Nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is erősnek kell lenni azokhoz az extrém körülményekhez, amelyeket egy olimpiai részvétel jelent. Szó szerint az egész világ szeme előtt kell megküzdeniük a legjobbaknak, s akár „egy hajszálon” is múlhat egy-egy győzelem. Vajon mit éreznek az élsportolók olimpia előtt, közben és után?
Tény, hogy a sportolók teljesítményében nemcsak a fizikai, hanem a mentális tényezők is nagy szerepet játszanak. Mindezt Szilárdi Katalin kajak-kenu mesteredző, sportpszichológus, sportcoach története is igazolja. – Körülbelül 20 évvel ezelőtt döbbentem rá, hogy többet kell tudnom sportpszichológiából, hogy edzőként bizonyos helyzeteket meg tudjak oldani. Az egyik versenyzőm kijutott az ifjúsági Európa-bajnokságra, úgy, hogy itthon mindent megnyert. A családja hatalmas ünneplést tartott neki, ám amikor kint voltunk, leblokkolt, mert túlságosan izgult, és nem tudott bejutni a döntőbe. Akkor éreztem azt, hogy pusztán edzői tanulmányaim alapján nem tudok neki eleget segíteni – emlékezett vissza Szilárdi Katalin, aki ma már mind a sportpszichológusi, mind a módszerspecifikus képzéseken szerzett tudását be tudja kapcsolni a sportolók felkészítésébe.
Tanítványai olimpiai bajnoki címet, világ- és Európa-bajnoki érmeket szereztek. Legismertebb versenyzői Dombi Rudolf és Kökény Roland, akik 2012-ben megnyerték a londoni olimpiát, valamint Kucsera Gábor világ- és Európa-bajnok kajakozó. Idén pedig egy kliensének szurkolhatunk a tokiói megmérettetésen, hiszen Gulyás Michelle, fiatal, tehetséges öttusázó kijutott az ötkarikás játékokra, ráadásul jól is kezdte a versenyt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Megmutatni, mit tudunk – merjük, vagy sem?
Az egyik leggyakoribb jelenség, amivel egy sportpszichológus találkozhat, a sportolók teljesítményszorongása (ezt ők akár önbizalomhiányként is aposztrofálhatják). Ennek hátterében gyakran a presztízsveszteségtől vagy a szeretet elvesztésétől való félelem állhat annak következményeként, hogy a versenyen/meccseken nem sikerül megvalósítaniuk mindazt, amit edzésen képesek voltak végrehajtani. Egy kevésbé sikeres szereplés után rendkívül kínosan érezhetik magukat, és az élsportolói léttel együtt jár, hogy ilyenkor kívülről is érkezhetnek szélsőséges, bántó kritikák.
– A teljesítményszorongás hátterében állhat például az is, hogy gyermekkorában megszégyenítették a sportolót, nem is feltétlenül a sportteljesítményével kapcsolatban, hanem az élet bármely területén, bűntudatot okozva, kezdeményezőkészségét kikezdve ezzel.
Azok, akiket nem szégyenítettek meg gyermekkorukban, sokkal szívesebben mutatják meg, hogy éppen mire képesek, akkor is, ha tudják, benne van a hibázás lehetősége is. Sok minden függ tehát attól, hogy gyermekkorban, a családban mit tapasztalt a sportoló, hogyan reagáltak a megoldási kísérleteire.
Meghúzni a vonalatA Tokióban zajló, aktuális események kapcsán nem mehetünk el amellett a téma mellett sem, hogy az olimpikonok közül többen is kiálltak mentális egészségük fontossága mellett. Simone Biles visszalépései kapcsán Szilárdi Katalin elmondta: erős önismeretre vall, ha egy sportoló felismeri, hogy milyen lelkiállapottal mit tud még biztonságban végrehajtani. Be kell látni, hogy senki sem várhatja el egy sportolótól, hogy az életét kockáztassa egy versenyszám miatt. A versenyzők is hordozzák azokat az életnehézségeket, amiket bármelyik más ember, ám az élsportolók nagyobb gyakorisággal vannak stressznek kitéve. Minél több eredményt érnek el, annál nagyobb elvárások alakulnak ki velük szemben. A sportpszichológus szerint minden sportoló örül most annak, hogy Simone Biles példát mutatott abban, hogy képesnek kell lennünk kiállni önmagunkért, saját fizikai és mentális egészségünkért. Így tett Hosszú Katinka is, aki olimpiai szereplése után saját nyugalmát helyezte prioritásba, a médiaszereplések helyett. Szilárdi Katalin, az Iron Lady-t ért sok bántó, átgondolatlan, támadó komment kapcsán kifejtette: vannak olyan emberek, akik a saját életproblémáikból adódó frusztrációikat vezetik le ilyenkor, s elgondolkodtató, hogy milyen önreflexióval rendelkezhetnek ezek a kommentelők? Fájdalmas olvasni azokat az odavetett félmondatokat, amik mögött semmilyen tudás nem lehet arról, hogy mivel is jár az élsportolói lét, és hogy már önmagában mekkora teljesítmény kijutni az olimpiára. Vajon az internetes „trollok” közül kik érnének el saját szakmájuk ötkarikás játékán ötödik vagy hetedik helyezést? |
„Előbb a verseny, „olimpia” csak azután van!”
