszni fél óránként, ha a legszentebb porontyok a földön.

Az enyémek pedig még nem is angyalok. Ha viszont kezükben a mobil, vagy szemük előtt a mese, akkor csönd van és én tudok dolgozni. Másként ez nem menne; nem vagyok álszent.

Tehát engedem, hogy filmet nézzenek, hogy játsszanak a telefonon, ugyanakkor minden napra kitalálok valamit, amivel észrevétlenül is jót teszek mindannyiunknak.

2 tanul, 1 alszik, anya dolgozik

Otthoni tanulás

Szerencsés vagyok, mert ott a kertünk egy behemót kutyával, akit, ugyebár, nem árt időnként megetetni, megsimogatni, futkosni vele, és az sem baj, ha néha összegereblyézünk odakint.

Sőt van két sufnink is. Most azon gondolkodom, hogy azokat is rendbe kellene tennünk…  Ezzel kipipálhatom majd a testmozgást, a friss levegőt, de egy természetismeret órát is.

És ha már a tanulásnál járunk, hadd mondjam el, hogy van nekünk egy fekete krétafestékes táblánk. Eddig odaírtuk a bevásárló és a teendő listát. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azonban most letöröltük, és a két iskolásom neve került fel rá. Vannak ugyanis olyan tantantárgyak, amelyeknél már korábban is kaptak beadandókhoz ötleteket, és olyan tárgyak is, ahol eleve adott a házi feladat még az utolsó napokról.

Úgy döntöttünk tehát, hogy ide írjuk majd a digitális úton kapott listát, és ezerrel kihuzigáljuk az elvégzetteket. Nincs is szebb egy jól irányzott egyenesnél, ugye?

Felelés videón keresztül

A fiam egy házit már le is tudott: most kellene majd felelniük a Nemzeti dalból. Kitaláltuk, hogy ha már úgyis előre megtanulta, miért ne mondaná fel videóra és felelne le így? Nekünk ez volt a péntek 13-i ajándékunk az ofőjének, aki, ugye, akkor tudta meg, hogy bezárnak a sulik. Ezzel akartunk erőt önteni belé és közvetlenül ezzel szeretném itt is jelezni a tanárok felé, hogy mellettük vagyunk, itt vagyunk, segítünk. De, ami ennél is jobb, a gyermekeim is így gondolják.

Mi tehát vigyázunk magunkra, elfoglaljuk egymást, és sokat szórakozunk. Bízom benne, hogy a következő napokban is tart még a lelkesedésünk, és én még nem felejtettem el tanítani. Végtére is eredetileg pedagógus vagyok.

(Ja, mondtam már, hogy rendeltem néhány polcot? Hamarosan érkezik. A gyerekek még nem tudják, de ők fogják összeszerelni…)

Vélemény, hozzászólás?