Spenger Kincső: Puszik és palacsinta
Pár napja felhívtam anyut, de semmit sem tudtam neki mondani, csak bőgni. Annyit tanácsolt: Egyszerűen csak hagyd abba a sírást. Nem hagytam abba.Tovább →
Bezzeg Babárdon: Tavasz, nyár, ősz
Piroska kivette a sütőből a rakott krumplit, és közben erősen az ajkába harapott. Aztán arra gondolt, talán inkább a Sándor húsos alkarjába kellene.Tovább →
Bezzeg Babárdon: Fulladás
Babárdon mindenki tudta, hogy a Pista két éve félrejár, de inkább elfordultak, amikor látták a Klárika házából kijönni.Tovább →
„Még szoknom kell, hogy már nem vagyok unoka” – Papi volt a legigazabb ember, akit valaha ismertem
Papa! Mamával vagy, tudom. Látom, ahogy ültök a kis padon, és egy irányba néztek. Talán perlekedtek is picit, pusztán szeretetből, szinte hallom is…Tovább →
Timár Anikó: Vajaskenyér
Imádtam a vajas kenyeret. Reggelente elsőnek keltem, odahúztam a kisszéket a konyhaszekrényhez, levágtam egy darab kenyeret, és megvajaztam. Tovább →
Gondatlanságból elkövetett nagymosás
Lehuppanok a tornácomra kiakasztott tojásfotelbe, kezemben a telefonommal. Abban reménykedem, hogy valaki felhív.Tovább →
Timár Anikó: Barátság
Másnap Collin a nappal kelt. Elvégezte a dolgát a ház körül, kiterelte a bárányokat és felment a szirtre, ahonnan rálátott a kikötőre. Végignézte, ahogy Soan bőröndöket és ládákat pakol egy halász csónakjába és elindul Írország felé. Novella.Tovább →
„Nem tudnád halkabban venni a levegőt?!” – Hogyan ne öljük meg a férjünket, mielőtt megjön a menstruációnk (vagy elmúlik)
A menstruáicóink során az érzeteink jogosak, érthetőek, elfogadhatóak és létezőek. De nem kizárólagosak. Tovább →
Hajnali ámokfutás
A torkomban dobog a szívem, gyerünk gyorsabban! Mindjárt beérsz az utcátokba. Ott már majdnem otthon vagy, biztonságban leszel! Már nagyon közel van.Tovább →
Az ellopott élet
Villám csapott belém, és a Föld nyílt meg alattam, és igen, ekkor már biztosan tudtam, hogy baj van, nagyon nagy baj… A férjem megcsal.Tovább →
Ízzé váló idők
Minden olyan, mint azelőtt. Az ablak, a levelek, a fény. Még egy kicsit időzöm a megdermedt pillanatban, és arra gondolok: ahogy telik, ízzé válik bennem az idő.Tovább →
Támogatás
Független magazinként nem áll mögöttünk egy nagy médiacég sem. Ez adja a szabadságunkat, hogy olyan témákat is megírhatunk, amelyről máshol nem igazán olvashatsz. Megköszönjük, ha támogatsz minket, hogy továbbra is írhassuk cikkeinket.
