Élménypedagógiai módszerekkel tanítják Békéscsabán a természettudományokat a KOLLABOR-ban, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A felfedezve tanulásra ugyanis nem csak a gyerekeknek, a felnőtteknek is igényük van – mondta a KOLLABOR alapítója, Koszecz Sándor. A békéscsabai csapat legújabb projektje a MikroKert, amely az élelmiszertermelést hozza az otthonunkba. Mi lenne, ha az otthoni növényeink nemcsak szépek lennének, hanem meg is tudnánk őket enni? Innen indult az ötlet. Bőséget teremtve azzal, hogy nem csak magunkat, a lakókörnyezetünket is el tudjuk látni egészséges zöldségekkel.
Öt éve indította el a KOLLABOR természettudományos élményközpontot a Békés Megyei Könyvtárral karöltve Koszecz Sándor. A korábban kulturális intézményt vezető Sándort akkor a hazai startup kultúra megismerése ragadta magával – érezte, hogy ebből ő sem akar kimaradni. Így kezdődött.
– Gyerekeknek, fiataloknak, általános- és középiskolásoknak élménypedagógiai alapon tanítunk természettudományokat.
Menet közben döbbentünk rá, hogy erre nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is szükségük van. Ha felfedezve tanulunk, akkor értéket teremtünk.
És ha így teszünk, máris ott vagyunk akár a kutatás-fejlesztés, akár a vállalkozásalapítás előszobájában.
Innováció: mély és „felszínes” tudás összefonódása
A KOLLABOR egy makerspace, vagyis egy olyan közösségi alkotótér, ahol ötleteket valósítanak meg. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy fordított vállalkozást. A vállalkozók általában arra törekednek, hogy saját szakterületükből legyen mély tudásuk. A KOLLABOR-ban viszont mindenből van egy kicsi, és ezek nem ütik egymást. Az innovációhoz elmélyült szakmai jártasság és „felszínes”, horizontális tudás is kell.
– Ilyen például a Covid-járvány idején fejlesztett termékünk, a NoPára!, amit maszkra lehet felszerelni, segítve a szemüvegeseket, hogy ne párásodjon be a szemüveglencséjük. A termék biopolimerből készül, tehát képes lebomlani. Nagy sikerként éltük meg, hiszen mindössze pár hónap alatt 15 ezer darabot adtunk el. Ezt követően meg akartuk nézni, hogy a startup inkubációs programunk hogyan működik élesben. Két startup versenybe neveztünk be, mindkettőben sikeresek voltunk – meséli Koszecz Sándor.
Kalandvágyból maradtak Békéscsabán
A TechLab program során például az egyik nagy mezőgazdasági cég kihívására hozott megoldási javaslatot a KOLLABOR. A cél az volt, hogy monitorozni tudják a gabonatárolókban lévő rágcsálókat. A kitett méreganyag dobozokat szenzorokkal szerelték fel, így pontos információt kaptak a rágcsálókról, és arról, hogy hogyan lehet velük felvenni a harcot. Az inkubációs program során egyértelművé vált, hogy jól működik a módszer.
– Bár Békés megye teljesítőképességben, innovációban hosszú évek óta hátulról a második-harmadik a megyék rangsorában, mi nagyon szeretjük ezt a térséget, és mindig azt mondogatjuk, hogy mi kalandvágyból maradtunk itthon.
Szeretnénk szembe menni azzal az árral, hogy ha itt találnak egy tehetséget, ő másnap már elhagyja a régiót. Mi abban hiszünk, hogy innen is lehet sikereket elérni – hangsúlyozza Koszecz Sándor.
Bárkiből lehet lakáskertész!
A KOLLABOR másik megmérettetése az MVM Edison startup versenye volt, ahonnan MikroKert projektükkel hozták el a második helyezést. Akkor még sejtelmük sem volt, hogy mára milyen szinten aktuálissá válik a könnyű, gyors és olcsó folyamat eredményeként előállított élelmiszer, azon belül is a beltéri kertészet létjogosultsága.
