Árulás a legmagasabb szintről – Elkaszálták az Isztambuli Egyezményt

Váratlanul és gyorsan kaszálta el a bántalmazott nőknek megfelelő jogi környezetet és valódi védelmet biztosító Isztambuli Egyezményt a magyar kormány tegnap. Hosszú évek óta jelentett “háborús” témát az egyezmény (nem) ratifikálása, azaz törvénybe iktatása a hatalmasok és a civil szervezetek között. Ennek most vége, a nőket ért erőszakos cselekedetek száma azonban – épp a kijárási korlátozások miatt csak növekszik. Merát Anikó maga is érintett. Ő is menekült. És hiába ébredtünk új napra, nem hiszi el, ami történt.

Az álmom egy olyan ország, ahol nem vagyok másodrendű ketteske, csak mert nő vagyok. Ahol nem kell félnem, mert valaki éveken át büntetlenül és következmények nélkül zaklat, fenyeget, kisemmiz, bántalmaz, rágalmaz és veszélyezteti a gyerekeimet.

Úgy látszik, Magyarország még sokáig nem lesz ilyen. Tegnap ezt a parlament egyértelműen a tudtunkra adta, amikor az Európa Tanács nőkkel szembeni és kapcsolati erőszak elleni küzdelméről és azok megelőzéséről szóló egyezmény, azaz az Isztambuli Egyezmény elutasítását megszavazta.

Sírok. Már nemcsak a félelemtől, hanem a csalódottságtól és a reménytelenségtől is.

Nem szoktam politizálni, de ez nagyon nincs rendben, ez nyílt és támogatott nőgyűlölet, és nyílt és támogatott bántalmazás.

5 éve menekültem. Mondhatjuk, hogy mennyire szerencsés vagyok, mert sikerült kilépnem. De valójában nem. A zaklatás és a fenyegetés nem szűnt meg, a vagyonomat azóta se kaptam vissza, és a gyerektartásért is nekem kell küzdeni.

  • Ma Magyarországon minden ötödik nőt, vagyis fémillió lányt, asszonyt rendszeresen bántalmaz partnere a NANE Egyesület adatai szerint.
  • Hetente egy nő, havonta egy gyermek hal bele a családon belüli erőszakba.
  • A családon belüli erőszak áldozatainak több mint 25%-át akkor is megverik, amikor terhes. (Az ilyen esetek 10%-ában a verés vetélést okoz.) Sokszor épp a terhesség ideje alatt kezdődnek a verések, vagy akkor válnak súlyosabbá.

Ordítani tudnék az elszenvedett intézményi árulástól, amit az 5 év alatt tapasztaltam, amikor segítségre lett volna szükségem. De nem kaptam. Mert senki nincs, aki megvéd. A másik fél boldogan éli világát, mert semmilyen következménye nincs az ellenünk elkövetett bűncselekményeinek. Jaj, és ezt lehet, le sem szabad írni, mert az ő jogait sérti, és csak az bűncselekmény, amit be lehet bizonyítani.

Nem baj, drága törvényhozók, nem kell, hogy segítsenek, nyugodtan várják meg, amíg megöl. Úgysem számít. Magyarországon a meggyilkolt nők 60%-a házastársa vagy élettársa áldozata.

A bántalmazott kapcsolatban élőknek sosem volt könnyű, most sem az, a mostani döntéssel ráadásul még messzebb kerültünk a megoldástól. A jelenlegi helyzet, a kijárási korlátozás sem kedvez azoknak, akik a bántalmazójukkal élnek. Össze vannak zárva, esetleg a munkájukat is elvesztették, így még több a feszültség, a frusztráció, amit a bántalmazó várhatóan otthon vezet majd le, és az is fontos szempont, hogy rossz anyagi körülmények esetén még kisebb az esély a szabadulásra. A négy fal között bármi megtörténhet, fokozódik az elszigetelődés, még kevesebb helyre fordulhat segítségért az áldozat.

Nincs szükség további törvényi védelemre?! 

A kormány azzal indokolta döntését, hogy Magyarországon nincs szükség újabb törvényre a nők védelmének érdekében. Ráadásul az Isztambuli Egyezmény olyan menekültekre vonatkozó részeket és a genderszemléletet erősítő pontokat is tartalmaz, amellyel ez az ország nem tud azonosulni. A két legnagyobb magyar nőjogi szervezet, a NANE (Nők a nőkért az erőszak ellen) és a Patent Egyesület közös közleményben reagált a kormány állításaira, leszögezvén, hogy a magyar viszonyok teljes tagadására utal azt állítani, hogy a hatályos belső jogrendszer elegendő garanciát biztosít a nőket és gyerekeket érő erőszak áldozatai számára, ezért nem szükséges az Isztambuli Egyezmény ratifikálása. Magyarországon ugyanis nem ez a helyzet. Elég csak az év eleje óta címlapra került bántalmazási ügyeket megnézni…

“Felháborítónak és a magyar emberek hülyének nézésének tartjuk elégségesnek minősíteni az áldozatvédelem eszköztárát éppen akkor, amikor szinte naponta kerül nyilvánosságra olyan eset, melyben az igazságszolgáltatás, az ellátórendszer alkalmatlansága miatt hal meg valaki családon belüli erőszak eredményeképpen; és amikor a kijárási korlátozások ideje alatt megnövekedett kockázat sem volt elég további biztonsági intézkedések bevezetésére a magyar állam részéről.

