Barion Pixel Skip to content

Szinglianyu társat keres

Milyen esélyünk van egy, két, három, vagy még több gyerekkel egy válás után társat találnunk? A négy gyerekes Merát Anikó tett egy próbát, és elmeséli nektek a tapasztalatait.

Szingli anya valójában nem létezik, hiszen soha sem vagyunk egyedül, a gyerekeink mindig ott vannak körülöttünk. Mindenesetre elég sokan kerülünk ilyen helyzetbe válás után, vagy akár anélkül is egy, kettő, három, sok gyerekkel.

Sokan úgy gondolhatjátok, hogy ez szívás.

Én is megkaptam, hogy ugyan, kinek kellenék már ennyi idősen (30-40 évesen) gyerekekkel.

Az biztos, hogy ha nem adjuk fel a reményt, hogy létezik az a bizonyos párkapcsolat, amiben szívesen élnénk valakivel míg a halál és társai el nem választanak, bizony nagy kihívás elé nézünk.

Itt kérem kőkemény realitás van.

Így szükséges, hogy racionálisan felmérjük, mi a felhozatal a 30-40-es, gyerekkel rendelkező nők részére. Én megnézem. És nem félek elmesélni.

Csekély a felhozatal

A hasonló korú férfiak egy része tisztes családapa. Az igen kiváló példányok elkeltek a rendes lányoknak, úgyhogy ők már nem játszanak. Egy részük esetleg elvált mostanára, és reménykedhetünk abban, hogy nem azért került újra a piacra, mert kiállhatatlan, elviselhetetlen, önző vagy éppen erőszakos.

Sokan közülük fiatalítanak. Kb 10-15 évet.

Jöhet a friss hús, a fiatal lány, akinek még menő a frissen elvált Jenő. És főleg problémamentes. Nincsennek gyerekei, van türelme és csillog a szeme. Mindig.

Szóval maradnak még az örök keresők, a soha meg nem állapodó, a menőnek látszó, a komolytalan, az éretlen, érzelmi életre, kötődésre alkalmatlan férfiak.

Ez a teljesen reménytelen kategória, nem érdemes velük szóba se állni. Ez a felhozatal kérem szépen, háát valljuk be, nem túl bőséges.

De végül is csak egy kell, és reménykedhetünk abban, hogy rátalálunk az egyetlen érdemesre, aki pont minket keres 40 éve, és a sors kiszámíthatatlan labirintusában eddig nem talált meg. Na, de majd most!

A másik felmerülő kérdés, hogy hol találjuk meg a NAGY Őt? Nézzük végig a helyeket, ahol kisgyeresként például én is megfordulok: otthon a gyerekekkel, a munkahelyen, az óvodában, az iskolában, a gyerekorvosnál, anyáméknál, a játszótéren… uuhhh, nézni is rossz ezt a felsorolást.

Csupa pasitlan, vagy foglalt pasis hely. Végül is elmehetnék ismerkedni valahova. Már csak az a kérdés, hogy hova és kivel. Na meg mikor?

Szórakozóhelyen régen sem ismerkedtem, szerintem nem is lehet, és az összes ismerősöm kisgyerekes anyuka, akik köztudottan nem buliznak, mert nem illik, és egyébként is mit szólnak hozzá a szomszédok, meg a férje, meg az anyósa, meg a kutyája, meg mindenki, akinek köze van hozzá. És mindenkinek köze van hozzá.

Társkeresés az interneten

Marad számunkra a net, de nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy működik, bár hallani ilyen sztorikat is. De csak van ott egy normális pasi, vagy akár egy férfi is, végül is én is itt vagyok, és este van egy kis időm körülnézni, amikor a gyerekek már alszanak.

Hát, ez nem is olyan izgalmas tevékenység, mint kezdetben gondoltam. Inkább elkeserítő.

Archetípusok

Nem szép dolog benyomások alapján megítélni másokat, de az a helyzet, hogy már a profilkép is igen sokat elárul, főleg ha már rendelkezünk kellő emberismerettel és kritikai hajlammal. Az arckifejezés, a tekintet nagyon beszédes, és ott van még a körítés.