– Olyan komplett termesztőrendszereket szeretnénk létrehozni – egészen a kellékektől a közösségekig -, hogy a családok az élelmiszer jelentős részét otthon, beltéren tudják megtermeszteni. Ebben a projektben az egészséges életmód és az élelmiszerbiztonság irányzata úgyszintén benne van. A célunk az, hogy minél több embernek megtanítsuk a lakáskertészetet.
Egy ilyen mikro-üzemmel képesek vagyunk ellátni a saját lakókörnyezetünket egészséges zöldségekkel, és így nagyon kicsi területen szemmel látható bevételi forrást is tudunk termelni magunknak.
A vízkultúrás, tápoldatos növénytermesztésről
Legyen szó fodros levelű tépősalátáról, bazsalikomról vagy rukkoláról, az összkép gyönyörű szépen mutat, sok zöldet csempész az otthonunkba. Egyes termesztőrendszerekbe akár földet is lehet tenni, de a MikroKert alapvetően vízkultúrás, tápoldatos növénytermesztéssel foglalkozik.
Aggodalomra azonban semmi ok, oldat formájában ugyanazokat a tápanyagokat, ásványi sókat kapja meg a növény, mint amit a talajból venne fel.
A vízfogyasztás szintén biztató: 90-95%-al kevesebb, mint a szabadföldi termesztésnél, hiszen éppen csak annyi vízre van szükség, mint amennyit a növény fel is dolgozik. Növekedésük pedig 30%-al gyorsabb, hiszen minden adott a gondtalan cseperedéshez: fény, tápanyagok és víz.
– Amennyire fontos az erdőtelepítés, szerintem annyira fontos, hogy minden lakásban legyen egy salátafal.
A növények a levéltömegük kétharmadának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot fogyasztanak el, tehát 60 kilogramm saláta 40 kilogramm szén-dioxidot semlegesít. Gondoljunk csak bele, mekkora erő rejlik ebben!
A közösség is segít tanácsaival
Koszecz Sándor úgy látja, a MikroKerttel idővel bárki képes lesz előteremteni saját zöldségfogyasztását. Fontos azonban a fokozatosság: kezdjünk salátákkal, zöldfűszerekkel! Idővel jöhet a paradicsom, a burgonya… – ezekkel még a MikroKert csapatának is kísérleteznie kell, bizonyos dolgokat ők is menet közben tanulnak meg.
Kezdetben viszont szuper lépés a termesztőrendszer és az induláshoz szükséges kellékek beszerzése. Szaktudásért, tanácsokért, tippekért pedig bármikor fordulhatunk a MikroKerthez és a közösség tagjaihoz.
Maga a folyamat egyáltalán nem igényel nagy idő- vagy energiabefektetést: mindössze napi pár percet kell rászánni, amíg a tápoldatot ellenőrizzük. A legnagyobb munka maga a szüret, és az, hogy havonta-kéthavonta ki kell takarítani a termesztőrendszert.
Combos összeg maradhat a tárcánkban
A MikroKert rendszerekkel azt tudjuk megélni, hogy élelmiszert előállítani olcsó és könnyű dolog. Sándor és csapata úgy látja, a profitorientált és a társadalmi vállalkozás modelljét kéz a kézben képviselik. Céljuk, hogy az otthon megtermelhető zöldségekre korábban fordított konyhapénz felét otthagyják a családok pénztárcájában.
A vásárlói oldalról ehhez először befektetésre van szükség, ugyanis a rendszer átlagára 200-250 ezer forint körül mozog. A kisebb ültetőrendszer 50 ezer, a nagy fali rendszer pedig 400 ezer forintért szerezhető be. Hosszú távon azonban megtérül a befektetésünk – és még több is -, úgy, hogy mindeközben egészséges, kényelmes úton aratjuk le a „babérokat”.
Fotók: Kollabor
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
