Hogyan lesz egy közgazdászból szoftverfejlesztő? Szükség van némi logikai gondolkodásra, bátorságra, elszántságra, és nem utolsósorban kitartásra. Mert nem minden megy mindig elsőre, ám ha kellő ideig gyakorolja az ember, végül mindent el lehet sajátítani. Két kicsi gyermek mellett is. Sőt, igazán mellettük, értük érdemes. Surman Dórával Herczku Nóra beszélgetett.
Surman Dóri történetének kezdetét sokan ismerjük: anyukaként, két kicsi gyermek mellett úgy érezte, nem tud és nem is akar visszatérni a régi munkájához. Nem érezte már elég izgalmasnak amit csinált, és az időbeosztás sem igazodott az óvodák nyitvatartásához. Újabb utakon elindulni azonban mindig nehéz, főleg ha teljesen ismeretlen területet hódítanánk meg.
Dóri vett egy nagy levegőt, leküzdötte a félelmeit és egy egészen különleges megoldást talált: olyan új szakmát sajátított el, amivel nem csak rugalmasabban dolgozhat, de anyagilag is jobban jár.
„Új kihívásra vágytam, tanulni szerettem volna”
Dóri a pályaválasztás idején még korántsem volt ennyire tudatos: mivel nem volt biztos benne pontosan, mivel szeretne foglalkozni, közgazdasági egyetemre ment, mert tudta: onnan még sok választási lehetősége van. Az utolsó egyetemista éve alatt marketing-asszisztensként kezdett dolgozni egy gyógyszergyártó cégnél, ahol a diplomája megszerzése után állást kapott.
– Öt évet dolgoztam ott a marketing és a sales osztályon. Szerettem a munkámat, de az ott megvalósítható karrier út nem volt annyira az én világom, egyáltalán nem passzolt a személyiségemhez – fejtegette Dóri.
– Miután a gyerekeim megszülettek, már biztos voltam benne, hogy valamilyen új területet fogok keresni. Hat évig voltam otthon, ez idő alatt sokat gondolkodtam, merre menjek. Tudtam, hogy valami egészen újat szeretnék tanulni, ugyanakkor fontos szempont volt az is, hogy gyakorlati tudást szerezzek, olyat, amivel utána el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon.
„Féltem, hogy nem leszek elég”
– Mindig is szerettem és jól teljesítettem a logikai teszteken, és mindenképpen olyan szakmát szerettem volna tanulni, amire van kereslet. Így találtam rá a programozásra. Először kipróbáltam magam egy online tanfolyamon. Ez nagyon tetszett, már apróbb sikerélményeim is voltak, de úgy éreztem, hogy az igazán hatékony tanuláshoz nekem többre van szükségem. Aztán rátaláltam a Codecoolra, ahol a programozó tanfolyam nem csupán egy új szakmára készít fel, hanem a csapat az álláskeresésben is hathatós segítséget nyújt. Ez az állásgarancia teszi lehetővé azt a modellt, hogy utólag, a fizetésemből is rendezhetem a tandíjat, ami különösen szimpatikus volt nekem– mondta Dóri.
Így 2017 nyarán az aktív álláskeresés mellett a programozó iskolába is beadta a jelentkezését. A több fordulós felvételi sikerült, az ott kapott visszajelzések önbizalmat és hitet adtak neki. Úgy érezte, hogy megtalálta az útját.
– Nagyon féltem, hogy nem lesz elég az én tudásom, hogy matematikai agy kell a programozáshoz. Nekem ugyanis a matek nem volt igazán az erősségem. Amikor közeledett az érettségi, anyukám azt mondta nekem, hogy mindent meg lehet tanulni, csak gyakorolni kell. Ezt a tapasztalást elevenítettem fel a programozásnál is: mindent meg lehet tanulni, csak le kell ülni és csinálni kell – nevetett. – Emellett persze nem árt a jó logika, a nyitottság és a motiváció sem.
Dóri a saját célkitűzései mellett a gyermekeinek is szeretett volna olyan példát állítani, hogy tudják: bármikor, bármi lehet belőlük ha akarják és tesznek érte. Az informatikus képzés mellett a suliban a soft skilleket is tudatosan fejlesztették: csapatban dolgoztak, minden héten kiálltak és prezentáltak a többiek előtt, illetve rendszeresen kaptak és adtak visszajelzést egymásnak.
„Megtaláltam a szakmámat”
Az iskola elvégzése után a hallgatók több állásinterjúra is elmennek a Codecool partnereihez, mire megtalálják a számukra legideálisabb gyakorlati helyet. Dóri azonban már az első cégnél megragadt.
– Egy nagy multihoz kerültem szoftverfejlesztőnek. A munkaidőm rugalmas, tudok 6 órában dolgozni, és ha a gyerekek betegek, akkor home office-ban vagyok. Szuper csapatba kerültem, a senior kollégáktól sokat tanulok. A fizetésem pedig még juniorként is magasabb, mint régen volt – magyarázta Dóri.
Sokat fejlődtem az elmúlt évben lelki értelemben is – folytatja. Rengeteget tanultam magamról, az erősségeimről és a gyengeségeimről. A visszajelzések, amiket kapok, erősítik az önbizalmam.
Fantasztikus érzés, hogy váltottam: az, hogy egyedül találtam ki, kezdtem bele, vittem véghez ezt az egészet. Ugyanakkor ezt az utat csak úgy járhattam be, hogy már az elejétől kezdve maximális támogatást kaptam a férjemtől és a családomtól is, amiért borzasztóan hálás vagyok nekik. Most olyan szakmám van, amit szeretek, amire szükség van és lesz, és amit esetleg összekapcsolhatok a korábbi ismereteimmel, tapasztalataimmal is.
Kimondhatatlanul szerencsésnek érzem magam.
Kiemelt fotó: Női váltó