A felkészülés során fontos fejben tartani, hogy az olimpián nagyon sok minden (a sporteszköz, az ellenfelek, maga a végrehajtandó feladat) ugyanaz, mint egy világbajnokságon. Amiben az olimpia a legtöbb sportágban különbözik a többi sporteseménytől, az az, hogy például jelen vannak sok más sportág képviselői is, ami elviheti a fókuszt. Nagy sztárokkal találkozhat például a sportoló a közös étkezdében, amitől összezavarodhat, sportolói identitását észrevétlenül egyfajta szurkolói identitásra cserélheti fel.
Hazai élsportoló barátaival odafigyelhetnek egymás teljesítményére, együttérezhetnek egymással, örömet, bánatot, kudarcot élhetnek meg, és ha nem elég tudatos a sportoló, akkor ezek befolyásolhatják a teljesítményét. Ha azonban elég tudatos, akkor megfogalmazhatja például azt, amit Dombi Rudi is mondott: előbb a verseny, „olimpia” csak azután van.
Médiaszereplések: csak mértékkel
Ahogy a fentiekhez, úgy a médiaszereplések kezeléséhez is nagyfokú tudatosságra van szükség a sportolók részéről. – Kölcsönös egzisztenciális függésben vannak a sportolók és a különböző médiumok, hiszen előnyt tudnak biztosítani egymásnak azzal, ha interjút adnak az olimpikonok. A mérték viszont itt is kulcsszó: nem szabad, hogy a fotózások vagy interjúk túl sok időt vegyenek el a pihenőidőből, hiszen azt regenerálódásra, feltöltődésre szükséges fordítani. A pihenőidőt is patikamérlegen kell már kimérnie az edzőnek ebben az időszakban, mert a következő edzés hatását megváltoztathatja, ha nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű a pihenés.
Buborékba zárva: van pozitív oldala is
Kikerülhetetlen téma, hogy ez az olimpia más, mint a többi – a koronavírus-járvány miatt egyfajta buborékrendszerben történik a részvétel. Szilárdi Katalin szerint a sportoló és az edző részéről is fontos az elfogadás, és a helyzethez való rugalmas alkalmazkodás, hiszen a járványhelyzettel az egész világ egy emberként küzd, ez nemcsak az ő életüket befolyásolja. Sőt, a buborékrendszer akár még pozitív hatással is lehet a sportolók koncentrációképességére, hiszen a többiekkel való empatizálás helyett saját teljesítményükön marad a fókusz.
Vajon hogyan élték meg a sportolók, hogy egy évvel kitolódott az ötkarikás játékok időpontja? A sportpszichológus arról mesélt, hogy nagyon eltérően hatott rájuk ez a plusz egy év – voltak olyanok, akik elveszítették a motivációjukat, és feladták menet közben, ám voltak olyanok is, akik előnyt kovácsoltak a rendelkezésre álló időből. – Gulyás Michelle, fiatal öttusázó például nagyot fejlődött ez alatt az egy év alatt, és sikerült kijutnia Tokióba. Idén a kairói világbajnokságon elért dobogós helyezésével egy kiváló tavaszi VK sorozat után világranglista élére került.
Itt olvashatsz arról, mi történt Simone Biles-szal:
Jól lakott, vagy repetázna a sikerből?
Vajon mi történik, amikor véget ér az olimpia, amikor teljesülnek az álmok, és nehéz hasonló kaliberű motivációt találni a mindennapokhoz? A szakember szerint sok tényezőtől függ, hogy mi következik azután. Milyen élethelyzetben van éppen a sportoló, amikor eléri az álmát? Milyen az igényszintje? Mennyi idős? Milyen egyéb céljai vannak az életben? Vágyik-e már arra, hogy az addiginál többet foglalkozzon a sporton kívüli pályafutásával, például elkezdjen vagy befejezzen egy egyetemi képzést?
– Az is teljesen természetes dolog, és elfogadható, ha valakinek a sikeres olimpiai szereplést követően csökken a motivációja. Ezt ahhoz tudnám a legegyszerűbben hasonlítani, amikor ettünk, s már nem vagyunk éhesek. Vannak, akiknek kielégíti a sikeréhségét, vagy utána még hosszú ideig képesek táplálkozni az ott szerzett élményekből, és vannak, akik szeretnék megismételni, újra átélni.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt. A fotón Kovács Sarolta (b) és Gulyás Michelle a női öttusázók láthatók körvívás versenyszámban a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Muszasino Sportközponban 2021. augusztus 5-én.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
