Így ismerd fel, hogy bántalmazó kapcsolatban élsz!

Amikor véget ér egy kapcsolat, ideális esetben megtörténik a lezárás, a gyászidőszak után pedig gyógyultan nyithatunk újra a világ felé. Más a helyzet, amikor már gyerek is van, a továbblépés is nehezebb. Nem lehet elvágni minden szálat, így hiába gyógyul a seb, újra és újra megpiszkálják a találkozások, a szembesülés a másik életével, a játszmák. Ha pedig bántalmazó kapcsolatról beszélünk, alapjaiban kell újragondolnunk, amit a válásról és az azt megelőző időszakról eddig tudtunk. Olvasónk, Zora ír saját tapasztalatairól.

Már maga a felismerési folyamat sem egyszerű. Ahhoz, hogy a bántalmazott észrevegye, hogy bántalmazó kapcsolatban él és végül változtasson is rajta, ahhoz rengeteg összetevő szükséges. Tekintve, hogy a bántalmazásról a bántalmazott nem nagyon beszél – különösképp, ha verbális és ezért látható nyoma sincs –, sok esetben nincs külső visszajelzés, amely segítené abban, hogy ráébredjen a valóságra. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy a bántalmazó egyik legerősebb fegyvere a manipuláció – legalábbis én, mint egykori bántalmazott, ezt tapasztaltam a saját és a hozzám hasonló dolgokon átesett sorstársak esetén is.

A manipuláció fogságában

A manipuláció során a bántalmazott agyát kvázi átmossa a bántalmazó. Olyan mintha minden egyes kimondott szóval egy apró áramütés érné a tudatalattinkat. A hatása jó mélyen beég és egy idő után valósággá válik. Egyik rákfenéje, hogy a manipuláló személy nem nyíltan tolja a manipulált arcába a kreált valóságot, hanem jól megkomponált, forgatókönyv szerű módon éri el, hogy a másik fél egyre kevésbé érezze magát értékesnek, a társadalom hasznos tagjának. 

A szavak varázslója ő, csak épp fekete mágiát használ. De hát hogy is ne hinnénk el annak az embernek a szavait, aki „a világon a legjobban szeret minket”, aki a csillagokig emel. Merthogy minden ilyen kapcsolat így indul.

Felemel, majd földhöz vág

Kapcsolatunk kezdeti szakaszában az én egykori férjem is az egekig magasztalt, istennőként kezelt, majd amikor már stabil volt az iránta érzett bizalmam és szerelmem, megkezdődött az önbecsülésem teljes lerombolása. Szép lassan és szisztematikusan. A miértekre nehéz válaszolni. Úgy gondolom, mindig is nárcisztikus személyiségzavarral küzdött, ami – amennyire saját kutatásaim és megéléseim bizonyították –  nagyon komplex és összetett deformitása a személyiségnek. A nárcisztikus személy valójában nincs tudatában a torzult működésnek, nincs betegségtudata, így hiába tartunk tükröt elé vagy mondjuk ki nyíltan a problémát, nem fogja érteni. A hibát a másikban – és mindenki másban – találja majd meg, és ahelyett, hogy ő alkalmazkodna, azt várja el, hogy a világ változzon meg a kedvéért. 

A gázlángozás módszere

A mi kapcsolatunk dinamikájának rendre visszatérő eleme volt, hogy az ex-férjem újra és újra elbizonytalanítson saját józanságom és helyzetérzékelési képességem tekintetében – ezt a manipulációs technikát nevezik gázlángozásnak.

A gázlángozás az érzelmi bántalmazás egyik legerősebb formája, épp ezért nagyon hatékony. A bántalmazó mesterien alkalmazza, hiszen ebből nyeri az erejét. Ennek a manipulációs technikának több módja is van: 

