Néhány doboz, régi festmények, pár kellék, egy fényképezőgép, kreativitás és egy vállalkozó szellemű barát – ez kell ahhoz, hogy az otthoni „zárt osztályról” felhőtlen perceket okozó képek kerüljenek ki. Kovács Nikoletta tréner és Prohászka Szandra fotós a humor erejével gyógyítanak a nehéz időkben.
Másfél hete vagyunk a négy fal közé zárva. Másfél hete nyomjuk egyszerre kínkeserves elszántsággal a home office-t, a házi bölcsit, az ovit és az online iskolát. Nem, ez valóban nem a világháború – legfeljebb a sajátunk –, mégsem könnyű. Végeérhetetlen napok folynak egymásba, és senki sem tudja, meddig tart ez az időszak. Ha közben sikerül nevetni egy jót – magunkon vagy máson –, már nyertünk is egy csatát. A humor életeket ment.
Újratervezés pipa
Kovács Nikoletta Aranyanyu-díjas tréner is így gondolja ezt. Ő pedagógus továbbképzéseket tartott a járvány kitörése előtt, de alig két hete az összes eseményét lemondták, így ki kellett találnia, mit kezdjen magával otthon. Nem keseredett el: régóta blogol már, gondolta, végre lesz egy kis ideje újra beindítani Aranycipellő nevű oldalát.
Mivel iskola nincs, a pedagógusoknak próbált segítő ötleteteket gyártani élménypedagógiai alapon. Olyan feladatokat talál ki, amelyek egyszerre hasznosak, kreatívak és viccesek. Így jutott eszébe kedvenc sorozatának, a Gilmore Girls-nek, azaz a Szívek Szállodájának egyik része.
Ebben az epizódban festményeket keltettek életre a szereplők. A blogbejegyzés megírása után ő maga is nagyon lelkes lett, és rövid halogatás után úgy döntött, belevág a megvalósításba. Felhívta egyik fotós barátnőjét, Prohászka Szandrát és – szigorúan „távmunkában” – megcsinálták a Festők a zárt osztályról sorozat első darabját, a Lány gyöngyfülbevalóval #maradjotthon változatát.
A kreativitás erőt ad a folytatáshoz
– Már két napja csak híreket olvasgattam, amikor Nico felhívott. Éreztem, hogy ha ez így marad – bezárva, a szülőkért aggódva –, lassan becsavarodom – meséli Szandra, és hozzáteszi, azonnal lecsapott az ötletre.
– Szuper megtartó és önmegtartó kezdeményezésnek gondolom. Nekem nagyon sokat segített abban, hogy kizökkenjek a nyomasztó helyzetből. Míg a nézőnek egy-két perc felszabadító nevetést okoz, addig mi akár napi másfél órát is dolgozunk a képekkel, ami nagyon sokat jelent ebben a bizonytalanságban – folytatja, és kiderül, ahogy sok más vállalkozó, úgy a fényképészek sem látják fényesen a jövőt.
– Én műtermi fotózással foglalkozom, embereket fényképezek. A járvány gazdasági következményei mellett azonban valószínűnek tartom, hogy az ilyen fotózások elmaradnak majd. Ez egyrészt teljesen érthető, másrészt nyilván érzékenyen érint, így jól esik olyasvalamivel foglalkozni, ami eltereli a figyelmemet – mutat rá Szandra.
Az allergia sem tartja vissza
– Van miért felkelni – ért egyet Nico is.
– A kreativitás megment, észnél tart. Nekem júliusig biztos nem lesz munkám, így viszont van miért elindítani a következő napot. Bennem hatalmas kreatív energiákat szabadít fel a képek elkészítése. Nem megyek el itthonról, így mindent abból kell megoldani, amit itt találok. Mindössze egy tükörreflexes gépem van, úgyhogy már a kép elkészítésének folyamata is nagyon vicces – avat be.
– Dobozokat és könyveket pakolok egymásra, arra rakom a gépet. Háttérnek egy lepedőt használok, és ha elkészült egy sorozatnyi kép, megyek ellenőrizni, hogy jó lett-e. Majd küldöm Szandrának, és várom, hogy visszaírjon, hogy használhatók-e a fotók – mondja.
– Azt hittem, nagyon könnyű lesz, de rájöttem, ez nem igaz. Az angyalos képnél különösen nehéz volt belőni az arányokat, ráadásul Frida Kahlo önarcképénél kiderült, hogy allergiás vagyok a szemhéjtusra, amit itthon találtam – mondja.
– Időnként 1-2 órát eltöltök itthon kifestve, beöltözve, festményként, szóval tényleg akadnak vicces helyzetek – ecseteli.
Mindketten úgy érzik, még bőven van kedvük és erejük folytatni a sorozatot. Először Niconál láthatók a fotók, de a Pro-Fotográfia FB-oldalon Szandra is minden nap közzéteszi a „műhelytitkokat”, fázisfotókat, megmutatva ezzel azt, hogyan is készül el a végeredmény. Azt mondják, akkor is megérné nekik, ha csak maguknak okozna örömet, így viszont, hogy másoknak is tetszik, még fontosabb folytatni. Ki tudja, a humornak köszönhetően talán mind megússzuk az igazi zárt osztályt.
Nyitókép: Raffaello, Angyalok.
