Létezik ideális időpont egy vállalkozás indulásához, egy karrierváltáshoz? Három sikeres nő segítségével a nyomába eredtünk a kérdésnek. Mit találtunk? Pofonokat, kínzó kérdéseket, szétzúzott, majd újraépített álmokat és hihetetlen elszántságot. Békéssy Olgával, a Női váltó és a 21. Század Kommunikáció alapítójával, Szabó Ágival, a Virtuális Irodaház ötletgazdájával, valamint Csíki Karolinával, a KarlaLina Graphics tulajdonosával beszélgettünk.
Napi 10 órát dolgozni szerkesztő-riporterként az RTL Klubnál nem egy kétgyermekes édesanyának való feladat. Ezt a leckét Békéssy Olga, a Női Váltó főszerkesztője is a saját bőrén tapasztalta meg. Tudta, hogy a család és a munka egyensúlyának megtartásához új vizekre kell eveznie, így csakhamar ott találta magát a vállalkozásindítás óceánján. A hullámok azonban – főleg kezdetben – majdnem őt is betemették.
– A második gyermekem születése után éreztem, hogy váltanom kell. Emlékszem, a csillaghegyi utcákon, babakocsit tologatva jött egy sugallat, hogy ghánai–magyar barátnőm segítségével afrikai gyöngyöket áruljak. Akkor úgy éreztem: ez lesz a tuti biznisz, itt a kiugrási lehetőség… egészen addig, amíg egy képzésén két perc alatt ki nem derült, hogy a világrengető ötletem működésképtelen.
Olgi viszont ahelyett, hogy magába zuhant volna, máig is azt mondja, hogy igazán hálás azért, hogy az építő kritikákkal egy óriási kudarctól mentették meg. A tréning során pedig fokozatosan ébredt rá, hogy korábbi hivatásától sem kell megválnia… csak némileg átalakítania az elképzeléseket.
– A képzésen nagyon jó volt a hangulat és egyre több kérés érkezett hozzám a közösség tagjaitól, akik szerettek volna sajtómegjelenést biztosítani a vállalkozásuknak. Akkor jöttem rá, hogy a vállalkozás indításához szükséges tudás ott volt végig bennem, csak másként kell tekintenem rá.
Így alapítottam meg a 21. Század Kommunikáció ügynökséget, melyben már közel 7 éve segítem az ügyfeleimet PR és filmes vonalon – főleg tartalomgyártásban és sajtókommunikációban vagyunk erősek.
Ma is kevés a 24 óra
Az ügynökségi székbe átülve Olgi minden nehézségével megküzdött a vállalkozásindításnak. Elsőként azzal, hogy a zárt üzleti világba egyáltalán nem könnyű betörni. Mivel senkit nem ismert ebben a szektorban, először az ismerőseit hívta fel, és az első jól sikerült projekt után az elégedett ügyfelek egymásnak adták a számát… Innen már nem volt megállás – és azóta sincs. Két évvel ezelőtt pedig életre hívta a Női váltó online magazint is, mely ma is a szíve csücske.
– Itt ér össze a szenvedélyem és a munkám, hiszen annyi remek történet, annyi csodás karrierváltás van, amit még el kell mesélni! Most is ugyanazt csinálom, mint korábban, csak sokkal szabadabban. Igazi szerelem ez, de a veszélye is éppen ebben áll. Amikor benne vagyok a flowban, akkor repülnek az órák, és azon kapom magam, hogy éjszaka is csak ezen jár az agyam. Nehéz megtartani az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Nem, most sem dolgozom 8 órát, de azzal foglalkozom, amit szeretek, és ezért nagyon hálás vagyok.
Nem szerepelt a szótárban a „lehetetlen”
Az ötlettől a megvalósításig számos buktatón lehet elhasalni a cél felé haladva, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy a huszonpárfős képzésről alig néhány olyan nő került ki, akik aztán valóban vállalkozók lettek. Olginak mégis sikerült, mi pedig megkérdeztük: hogyan?
