Ne legyen luxus nőnek lenni! címmel indított petíciót három középiskolás lány, akik a menstruációs termékek adókulcsának 27%-ról 5%-ra való csökkentését tűzték ki célul. Az általuk készített becslések szerint 2 millió forintba kerül egy életnyi menstruáció. Világszerte fiatal lányok és nők milliói maradnak ki az iskolából, később pedig a munkából azért, mert nem elérhetők számukra a női higiéniai termékek.
Arról, hogy Magyarországon pontosan hány nőt érint a menstruációs szegénység, nincsenek pontos adatok, de becslések szerint a női lakosság akár harmada is érintett lehet. A menstruációs szegénységben élő nők és lányok nem tudják megvásárolni a női higiéniai termékeket, így rongyokat, papírzsebkendőt vagy vécépapírt használnak, ami egészségügyi és lelki problémákhoz is vezethet.
A pénzügyi korlátok és a menstruációval kapcsolatos edukáció hiánya sokszor kéz a kézben járnak, így az érintett nők gyakran rémülettel és szégyenérzettel gondolnak a vérzésre, nem tudják, mi zajlik a testükben. Ha pedig tudják, akkor sem jutnak hozzá betéthez, tamponhoz.
Eddig több mint hatezren álltak az ügy mellé
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az úgynevezett „tamponadó”: 27%.
Néhány közeli országot nézve, Lengyelország és Csehország például az utóbbi években csökkentette 5%-ra a menstruációs termékek adóterhét. Németország pedig 2019-ben változtatott: 19%-ról 7%-ra redukálta ezt a számot. Emellett, Skócia lett az első ország a világon, ahol az állam bárkinek térítésmentesen biztosít menstruációs termékeket. Sőt, érdemes egy kicsit távolabbról is jó példát venni: júniustól minden új-zélandi iskolában ingyen juthatnak tamponhoz és intimbetéthez a tanulók.
A 13 éves Nógrádi Sára, a 16 éves Szabó Zille és a 18 éves Székely Eszter változtatni szeretnének a magyarországi helyzeten: első körben 5%-ra csökkentenék a menstruációs termékek adókulcsát, később pedig, a skót, illetve az új-zélandi példát is „meghonosítanák”.
Petíciójukat, – melyet a cikk írásakor 6450-en támogattak – az Amnesty emberi jogi versenyének (Összpont) keretein belül indították el. Csapatnevükkel – Ladies’ Health Organization – már Instagramon is találkozhatunk, ahol több mint ezren követik őket.
A verseny után is folytatják
Sára, Zille és Eszter az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járnak, és az Európai Parlament szakkörön ismerkedtek össze. – Legvadabb álmainkban is 1000 aláírót céloztunk meg, így nagy öröm számunkra, hogy ennek a többszörösét érjük el – mondta Sára. Hogy lássuk, – a menstruációt övező tabuk ellenére – mennyire foglalkoztatja az embereket a kérdéskör: a tavalyi Összpont versenyen 1000-nél kevesebb aláírást kapott a legsikeresebb petíció.
– Hosszú távú, komoly célunk, hogy enyhítsük a menstruációs szegénység problémáját, és hogy a menstruációról tabuk nélkül lehessen beszélni. Bár a verseny már véget ért, mi tovább szeretnénk vinni ezt az ügyet, még mindig gyűjtjük az aláírásokat – hangsúlyozta Zille.
Az Amnesty versenye három fordulóból állt: az első körben feladatlapot kellett kitölteniük, a másodikban petíciót indítottak és kampányt terveztek, a harmadikban pedig pályázatot írtak.
|
A csapatról dióhéjban Mindeközben arra is kíváncsiak voltunk, mit csinál Eszter, Sára és Zille, amikor éppen nem társadalmi kérdésekkel foglalkoznak vagy az Európai Parlament szakkör csapatát erősítik. Hobbijaik közé tartozik a zenélés, sportolás, kirándulás, fotózás, sütés-főzés, a robotika, és természetesen a barátaikkal is nagyon szeretnek időt tölteni. |
Ahol démoninak gondolják a menstruáló nőket
– Egy olyan ötlet is felmerült bennünk, hogy mosható betéteket juttassunk el mélyszegénységben élő nőknek, de hamar rá kellett jönnünk, hogy ez nem jó megoldás, hiszen nekik sokszor folyó vízre, illetve higiénikus környezetre sincsen lehetőségük, így nem lehet elvárni, hogy újrahasználható termékeket alkalmazzanak. Nagy lenne az egészségügyi kockázat. Jóval inkább a skóciai példa mentén lenne jó elindulni – mondta Eszter, aki a kutatómunka során először külföldi adatokra bukkant, és mélyen elszomorítónak gondolta, ami például Nepálban zajlik.
Ott ugyanis kitaszítják a társadalomból az éppen menstruáló nőket. A nepáli, nagyvárosoktól távol eső falvakban él még az a hiedelem, miszerint a menstruáló nő démoni, a gonosztól ered, és nagy szerencsétlenséget hozhat a házra. Külön erre a célra kialakított, kőből és sárból összetákolt viskóban kell meghúzniuk magukat, ahol az sem ritka, hogy egyszerre 10-15-en is nyomorognak, a puszta földön alszanak, enni és inni sem tudnak eleget.
Sára és Zille szintén megdöbbentő részletekre bukkantak kutatásaik során. Ilyen például a Period. End of Sentence című Oscar-díjas dokumentumfilm, ami egy indiai kisvárosban élő közösség történetén keresztül egy egész társadalmi problémát jár körül.
Indiában a lányok 23%-a kiesik az oktatási rendszerből, amikor menstruálni kezd, a női betegségek 70%-a mögött pedig a nem megfelelő menstruációs higiénia áll. A filmben központi szerepet kap egy találmány, amivel viszonylag könnyen lehet tisztasági betétet előállítani. A gépnek köszönhetően új utak nyíltak meg a helyi nők előtt, mind testi-lelki egészségi, mind gazdasági szinten.
Fontos, hogy a fiúk is találkozzanak a menstruáció témájával
Eszter, Sára és Zille szerencsésnek tartják magukat, hogy családi, baráti és iskolai szinten is nyitott fülekre talált választott témájuk. Szívükön viselik a menstruációs szegénység problémakörét, és a tabusítás elleni törekvéseket iskolai szinten is fontosnak tartják.
Kiemelték, hogy szerintük sokkal célravezetőbb lenne, ha a lányoknak szóló felvilágosítás után együtt is beszélgetne az osztály, hogy a fiúk is találkozzanak a menstruáció témájával, ne legyen számukra idegen, olyasvalami, amit ki lehet nevetni vagy gúnyolni. Szerintük fel kell oldani azokat a torz, filmekből is ismert jeleneteket, amikor a nő barátja/férje kínosnak érzi, ha tampont, betétet vásárol a párjának, vagy éppen lovagként van kezelve, hogy ezt megtette.
A Ladies’ Health Organization csapata olyan egyéb szervezeteket és kezdeményezéseket is bemutatott nekünk, amelyeket ők maguk is figyelemmel kísérnek – ilyen például az Igazgyöngy Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt Lányból nővé programja, vagy a Kívül Belül Boldogság és az Ági Huszka Style által szervezett #nemluxustaska akció.
Nyitókép: Freepik.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
