Igen, jó lenne már elfelejteni, de még együtt kell élnünk vele, és nem árt minél többet tudni róla. A Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb – Útikalauz járványokhoz, nem csak stopposoknak című könyv nem olyan, mint az újságcikkek vagy egy tudományos értekezés, amelynél esetleg egy idő után elveszítjük a fonalat. Közérthető, világos, átfogó kis könyv mindarról, ami másfél-két éve felforgatta az életünket. Meg sokminden másról.
A könyvben képet kapunk a járványok történetéről, de a kórokozók evolúciójáról, a védőoltások fejlődéséről is, vagy arról, mit művel az immunrendszerünk, hogyan működik az oltóanyag, vagy mi az a járványgörbe. Sőt egy Covid-napló is olvasható benne, számos érdekes információval megtűzdelve.
Részlet a fülszövegből:
„A világ telis-tele van kórokozókkal és élősködőkkel. Nemcsak a körülöttünk élő állatokat és növényeket népesítik be főként mikroszkopikus, olykor nagyobbacska paraziták, hanem bennünket, embereket is. Egyesek miatt azonban – nagyon ritkán – történelemformáló járványok törhetnek ki.
Miért ilyen könnyű a világ minden kontinensét meghódító, mindennapjainkat átformáló, egészségügyi, gazdasági és politikai rendszereket megrengető járványig eljutni onnan, hogy 2019-ben valahol Kínában egy náthás denevér vírusos tüdőgyulladást ragasztott egy erre fogékony emberre?
A kórokozóktól rettegni vagy undorodni teljesen felesleges. Érdemes viszont megismerni őket, megérteni az életmódjukat, a terjedésüket, és persze a legfontosabb: ezek alapján kitalálni, hogyan védekezhetünk ellenük az egyén, illetve az emberiség szintjén. Nem árt kiismerni az ellenséget, ha már úgy alakult, hogy egyazon bolygón és sokszor egyazon testben kell élnünk.”
Részlet a Van valami a levegőben című fejezetből:
„A járványok eredetére az első tudományosabb jellegű magyarázat a miazma-elmélet volt. A miazma rossz levegőt jelent, és ez jól tükrözi az elmélet lényegét: az ókorban és a középkorban úgy gondolták, hogy a betegségeket a rothadó anyagokból származó gőzök és az ezzel telített bűzös levegő okozzák. Abban, hogy ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, nagy szerepe lehetett annak, hogy bizonyos szempontból fején találta a szöget: tényleg vannak olyan járványos betegségek, amelyek láthatatlanul, a levegőben terjednek, de a probléma valódi okát persze nem a kellemetlen szagú kigőzölgések, hanem a betegszoba levegőjébe kerülő mikroszkopikus kórokozók jelentik. A szellőztetés és a betegszoba elkerülése természetesen mindkettő ellen bevált, ezért a miazma kórokozó szerepét nagyon nehéz volt megcáfolni.”
Részlet a Láthatatlan vírusok című fejezetből:
„A vírusok által okozott fertőzések esetében mindig is egyértelmű volt, hogy valamilyen kórokozó váltja ki a tüneteket, a mikroszkóp alatt mégis hiába keresték a „bűnöst”. A vírusok ugyanis még a baktériumoknál is kisebbek, és nagyon egyszerű a felépítésük: lényegében nem tartalmaznak mást, mint a saját maguk sokszorosításának utasításait kódoló örökítőanyagot, egy fehérjékből és néha lipidekből készült burokba csomagolva. Mivel önmagában véve a vírus életjelenségeket nem mutat, nem eszik, nem ürít, és szaporodni sem képes, csak ha bejut egy megfelelő gazdasejtbbe, a tudomány a szó szoros értelmében nem tekinti élőlénynek. Amíg a vírus nem kerül be egy megfelelő gazdasejtbe, addig nem más, mint a megfelelő alkalomra váró összeszerelési útmutató további vírusok készítéséhez.”
Ez pedig a podcast, ami remélhetőleg kedvet csinál, hogy minél több olvasóhoz eljusson ez a hasznos, érdekes könyv:
A szerzők a nyitóképen látható sorrendben: Rózsa Lajos, az MTA doktora, evolúcióbiológus, Mokos Judit biológus, Kozák Eszter biológus, Kun Ádám evolúcióbiológus és ökológus. A podcast két interjúalanya: Kozák Eszter biológus, aki szabadidejében a járvány kitörése óta a koronavírussal kapcsolatos, egyszerű válaszokat adó Koronavírus kisokos című weboldal egyik szerzője. És Dr. Rózsa Lajos biológus, aki a tanítás mellett ornitológia, parazitológia, orvosi és állatorvosi járványtan, ökológia, evolúcióbiológia és tudománytörténet témakörökben is publikál.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