Elég gyorsan lehet szelektálni, mert az időnk túl drága ahhoz, hogy felesleges köröket fussunk. Akik elsőkörben kiesnek a rostán:

  1. Menő csávók, akik vitorláznak, raftingolnak, falat másznak, egzotikus helyekre utaznak és odavannak saját nagyszerűségüktől – valamivel leplezni kell az ürességet. Tényleg nagyon menők.
  2. Napszemüvegben pózolók. Ők nem ismerik a szem a lélek tükre kifejezést – nem is alkalmazzák.
  3. Félmeztelenül magamutogatók – jó esetben legalább izmos, de akkor is egy ripacs.
  4. A semmilyenek, akik nem tudnak két értelmes mondatot írni.
  5. A semmilyen 2-k. Igénytelen fotó igénytelen helyen, valószínűleg egy igénytelen emberről.
  6. Rózsaszín ingben feszítők, még jobb, ha menő verda mellett (ami talán nem is az övé). És ki akar autóval nőt szerezni?!
  7. Nagy hallal fotózkodók. No comment.
  8. Önimádók, akik 58 képet tesznek fel magukról.

És jönnek a levelek 20 évestől 60 pluszig. És egyik sem érti, hogy még nem akarsz egy nagypapa tempójára lelassulni, nem érti, hogy miért nem gerjedsz rájuk, hiszen ő egyből csókolna, meg minden mást csinálna veled minden bevezetés nélkül, és ezt el is mondja; a húszéves pedig kéretlenül is elküldi a félmeztelen képét teste akármelyik feléről.

Elég siralmas társadalmi kép rajzolódik ki.

A szexuális zaklatás emailen érkezik, amire nem lehetünk eléggé felkészültek.

Akad azért pár egyedi, intelligensnek tűnő pasi, akikkel érdemes szóba állni.

Ha egy-két levél után még mindig érdekes, és annak ellenére is érdeklődik, hogy vannak gyerekeid, lehet találkozni. Itt jön a másik kényes kérdés, hogy mikor.

Mert időnk ugye a nullához közelít, és mindenki mindent azonnal akar. Ez lesz az utolsó szűrő. Mire kirostálódik az, akire érdemes egy kis időt fordítani, már rengeteg elment a szelektálással, és az egész folyamat iszonyú fárasztóvá és frusztrálóvá válik. Ha nincs az elején szerencsénk…

Eléggé úgy tűnik, hogy végül az marad, hogy élünk tovább futkosva a gyerekek körül, egyik feladatból esünk a másikba, és a sors kegyeire bízhatjuk, hogy ez ügyben hogyan dönt.

Mert akárhol is keresgélünk, és akármennyi időnk is marad erre, a nagy átlag marad a sztereotip gondolkodásnál, hogy azért lehetőleg ne legyen a nőnek gyereke.

Hogy miért? A válaszokat nyilván sejtitek. Kényelem, lustaság és önzőség. Mit kell beletennem? Mit kapok cserébe? Megéri? Nem éri meg? Ha nem, akkor hagyjuk is, inkább tespedjünk tovább a lapos kis életünkben.

Sok férfit még az sem zavar, hogy ezzel a döntéssel teljesen elzárja magát attól, hogy valakit valóban megismerjen, és része lehessen egy igazi egymásra találásban.

Viszont vannak előnyei is ennek a helyzetnek.

Mert a legtutibb lekoptatós szöveg kétség kívül az enyém, és még csak hazudnom sem kell: helló, 4 gyerekem van. A hatás garantált.

Utóhang és egyben happy end

Végül találkoztunk, ráadásul a való életben. Én és Ő. A sors tényleg elém vezette, mert belátta, hogy nem lesz időm keresgélni. Jól vagyunk minden szempontból, és működik, pedig neki nincs gyereke az előző házasságából.

Azért az rosszul esett, hogy a legjellemzőbb reakció ismerősöktől ez volt, miután mi egy pár lettünk, hogy: hű, milyen bevállalós (természetesen ezt a férfira értették). Meg általában furcsállották, hogy ez nem jellemző. Hát köszi.

Mert az elképzelhetetlen, hogy személyem varázsa miatt van velem, vagy, hogy tényleg szeret minket, és még jól is érzi magát, mert van élet, program, zsivaj, történés, szeretet.

Ilyenkor szívesen válaszolnék úgy, mint Tereskova, csak ehhez túl konszolidált vagyok.

Fotó: Pixabay

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Ajánlott cikkek:

2024 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Kardos Gergely