Hatékony munkavégzés háziasított SCRUM módszerrel

Amikor az Én a bálnákkal vagyok cikkhez interjút készítettünk Sándor Judittal és arról faggattuk, mégis hogyan oldja meg, hogy kisgyerek mellől szigorú időbosztással dolgozik, tanul, edzősködik és most már vállalkozik is, Judit csak annyit mondott: mindennek a kulcsa a hatékony időbeosztás. 

No, ezzel így önmagában nem lennénk kisegítve, mert bár minden anyuka Siva is egy személyben, mégis gyakran megesik, hogy csak rohanunk önmagunk után. Judit azonban megosztotta velünk a titkát és a módszere szerintem annyira zseniális, hogy érdemes követni!

Judit egy ideje már IT cégek környezetében dolgozik, akik az úgynevezett SCRUM módszert alkalmazzák a projektek kezelésére és a hatékony munkavégzés elérésére. Ezt a módszertant dolgozta át egy kicsit annak érdekében, hogy mindenre legyen ideje és a lehető legfókuszáltabban használja ki azt a napi néhány órát, amikor (relatív) zavartalanul dolgozhat.

Íme Judit tippjei: 

  1. A feladatokat heti etapokban kezelem. Sose kezdek el úgy egy hetet, hogy ne lenne pontos, a különböző projektek szerint csoportosított, feladatlista szintű heti tervem. Ezt legkésőbb hétfőn reggel megírom, vagy ha nagyon ügyes vagyok, még előző péntek délután, a munka végén. A heti munkában folyamatosan ez alapján dolgozom, menet közben – ha nem muszáj – új feladatokat már nem veszek fel. Az aktuális hét alatt felmerülőket a következő hétre tervezem be.
  2. A munkaóráimat napi szinten meghatározom. Most, hogy iskolás lett a lányom és minden korábbra tolódott, ez 8-14 óráig tart. Amikor ovis volt, 10-16 óra között dolgoztam. Ez általában napi 6 órát jelent, szerintem gyerekes, dolgozó anyának ennél több, produktív munkával eltölthető ideje nincs. Mivel több projekten is dolgozom mostanában, a munkaórákat aszerint is felosztom újabban, hogy mikor mivel foglalkozom (pl. projekt1: 8-10 óráig, projekt2: 10-14 óráig). Ez szuperhatékony!
  3. Hétvégén és délután 4 után nem dolgozom (értsd: nem ellenőrizgetem az email fiókjaimat, nem veszek fel munka jellegű telefonokat, stb.), ez az idő szigorúan a családé (és az enyém). A délután 2 és 4 közötti időszak az, amikor a „nagyon fontos és sürgős” feladatokat még el lehet intézni, de ezeknek mindig rövidnek kell lenniük például egy email vagy egy rövid telefon. Ha hosszabb 5 percnél, akkor másnapra vagy extrém esetben (lásd 4-es pont) estére tolódik.
  4. Ha elkerülhetetlen a pluszmunka, azokat estére időzítem, amikor a lányom már alszik, sose a délutáni közös idő kárára! Ezt maximum kampányszerűen érdemes csinálni, mert már 2-3 nap után is megbosszulja magát (lásd Zsolya írása, vele e tekintetben (is) abszolút egyetértek).
  5. Évek óta A5-ös méretű, spirálos, színes fülekkel részekre osztható füzetet használok a feladatok menedzseléséhez. Ez amolyan kisokos, mindenhova magammal viszem. Néha a lányom rajzol bele, ezeket külön imádom! Az A5-ös méret azért jó, mert egy női táskában is kényelmesen elfér. A betelt füzeteket gyűjtöm, így később is bármikor visszakereshető egy-egy információ, ha kell.

Judit módszerével tehát elérhető, hogy prioritások mentén, előre és tudatosan összeállított stratégia alapján haladjunk. Így biztosan nem maradnak ki feladatok, tarthatjuk a határidőket, és a legfontosabb, hogy minőségi időt tölthetünk a szeretteinkkel.

Szívesen olvasnál még ilyen jellegű cikkeket? Érdekelnek az időbeosztással, tanulással és munkával kapcsolatos praktikák? Jelezd nekünk és mi szívesen megosztjuk tippjeinket és tapasztalatainkat. Ha pedig a SCRUM módszerről olvasnál még, azt itt és itt teheted meg! Feltétlenül számolj be arról, hogy neked bevált-e ez a módszer!

Vélemény, hozzászólás?