Mit tesz, akinek megszűnik a munkahelye, amíg gyesen van? Fejveszett álláskeresésbe kezd. Ha nem talál, akkor számára kényszermegoldásnak tűnő utat választ: vállakozó lesz. Ráadásul sikeres. Tündérmese? Nem az. Lay Bogi nagy karrierváltása kitartásról, lelkesedésről, kreativitásról és a nőkben rejlő ösztönös erőről egyaránt mesél. Na, meg arról, hogy megéri szívből beszélni a fenntarthatóságról, és a környezetvédelemről.
– Irigylem a pasikat. Este elmennek sörözni és reggelre már alapítottak is egy céget – mondja Lay Bogi, a környezetbarát BogBag termékek megálmodója és gyártója.
Nem titkolja, neki korántsem volt ennyire zökkenőmentes az indulás, ráadásul még ma sem tudja pontosan, hogy mi a sikerének titka. Üzleti terve nincs, ahogy különösebb vállalkozói tapasztalata sem. Lelkesedése, hatalmas szíve és pozitív hozzáállása azonban annál inkább. Talán ezt érzik a vásárlók is, akik visszatérve hozzá, újabb és újabb termékötletekkel állnak elő. Bogi pedig örömmel mond igent a kihívásra, ezzel is folyamatosan bővítve a kínálatát.
Szó szerint kinevették
– Az egész akkor kezdődött, amikor a második gyerekem születése után szerettem volna visszatérni a munkaerőpiacra. Míg otthon voltam, megszűnt a munkahelyem. A művelődésszervező végzettségemmel pedig egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni – kezd mesélni Bogi, és kiderül, ráadásul hat órában szeretett volna dolgozni, hogy a gyermekeire is elég ideje maradjon.
– A munkaügyi központban konkrétan kiröhögtek. Mondták, ha találok az igényeimnek megfelelő állást, szóljak nekik is – folytatja.
– Nem találtam, úgyhogy majd egy éves keresgélés után, valakinek végre eszébe jutott, hogy lehetnék akár vállalkozó is. Csakhogy egyik támogatott kategóriába sem illettem bele. Úgyhogy még azt is ki kellett sakkozni, hogy hova szuszakoljanak be. Végül a tartósan munkanélküliek közé kerültem, így hamarosan belevághattam a munkába – avat be.
A kezdet azonban – ahogy arról már volt is szó – korántsem volt könnyű. – Szorongtam, bevallom. Fogalmam sem volt, hogy lesz ebből bevételem. Évek óta varrogattam már szatyrokat, textilzsákokat a baráti körömnek, mert borzasztóan idegesített a rengeteg feleslegesen használt műanyag, de hogy ebből éljek, arra nem gondoltam. Ott álltam viszont munka nélkül, és azt éreztem, hogy muszáj megcsinálnom, mert nem várhatom el a férjemtől, hogy eltartson – mesél Bogi az indulásról, és bevallja az ismerősei még ma is csak ámulnak azon, ahogy bármiféle pénzügyi tervezgetés nélkül menetel előre.
Az Év Anyavállalata
Márpedig menetel. Bár kis halnak tartja magát, és úgy érzi, ő csak kullog az egyébként nagyszerű környezetbarát termékeket gyártó példaképei sorának végén, azért idén elnyerte az Év Anyavállalata díjat. Hatalmas megtiszteltetésnek érzi, de a szerénységéből még ennek hatására sem veszít.
– Az Év Anyavállalata-díjjal kapcsolatban szerencsém is volt. A győztesek nyugalmával érkeztem a díjátadóra, hiszen a szakmai első helyezett díját már korábban megkaptam. Mindenki szuper volt, aki bekerült a további versenybe, olyan előadásokat hallottam tőlük, hogy komolyan meg kellett emelnem a kalapom. Én nem írtam beszédet, és a powerpoint indításához való távirányítót is elfelejtették a kezembe adni, mielőtt felmentem a színpadra, úgyhogy nem volt más választásom: mondtam spontán, kötetlenül, ami eszembe jutott. Ezek után szavazott meg a közönség is elsőnek, de úgy gondolom, ez nem nekem szólt, hanem annak, hogy az embereket ma nagyon érdekli a környezettudatos életmód – avat be, hozzáteszi sokan dicsérik.
A nagy semmit is ismeri
– Mondják, hogy milyen ügyes vagyok, de ez nem elég a sikerhez. Egyrészt nagyon komoly munka áll a mögött, hogy ma már mondhatom, megy a dolog. Másrészt nagy szerencsém is volt. Az októberi induláskor azzal kezdtem, hogy eladtam hatszáz mikulászsákot, és jól sikerült a karácsony is. Januártól viszont ott találtam magam a nagy semmi közepén, ami azért nem volt egy tündérmese – árulja el Bogi, aki a környezetbarát termékek árusításán túl a szemléletformálást is célul tűzte ki.
