Változókor akár már huszonévesen? Földbe döngölhet a diagnózis

A korai petefészek kimerülés nem túl gyakori, de annál megdöbbentőbb kórkép. Fiatal, életerős, az anyaságon sokszor még épp csak gondolkodó nőket érint, elvéve tőlük a reményt, hogy természetes úton gyermekük foganhat. Már ha foganhat egyáltalán, mert sajnos az is előfordulhat, hogy túl későn születik meg a diagnózis. Dr. Tóth Alexandra szülész-nőgyógyász és meddőségi szakember, a Mamidoki blog írója mesél arról, milyen szembesülni a kórképpel. 

dr. Tóth Alexandra szülész-nőgyógyász és meddőségi szakember

Mai rendelésemen éppen egy külföldi pácienssel konzultálok, amikor megcsörren a vezetékes telefon az asztalomon. A recepcióról szólnak be, hogy az utolsó páciens türelmetlen, mert 15 perc csúszásban vagyunk. Szeretné tudni, mennyit kell még várni. Nyugodtan válaszolok. Mikor később őt szólítom, mert megvárt, ingerülten néz rám. Elejét véve a kellemetlenségeknek elnézését kérem a csúszásért és hozzáteszem: – Sajnos nagyon rossz hírt kapott az Ön előtti páciens és hosszú időbe telt, míg elmagyaráztam neki mindent.

Elszégyelli magát és nyugtázza, hogy minden rendben. Nem akartam megbántani, tudom hogy az ő ideje is fontos. Mióta édesanya vagyok még jobban értem, hogy a másokra szánt idő mekkora ajándék. Úgy érezm, a fent említett külföldi páciens, akinek 34 éves kora ellenére a változókorról, a korai petefészek kimerülésről magyaráztam, megérdemelte az időmet.

Külföldi páciensem velem egykorú, szép kreol bőrű nő. Igényes de látványos sminket visel. Látom a könnyeket összegyűlni a szemében mikor megkérdezi: – Ez azt jelenti, hogy meddő vagyok?

Picit sarokba szorítva éreztem magam. Elmagyarázom neki, hogy most nagyon pici az esélye annak, hogy saját petesejtből egészséges gyermeke szülessen. Azonban nem született meddőnek, korábban ugyanolyan esélye volt teherbe esni, mint a vele egykorúaknak.

Mikor beszélünk korai petefészek kimerülésről? 

Korai petefészek kimerülésről (POI, premature ovarian insufficiency) akkor beszélünk, amikor a petefészek működése 40 éves kor előtt leáll. Mindez alacsony ösztrogénszinttel és a petefészek rezerv kapacitásának kimerülésével jár, mely menstruációs rendszertelenséghez, infertilitáshoz és életminőség romláshoz vezet. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) diagnosztikus kritériumai szerint korai petefészek kimerülésről beszélünk, ha a menstruáció kimarad vagy ritkul legalább 4 hónapon keresztül, valamint kétszer, egymástól minimum 4 hét eltéréssel magas (nagyobb, mint 25 IU/l) FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) szintet mérünk. A POI nagyjából az átlag populáció 1 %-át érinti.

“A 20-as éveimben volt egy terhességem”

Átnézzük a leletet amit hozott, ezen az Anti-Müllerian hormon (AMH) szintje szerepel, ami esetében mérhetetlenül alacsony. Ezt a hormont a petefészekben található, petesejteket hordozó tüszők termelik. Mi nők együtt születünk az összes petesejtünkkel, melyeket életünk során elhasználunk. Ahogy haladunk előre a korban az AMH értékünk folyamatosan csökken, mutatva ezzel a petefészek rezerv kapacitásának csökkenését.

– A 20-as éveimben volt egy terhességem. Éppen, hogy összejöttünk a barátommal és teherbe estem, nem lett volna értelme megtartani – meséli páciensem szomorúan. – Sosem gondoltam volna, hogy problémát okozhat újra teherbe esnem – folytatja.

Megbeszéljük, hogy további hormonvizsgálatra lesz szükség a biztos diagnózis felállítása érdekében.

Mivel először találkoztam a pácienssel, most meséli el, hogy 2 éve rendszertelen, ki-ki maradozik a menstruációja. Ezzel kapcsolatban tavaly már felkeresett egy nőgyógyászt otthon. – Azt mondták minden rendben. Hormonokat is néztek – avat be. Én jelenleg csak az AMH értékét látom, de nem tudom elképzelni, hogy egy évvel ezelőtt minden rendben lett volna. Előveszi a telefonját és keresi a régi leletet. Közben elmagyarázom neki, hogy az Anti-Müllerian hormon csökkenésével egy idő után egy-egy ciklus során elkezd kiugrani az FSH érték. Megtalálja a leletet, amire ciril betűkkel  írták az eredményeket. Mutatja az LH, FSH hormonok értékeit. Sajnos látszik, hogy már akkor is magas volt az FSH hormon értéke, AMH-t nem néztek. Mutatom neki az eltérést. Kevés gondolkodás után megszólal. – Tényleg, az orvos mondta, hogy valószínűleg laborhiba és meg kell ismételni a vizsgálatot. De fiatal voltam és egyedülálló, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

“Vajon miért alakult ez ki nálam?”