Nem tudjuk mire vélni a megnövekedett intenzitású nőgyűlöletet a kormánypártok és politikusaik részéről az utóbbi hetekben. Azonban mindenképp felhívnánk rá mind az ő figyelmüket, mind pedig a magyar közvélemény figyelmét, hogy a szavazópolgárok fele nő, és e szavazók egyötöde tapasztalt már nemi alapú nők elleni erőszakot. Már csak ezért is érdemes lehet tekintetbe venni őket – és kikövetelni, hogy tekintetbe vegyenek minket” – írják a közleményben.

Bárki segíthet

Januárban írtam Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nagyon fontos és előremutató kezdeményezéséről, mely szerint védett lakásokat jelölne ki a családon belüli erőszak áldozatainak. Ő, a nők jogaiért harcoló civil szervezetek mellett, már kinevezése után azonnal megpróbált a széllel szemben is lépéseket tenni a bántalmazottakért. Köszönjük! Döntésével nemcsak példát akart mutatni, de egyben arra kérte a többi önkormányzatot, hogy hasonló intézkedésekkel közös krízislakás-hálózatot hozzanak létre.

Ezenkívül célul tűzte még ki, hogy tájékoztató kampányt indít a családon belüli erőszakról és a bántalmazásról, amelynek egyik célja a felvilágosítás. Felismerte, hogy nemcsak az a baj, hogy az áldozatoknak nincs hova menekülniük, hanem az is, hogy nem tudnak a meglévő állami lehetőségekről, nem tudják, hova fordulhatnak, nem ismerik a jogaikat sem.

Februárban jelent meg a Kiút című kiadvány, A ferencvárosi önkormányzat családon belüli erőszakról szóló információs kiadványa, amelynek tartalma most újra nagyon aktuális lett. Ezt a lapszámot a választásokon győztes polgármesterről szóló különszámnak szánta az előző városvezetés, azonban a polgármester fontosabbnak tartotta, hogy ezt a lehetőséget inkább a családon belüli erőszak felvilágosító kampányának szentelje.

A Kiút című kiadvány 15 oldalas, és több hasznos témáról is részletesen ír. Az első oldal rövid bevezetője után a legfontosabb telefonszámokat sorolja fel vészhelyzet esetére. Azután hat oldalon keresztül ismerteti a bántalmazással kapcsolatos fogalmakat, amelyek valóban fontosak a bántalmazás felismerésében, akár annak, aki benne van egy ilyen kapcsolatban, akár annak, aki kívülállóként tapasztalja.

A kiadványban található Segélyvonal kisokos három teljes oldalon sorolja fel a lehetőségeket, ahová  a bántalmazottak segítségért, tanácsért fordulhatnak. Ne tévesszen meg senkit a felsorolás mennyisége, mert bár soknak tűnik, és több dologban is van elvi segítség, a gyakorlatban sajnos már nem ez mutatkozik. A szervezetek túlterheltek, kevés forrással és mozgástérrel rendelkeznek. Sokszor elérhetetlenek, vagy a legnagyobb segítő szándék mellett is csak tanácsot tudnak adni, mert nincsenek eszközeik. Ezt az áldozatok, akik próbálnak kilépni a kapcsolatból, rendszeresen tapasztalják.

Az évekig húzódó válási, menekülési helyzetben folyamatosan jelenlévő jogi segítségre van szükség az eljárásokban, speciálisan képzett, elérhető pszichológusra, lakhatásra, jövedelemre, amit ezek a szervezetek nem tudnak biztosítani. Ha a bántalmazott ezeket önerőből nem tudja finanszírozni, és az esetek többségében így van, akkor nagyon kevés esélye marad a bántalmazójával szemben, mivel általában korlátozottak az anyagi lehetőségei, és ezek még egy stabil háztartás számára is megterhelő, jelentős kiadások lennének. Ezért is van szükség további intézkedésekre is, további lehetőségekre, valódi segítségre.

Szó esik még az Isztambuli Egyezmény fontosságáról, megszólal a ferencvárosi rendőrkapitány, Ámán András, és a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága képviseletében Gedeon Andor a családvédelem tapasztalatairól és a megoldási lehetőségekről.

Mint láthatjuk, a Kiút rendkívül hasznos és sokrétű információval szolgál. Bár ez egy helyi kiadvány a ferencvárosiaknak, a tartalma univerzális, bárhol az országban használható.

Tevékenysége példamutató abban az értelemben is, hogy ha mindenki csak annyit tesz ebben az ügyben, amire lehetősége van, akkor a közeljövőben sokat változna a bántalmazottak helyzete és esélye.

Ez az a gondolkodásmód, amit minden embernek követnie kellene, akiknek eszközei vannak a változtatáshoz.

Mert bármely magánember megteheti a maga kis lépéseit a saját életében is. Kezdve azzal, hogy nem fordítja félre a fejét, nem az áldozatot hibáztatja, és ha lehetősége van, segít, ahogy egy korábbi Női váltón megjelent cikkben írtunk is már róla.

 

Ha téged  is bántalmaznak, vagy tudod, hogy a környezetedben van olyan nő, akit bántalmaznak, kérj segítséget! Akikhez bizalommal fordulhatsz: 

NANE: www.nane.hu, segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06-80-505-101
Patent Egyesület: www.patent.org.hu
Nők Joga: www.nokjoga.hu
Stop-Férfierőszak Projekt: www.stop-ferfieroszak.hu
OKIT: www.bantalmazas.hu
Rendőrségek: 112-es segélyhívó, Főkapitányságok, kapitányságok, rendőrőrsök, körzeti megbízotti irodák: http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet

Vélemény, hozzászólás?