Kivel éltem eddig? – Podcast Halász Rita Mély levegő című könyvéről

„Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?” Halász Rita Mély levegő című regényében Vera egy durva veszekedés után, két kisgyerekével elköltözik a férjétől. Döntenie kell, hogy megpróbálja rendbe hozni a házasságát, amiben fuldoklott már, vagy újrakezdi az életét és megtanul ismét szabadon lélegezni. A történet fikció, de a szerző számos hasonló történetet ismer. Azok kapcsán pedig olyan kérdések merültek fel benne, amelyek új megvilágításba helyezhetik ezt a problémát. Ízelítő a könyvből. 

„Megkérdezi, hogy vagyunk, érdeklődik, kimentünk-e szánkózni. Nem mentünk. Gyorsan hozzáteszem, de építettünk hóembert. Menjünk ki szánkózni is. Megígérem. Idegesít, hogy rögtön meg akarok neki felelni. Nincs jól, napok óta fáj a feje, a héten nem dolgozott, még orvoshoz is elment. Fél, hogy komoly a gond. És ha nem tehet arról, hogy agresszív? Daganata nőtt, folyamatosan stimulálja az agyát, és emiatt nem tud normálisan viselkedni? Nem hagyhatom el ilyen állapotban. Megköszöni, hogy szóba állok vele. Azt írja, nem akar többet bántani, eddig sem akart, nem érti, hogyan jutottunk idáig. Arra kér, tartsuk a kapcsolatot, legalább írásban. Sziával köszönök el” – írja.

„Az első alkalom után jeleztem, ez volt az utolsó, még egy ilyen, és eljövök. Ezek szerint, ha el akarok tőled válni, jól fel kell, hogy pofozzalak, kérdezte. Mondtam, ha el akarsz válni, elég, ha bejelented, el akarok válni. Pár napra rá másodszor is megtörtént. Akkor jöttem el.

Nézzék, hajol előre Péter, tudom én, hogy van ez. Most divat a házasságon belüli erőszak, ja-jaj-jaj, engem bántottak, brühühü. A nők tudnak ezzel jönni, de azzal senki nem foglalkozik, hogy közben milyen passzív agressziót nyomnak le.

Valóban, néha erősebben szóltam oda, de könyörgök, hogy fizikai meg verbális agresszió? Ezek divatszavak. Lassan egy férfi már semmit sem mondhat a feleségének. Vera egyértelműen túlérzékeny. Megmondtam. Bárkitől megkérdezheti. Sokszor sír, nem bírja a tömeget, pánikrohamok jönnek rá, hogy meg fog halni. Istenem, ilyen. Péter kérem, engedje a feleségét beszélni, ő is meghallgatta magát, szólal meg a férfi.”

„A múltkor is hazajöttek, és valami állatkerteset akartak játszani. Mondom, jó, leszek én a tigris, gondoltam, az úgyis egész nap fekszik meg alszik. Persze jött a szöveg, hogy bezzeg apával milyen jó játszani. A múltkor a nagy egyik nap hányt, szerintem pszichés, másnap kutya baja nem volt, de mindegy, ne menjen oviba, gondoltam, beviszem magammal a munkahelyemre. És tudod, mit mondott? Anya, te a dolgozóban sokkal kedvesebb vagy és többet mosolyogsz. Szóval érted, ők olyan anyának látnak, aki egyfolytában fáradt, akivel nem lehet nevetni meg viccelődni. És igazuk van. Az apjuk vicces és jópofa. Jópofa, ezt a szót használják. Én már arra sem emlékszem, milyen a humora…”

A podcastot itt hallgathatjátok meg: 

Nyitófotó: Máté Péter/Jelenkor Kiadó

Vélemény, hozzászólás?