Elmagyarázom neki újra, hogy további hormonvizsgálatokra azért van szükség, hogy biztos diagnózist állíthassunk fel, de sajnos elég egyértelmű a kórkép. Sok sok kérdése van a petesejtfagyasztásról, lombik eljárásról, melyekre türelmesen válaszolok. Végső soron megemlítem neki a petesejt donációt is. Sokat jegyzetel, elveszettnek tűnik. Nem hiszi el, hogy ez vele történik. Félhangosan picit kérdőn rám néz. – Akkor erről beszélnem kell a barátommal és az anyukámmal is?

Igenlően válaszolok. Biztosítom róla, hogy ha bármi kérdése van a barátjának, nyugodtan visszajöhetnek együtt és elmagyarázom újra a helyzetet. Mikor megkérdezem van-e még kérdése rám néz, tudni szeretné,  vajon miért alakult ez ki nála.

A legnehezebb kérdés mindközül. Kutatások sora próbálta feltárni a korai petefészek kimerülés okát,  az esetek nagy százalékában azonban ismeretlen marad a kiváltó ok.

Nagyon kevés páciensnél tudunk genetikai eltérést, anyagcserezavart, autoimmun eltérést, fertőzést, környezeti hatást vagy károsító orvosi beavatkozást felderíteni a kiváltó okok között.

Sajnos az ő esetében is ismeretlen eredetű korai petefészek kimerülésről beszélhetünk. Mikor ezt magyarázom neki, bevillan az a húszas évei elején járó páciensem, akinek egy évvel korábban ugyanitt magyaráztam ugyanerről, miközben én terhes voltam. Szerencsére a folyamat nála korábbi stádiumnál tartott, így nagy hangsúlyt fektettem a termékenység megőrzését segítő (fertilitás prezervációs) eljárásokra, annak érdekében, hogy a későbbiekben mégis születhessen saját gyermeke.

“Három éve nem menstruálok”

Mostani páciensem a petevezeték átjárhatósági vizsgálatról kérdez, amiért eredetileg is érkezett. Miközben részletesen leírom neki a folyamatot és azt, hogy miről nyerünk információt a vizsgálattal, eszembe jut egy másik esetem. Viszonylag kezdő orvosként egy meddőségi klinikán HYCOSY (ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat) vizsgálatra érkezett hozzám egy harmincas évei közepén járó páciens. Nem találkoztam vele korábban.

Mikor az utolsó menstruáció első napjáról kérdeztem megdöbbentő választ kaptam. – 3 éve nem menstruálok – mondta. Látva a tanácstalanságot az arcomon hozzátette: – POI-s vagyok. Az ultrahangon egy pici, sorvadt méhet láttam, majd a vizsgálat megkezdésével beigazolódott a gyanúm, az évek óta hormonhiányos állapotban lévő méh annyira elsorvadt és olyan zárt volt a nyakcsatorna, hogy a puha katétert nem tudtam a méh üregébe vezetni. Próbáltam neki elmagyarázni a helyzetet és a hormonpótlásról kérdeztem. Kiderült, eddig egy nőgyógyász sem beszélt neki erről. Majd csalódottan és az elmaradt vizsgálat miatt felháborodva távozott.

Mostani páciensemnek beszélgetésünk utolsó szakaszában szintén elmagyarázom, hogy hormonpótlásra lesz szüksége. Természetesen a megfelelő szűrővizsgálatok folyamatos alkalmazása mellett.

A korai petefészek kimerüléssel járó hormonális változások számos területen érinthetik a női szervezetet. Csontsűrűség csökkenéssel járhat, mely osteoporosis, azaz csontritkulás kialakulásához vezethet. A szellemi teljesítőképesség romlását okozhatja, valamint növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Életminőség romlást és a szexuális életet érintő panaszokat okozhat. Hüvelyszárazság, libidó csökkenés, hangulatingadozás, éjszakai izzadás, hőhullámok jelentkezhetnek. Mindezeket mérlegelve az ESHRE hivatalos álláspontja, hogy a korai petefészek kimerülésen átesett pácienseknél hormonpótlás javasolt, egészen addig az életkorig amíg a természetes menopauza is bekövetkezne.

– Pontosan meddig – hangzik az elgyötört kérdés.  – Nagyjából 50-52 éves koráig – válaszolom. Nyugtázta és szedelődzködni kezdett. Elegáns magassarkú szandáljában és divatos zakójában nagyon szép nő. Megdicsérem a cipőjét, mosolyogva fogadja és megköszön minden információt, tájékoztatást és legfőképpen a sok időt, amit rászántam a részletes beszélgetésre. Könnyedén libben ki az ajtón az új életébe, amivel remélem bátran szembe tud majd nézni.

Dr. Tóth Alexandra Mamidoki nevű blogját itt olvashatjátok. 

A cikkben szereplő történetet az orvosi titoktartás jegyében és a betegjogok védelmében részben átalakítottuk. Az átalakítások semmilyen mértékben nem érintik a szakmai hitelességet.

Nyitóképünk illusztráció, Freepik. 

Vélemény, hozzászólás?