  • az égbekiáltó hazugság – amikor azonnal tudod, hogy hazudik, mégis, mivel ezt képes rezzenéstelen arccal tenni, elbizonytalanodsz a megérzéseidben. Szinte mindenki tudja, milyen non-verbális jelekre kell figyelni egy hazugság során. A gázlángozó ezekből mégsem produkál semmit, és bár tudod, hogy hazudik, eléri, hogy megkérdőjelezd saját magad és teljesen elbizonytalanodj az ítélőképességedben;
  • az elhangzott mondatok tagadása – amikor tudod, hogy elhangzott egy ígéret, ő mégis újra és újra letagadja. Annyira hitelesen adja elő és játssza el, hogy sosem mondott olyat, amiről neked szent meggyőződésed, hogy hallottad, hogy ismét a saját épeszűségedet és realitásérzékedet kezded megkérdőjelezni;
  • fegyverként használja a számodra fontos dolgokat, embereket, a puszta létezésedet is megkérdőjelezi, elhiteti veled, hogy nélküle döntésképtelen vagy, és valójában, ha ő nem lenne, akkor életben sem tudnál maradni nélküle;
  • néha dicsér és az egekig magasztal mások előtt – márpedig aki ilyet tesz, az nyilván szeret, így minden csak félreértés, a te agyszüleményed, hisz ő egy jó ember – győzködöd magad újra és újra, valamint ostorozod magad, hogy hogyan gondolhatsz ilyen rossz dolgokat egy ilyen jó emberről, aki így szeret;
  • elmarja mellőled azokat, akik szeretnek és ismernek, nehogy fel tudják nyitni a szemed – szép szisztematikusan építed le a baráti kapcsolataidat, mert mindenkire van egy „kedves” megjegyzése. Pont annyi, hogy megint ne vedd fel, amikor a barátnőd hív, majd, megint ne érj rá, amikor programot szervez, mert szerinte a barátnőd egy nyomorult, akinek nincs is élete, “de ha te az ilyennel jól érezd magad, akkor menj”;
  • elhiteti veled és másokkal is, hogy nem vagy jól, hogy depressziós vagy, hogy érzelmileg és mentálisan is labilis vagy, ezért hiába is beszélsz arról, min mész keresztül, úgysem hisznek neked, hisz egy depressziós ember nem érez reálisan.

Egy nárcisztikus egyénben fel sem merül, hogy hibázik, mindenért mások vagy a körülmények a felelősek. A személyiségzavar egyik kiváltó oka lehet a sérült anya-gyermek kapcsolat. A nárcisztikus személy lelke mélyén sokszor valójában egy szeretetéhes, megbántott gyermek lakik, és épp ez elől a magányos gyermek-lét elől menekül az érzelmi érinthetetlenségbe. De – ahogy azt a saját tapasztalataim és a terápiás beszélgetések sora is alátámasztja –, mivel sosem kapott elég figyelmet és törődést, és az empátiája sem fejlődött ki, rideg közönnyel kezel minden könyörgést, sírást és gyötrődést, amit az áldozata átél a kapcsolat alatt.

Egy energiavámpír árnyékában

Összegezve, én azt tapasztaltam, hogy a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember egész működése torz alapokra épül. Energiavámpír, aki szipolyozza áldozatát. Az áldozatnak pedig egyetlen esélye van, ha túl szeretné élni, az, ha unalmassá válik: ezt a módszert nevezik szürke kő technikának. Bármilyen erős is a támadás, érzéketlennek kell maradni. A coach-om tanított meg rá, hogy ilyenkor bárhogy próbál fájdalmat okozni, tényszerűen és következetesen szabad csak kommunikálni, mintha azt próbálnám közölni vele, hogy az ég kék, a fű zöld.

Fontos fázisa az ilyen kapcsolatoknak a visszaszippantás időszaka, amikor a bántalmazó minden eszközt bevet, hogy visszaszerezze az áldozatát. Ilyenkor viszont nem szabad elhinni, hogy megváltozott, és ez a valóság, mert nem az. Ez csak az egónk játéka, ami még mindig próbálja elhitetni velünk, hogy fontosak vagyunk a bántalmazó számára, hogy változhat miattunk, értünk. De nem szabad belemenni a játékba, hisz soha nem nyerhetünk. Egy empata számára, mint én, pedig a legnehezebb elfogadni, hogy nem menthet meg mindenkit önmagától, magát viszont meg kell mentenie a mérgező kapcsolatoktól. 

Kiemelt képünk illusztráció – Freepik. 

Vélemény, hozzászólás?