Számos oka lehet a meddőségnek, de az orvosok sokszor megállnak már az első lehetséges problémánál. Ha mégis több gondot találnak, előfordul, hogy vitázni kezdenek, van-e egyáltalán hatása a termékenységre az adott problémának. Az idő pedig telik. Pataki Zitáék is végigjárták ezt az utat. Most erről mesél. Videó a cikkben.
Még mindig sokan szurkolnak nekünk, még mindig sokan várják a csodát az életünkbe. Fura. Egyrészt azért, mert Az utolsó lombik című vlogsorozat, teljesen pontosan a sorozat utolsó része erről szólt, az elengedésről. A kis esélyünk (2–3%) ellenére akkor is sokan szorítottak nekünk, de az teljesen érthető volt. Érzelmileg indokoltnak véltem, hiszen valljuk be, együttérzésünkben, szeretetünkben képesek vagyunk a realitást elveszíteni.
Én is képes vagyok egy II. világháborús filmet úgy végignézni, hogy közben szurkolok a zsidó családnak, hátha most másképp lesz vége a történetnek. Ugyanígy voltam a United Airlines 93 című filmmel is. Ez volt az egyik járat, amelyet 2001. szeptember 11-én terroristák térítettek el. Amíg a filmet néztem, az az érzés járt át, biztos nem fognak lezuhanni, túlélik valahogyan. Bíztam és szurkoltam.
Bízni – ez nagyon fontos akkor, ha meddőnek nyilvánítanak.
Az endometriózis ellenére. A korom ellenére – hiszen 37 évesen kezdtem a lombikeljárásokat és 45 évesen fejeztem be. A leiden mutáció (egy genetikai eredetű véralvadási zavar – a szerk.) ellenére.
Ezek mindegyike nehezíti a gyermekvállalást, bár azt tapasztalom, hogy már az első felmerülő okba belekapaszkodnak az orvosok. – Ez az! Megtaláltuk a meddőség okát!
Ha valaki endometriózisban szenved, azonnal lombikra küldik, mintha az lenne a tuti módszer, a siker kulcsa. Sokszor emiatt maradhat el a testi-lelki felkészülés, vagy akár a teljes kivizsgálás is. Ha már túl vagy 2-3 sikertelen eljáráson, kérdéseket teszel fel az orvosodnak: – De miért nem tapad meg az embrió? – de nem tud majd rá válaszolni, szétteszi a kezeit. Nyomozni kezdesz a neten, vagy ha elveszíted a hitedet, orvost, intézetet váltasz. Keresni fogod a megoldást. Sortársak történeteit olvasod, hátha valami újdonságot hallasz, ami segíthet. És belekapaszkodsz. Szeded te is a D-vitamint, a szelént, változtatsz a táplálkozásodon, rátalálsz egy tornára, de még mindig nem áll össze a kép.
Az orvoslásban a protokoll sajnos más, mint amit mi megálmodtunk.
Azt hittem, hogy a nőgyógyász megfogja a kezem és végigvezet egy úton. Nem.
Azt hittem, ad egy vizsgálati sorrendet. Nem. Egyébként megoldható lenne, nem tudom, miért nem teszik. Egy egyszerű nőgyógyásztól is elvárható, hogy tudja, mi a helyes kivizsgálási rend, ha késik a gyermekáldás. Egy állami ellátásban dolgozó nőgyógyász is tud laborvizsgálatokra beutalót adni, ahogy belgyógyászhoz is. Elvégezheti az ultrahangvizsgálatot, a megyei kórházakban megoldható a petevezető átjárhatósági vizsgálat és a méhtükrözés is. Nem értem, miért nem működik, vagy miért nem megy 3 hónapon belül.
Nagyon gyakran kimaradnak alapvető vérvételek, például az AMH-érték (a termékenység állapotát mutató érték – a szerk.) meghatározása, amely nagyon fontos információkkal szolgál a termékenységről. Gyakran csak idősebbeknél nézik, hiszen szintje a kor előrehaladtával csökken, ugyanakkor a fiataloknál éppolyan célszerű lenne, hiszen ismert és egyre gyakoribb meddőségi ok a korai klimax.
Engem trombofiliai vizsgálatra is elküldtek, mert 40 körül a sok hormon adagolása bizony nem veszélytelen. Miután kiszűrték a leiden mutációt, megtudtam, hogy ennek a vizsgálatnak helye van a meddőségi komplex kivizsgálásban is. De miért nem korábban nézték? Ez ugyanis nemcsak mélyvénás trombózisban vagy tüdőembóliában nyilvánulhat meg, hanem vetélésben, meddőségben is.
A lombikeljárások alkalmával, az oknyomozás során sok-sok indok felmerül a meddőségeddel kapcsolatban, de az egyiket az egyik orvos cáfolja meg, a másikat a másik. Én a helicobakter (a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó – a szerk.) miatt kerültem ilyen helyzetbe. Az egyik orvos állította, hogy meddőséget okoz, a másik azt, hogy nem, semmi köze hozzá, sőt a lombikeljárásban ez egyáltalán nem játszik szerepet. Mára bebizonyosodott, hogy a helikobakter meddőséget okozhat, és az is, hogy hogyan. A Dr. Fülöp Vilmossal készített interjú során sok minden kitisztult.
A krónikus, alacsony szintű gyulladások szerepe az én lombikjaim alatt fel sem merült, ahogy a gyulladást okozó élelmiszereket sem zárta ki a táplálkozásomból egyetlen orvos sem. Mindezt úgy, hogy közben vérhígítóval kellett szúrnom magam, amiről kiderült, hogy a beágyazódás ellen hat.
Sorban jönnek a vélt, igazolt meddőségi okok, túl az endometriózison.