Rájött, hogy a gyerekek nagyon befogadók, ha környezetvédelemről van szó, és még azokba a családokba is képesek belopni a szemléletváltás lehetőségét, ahol a szülők eddig csak legyintettek a témára.
– Fulladozó bálnák, vagy kontinens méretű szemétsziget? Anyát és apát nem biztos, hogy érdekli a dolog, de ha a gyerek úgy megy haza az iskolából, hogy valaki elmagyarázta neki, hogy miért volna fontos figyelni a műanyagfelhasználás mértékére, akkor talán a legérdektelenebb szülő is elgondolkodik a dolgon – kezd mesélni az általa kitalált Pucér kampány lényegéről.
Csak a textil maradhat!
– Ma már nem elég, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ez már kevés. Elsősorban a megelőzésre kell törekedni, arra, hogy ne állítsunk elő még több szemetet. Arra, hogy mindennapjainkban csökkentsük a számtalan alkalommal egyszerű megoldásnak tűnő egyszer használatos műanyag csomagolás használatát. Például úgy, hogy nem zacskózzunk, hanem zsákolunk. Nem tépjük le a könnyen elérhető, de egy mozdulattal aztán a kukában végző műanyag zsákot a szupermarketben, hanem textil zsákba pakoljuk a kiflit, gyümölcsöt- mondja Bogi, aki idén indított Pucér kampány – Csak a textil maradhat! felhívásával több ezer embert megszólított már. A környezetvédelemről érthetően a gyerekeknek is szívesen mesél az iskolákban.
– A saját háztartásomban és az egyszemélyes mikrovállalkozásomban már régóta fontos szempont a hulladékcsökkentés, a szelektív gyűjtés, valamint a csomagolásmentes életmód és vásárlás, eszerint nevelem a gyerekeimet is – magyarázza. Ezt a szemléletet mutatom be az általános iskolásoknak is, akiknek környezetismeret vagy osztályfőnöki óra keretein belül beszélek a fenntartható és zöldebb jövőről.
Igyekszem az egész osztályt bevonni az előadásba, és nem csak beszélek róla milyen károkat okoz a mikroműanyag, a sok nejlon csomagolóanyag a környezetünkben, de az előadás részeként megoldást is mutatok: elmondom, ők hogyan és miként tudnak változtatni, mi az, amit maguk is könnyen beépíthetnek a hétköznapjaikba – folytatja.
– Beszélek a szívószálakról, megnézhetik milyen egy papír-, egy fém-, vagy egy bambusz szívószál, elmondom, melyik miért jó. De a pucér, csomagolásmentes kozmetikumokról is mesélek, ezekből is viszek több magyar termékeket, amit megnézhetnek, és amiknek a segítségével elmagyarázom miért jó, ha magyar terméket vásárolnak egy külföldi nagyvállalat állatokon tesztelt terméke helyett. Valamint azt is elmondom, hogy melyik ikon mit jelent a tégelyen – mondja a Pucér kampányról Bogi.
– Aztán remélem, hazamennek, és elmesélik az anyukájuknak, hogy mit hallottak tőlem és kérik, hogy ezentúl ők is figyeljenek jobban. Azért az anyákat emelném ki, mert az a tapasztalatom, hogy a pasik jóval elérhetetlenebbek, ha erről a témáról van szó. Az anyák és a gyerekek jelenthetik a kulcsot a változáshoz – mondja.
Bogi örül a műanyagmentes július kezdeményezésnek is, bár néha visszafelé sül el, ha valami nagyon trendi lesz – összegzi.
Nem minden műanyag „fujj”
– Egyrészt jó, hogy sokan belevágtak, akik eddig halogatták az életmódváltást. Másrészt, ennek az egésznek nem arról kéne szólnia, hogy minden műanyagot azonnal kidobunk, és televásároljuk magunkat textiltermékekkel. Ne pazaroljunk! Ami van, azt használjuk, amíg lehet.
Az otthon megtalálható használt textíliákból – például függönyökből – remek zsákokat lehet varrni. Így nem keletkezik újabb hulladék, és nem fogy a pénzünk sem – mondja, majd kiemeli, nem a tárgyainkat kell lecserélni, hanem a gondolkodásmódunkon kell változtatni.
– Nem minden műanyag „fujj”, az egyszer használatos műanyagokat kellene első körben kizárni az életünkből, mert azok 20 perc használat után a szemétdombon landolnak. És hiába gyűjtjük szelektíven őket, annak már alapnak kellene lennie. Kezdjük a szemléletváltást apró lépésekkel, és eljön majd a nagyobb siker is. Ha például valaki kávézik, akkor ne kérjen eldobható poharat, vagy ha szeret vásárolni, akkor ne vásároljon olyan ruhát, ami csupa poliészter, inkább válasszon olyat, ami pamut. A környezettudatosság ugyanis nem luxus, hanem egy életforma – fejezi be Bogi.
Kiemelt-, és cikkbeli kép: Lay Boglárka, Békéssy Olga.
