Kié a nő méhe? – Sötét jövőbe kalauzol A Farm

„Az élet jövedelmező biznisz, amíg betartod a szabályokat.” A Farm egy provokatív és letehetetlen regény anyaságról, pénzről, értékrendről, és arról, mekkora áldozatot hajlandók hozni a nők azért, hogy jobb lehetőségeket biztosítsanak a szeretteiknek? Fikció, amelyben (túl) sok a valós elem. Oláh Andrea Kormos Lilivel, az Analóg Olvasó Mozgalom elindítójával beszélget Joanne Ramos nagy sikerű könyvéről Podcast!

„Az a hordozó ott egy biotechnológiai cég vezérigazgatójának a gyerekét hordja, aki felfedezte, hogyan lehet a rákos sejteket nanorészecskék segítségével kimutatni. Ilyen embereknek segít itt a Golden Oksban. Olyanoknak, akik megváltoztatják a világot.” A Farm című regény főhősének nem feltétlenül ez az érv számít, inkább az, hogy annyi pénzhez jut ezzel a vállalással, ami miatt soha többé nem kell másra bíznia a kicsi lányát. Jane eleinte csak ámul a tökéletesen tiszta, luxust,  kényelmet, egészséges ételeket és totális védelmet nyújtó új otthonában, ahová 9 hónapra beköltözik. Később se lenne semmi probléma, ha nem lennének önálló gondolatai, érzései, és más ott a Farmon, akik tanultabbak vagy kétségbeesettebbek nála.

A Farm nagy port vert fel, hiszem a béranyaság olyan intézményesült formáját mutatja be a szerző, Joanne Ramos – erőteljesen kapitalista szemszögből megközelítve –, ami egyszerre érdekes és rémisztő.

Ha az olvasónak eszébe jut A szolgálólány meséje, az egyáltalán nem véletlen, hiszen itt is komoly szabályrendszer és állandó kontroll biztosítja, hogy az a nő, aki aláírta a szerződést, már ne lehessen ura a saját testének. Van, aki azt sem tudhatja, ki lesz majd a befogadó család, van, akit épp azzal tartanak sakkban, hogy mekkora a tét, hogy egészséges babát szüljön.

Kormos Lili, az Analóg Olvasó Mozgalom elindítója.

De nemcsak a béranyák nézőpontját vizsgálja meghökkentő alapossággal az írónő, hanem alaposan körbejárja, mi történhet, ha a karrierje, munkája miatt kicsúszik egy nő a gyermekvállalás időszakából. Érzékeny témákat feszeget tehát a Fülöp-szigeteken született és a Princeton Universityn diplomázott írónő, aki dolgozott befektetési bankoknál és volt a The Economist újságírója is. Az utószóban elmeséli, hogy most Manhattanben él, és amikor gyerekei megszülettek, sok csecsemőgondozóval, dadával, házvezetőnővel, takarítónővel beszélgetett, filippínókkal, dél-amerikai, ázsiai, karibi származásúakkal, akik mind keményen dolgoznak és spórolnak, hogy a pénzt hazaküldjék a világ túlsó felén otthon hagyott gyerekeiknek, családtagjaiknak. Neki sokszor mondogatták a véletlenre és a szerencsére hivatkozva, hogy ő az amerikai álom megtestesülése, mert neki filippínóként sikerült kitörnie. Ezt írja: „A Farm sok tekintetben a betetőzése az önmagammal az utóbbi huszonöt év során folytatott folyamatos párbeszédnek – megérdemelt jutalomról és szerencséről, asszimilációról és másságról, osztályról, családról és áldozatról… A könyv célja körüljárni – saját magam és remélhetőleg az olvasó megelégedésére – a kérdéseket arról, kik vagyunk, mi a fontos számunkra, és hogyan tekintünk azokra, akik mások, mint mi.”

A podcastban Kormos Lilivel, az Analóg Olvasó Mozgalom elindítójával beszélgetünk a regényről, és a kérdésekről, amelyek mellett nem lehet elmenni.

Vélemény, hozzászólás?