– Nagy alázat, kitartás kellett hozzá – és egy kis maximalizmus is. Már szerkesztő-riporterként is abban a légkörben edződtem, amiben nem ismertük azt a szót, hogy „lehetetlen”. Egy saját vállalkozás esetén ez szintén igaz. Amikor jön egy probléma, akkor azt meg kell oldani. Számomra a kezdetekben legnagyobb kihívást az ár kérdése jelentette, ugyanis hajlamos voltam alacsonyabb összegért is elvállalni a munkákat, pedig már akkor tudtam, hogy kimagasló minőséget adunk az ügyfeleknek.
Most pedig egy közel tízfős stábot irányítok, és igyekszem úgy összetartani a csapatot, hogy – jó vezetőként – odafigyeljek az ő igényeikre is. Imádom a hivatásomat, és nem foglalkoznék semmi mással szívesebben… persze azért egy kis pihenés biztosan nem ártana meg – mondta mosolyogva Olgi.
Szabó Ági nem hagyta, hogy elvegyék a kedvét
Szabó Ági 37 éves koráig sosem gondolta, hogy vállalkozó lesz, de aztán megszületett a kislánya, akivel több időt szeretett volna tölteni, így rugalmasabb munkavégzésre vágyott: búcsút intett jól fizető, biztos állásának, és az álmait követve egyéni vállalkozó lett. Megalapította a Virtuális Irodaházat, visszatekintve pedig csak egyvalamit bánt meg: hogy nem előbb kezdett bele…
– Korábban dolgoztam elnöki irodavezetőként, pénzügyi előadóként, a bankszektorban lakossági és kisvállalkozói tanácsadóként, majd egy évtizedet töltöttem a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságán is, de a nagy szerelem az, amit most csinálok, az online vállalkozástámogatás (azaz virtuális asszisztencia), melyre a vállalkozásomat építettem. Az indulás viszont korántsem volt zökkenőmentes, és kicsin múlt, hogy ne adjam fel már a legelején – kezdett bele a mesélésbe Ági, aki őszintén beszélt a felmerülő nehézségekről.
– Emlékszem a pillanatra, amikor örömmel, tele energiával és lelkesedéssel leültem megbeszélni a vállalkozásom ötletét egy pénzügyi szakemberrel. Én azt vártam, hogy szépen felépítjük a stratégiát, kidolgozzuk az üzleti tervet, ő pedig közölte velem negyedóra után, hogy az egész elgondolás életképtelen, és nem is érdemes belekezdeni, mert biztosan „bukta” lesz.
Gyakorlatilag 15 perc alatt zúzta szét az álmaimat – legalábbis abban a pillanatban úgy éreztem. A kritikáért viszont a mai napig végtelenül hálás vagyok neki. Utána letettem róla, hogy én saját vállalkozásba kezdjek, de ez az eltántorodás nem tartott sokáig – az a kis hang a fejemben csak nem akarta abbahagyni a duruzsolást!
Kínzó kérdésekre megoldásközpontú gondolatok
„Lesz elég ügyfelem?”, „Piacképes lesz a vállalkozásom?”, „Mi lesz, ha beteg leszek?” – ilyen és ezekhez hasonló kérdések sokaságát tette fel magának Ági az induláskor, azonban ma már tudja, hogy a kínzó kérdésekre nincs mindig válasz.
– Tele voltam kétségekkel, de utólag már tudom, hogy ez nem azért volt, mert gyenge voltam, hanem azért, mert ez teljesen normális dolog. Egyszerűen hozzátartozik a megélési folyamathoz, hiszen nagyon nehéz az indulás, az előkészületek, de nem szabad, hogy ezek a kérdések tartósan megakasszák az embert. A megtorpanás után tovább kell menni, mert mindenre van megoldás.
„Mi van, ha nem fog menni az önmenedzselés? – Semmi gond, akkor majd kiszervezem!” „És ha nem fizetnek az elvégzett munka után? – Oké, erre van kitalálva a szerződés, az ügyvéd meg majd behajtja!” Ilyen és ezekhez kapcsolódó kérdések mindig lesznek. A lényeg, hogy a fókusz a megoldásra való törekvésen legyen.
3 dolog, ami a sikerhez kellett
Nehéz pillanatokból pedig nincs hiány egy vállalkozás életében, melyekről Ági is bőven tud mesélni, ahogy arról is, hogyan lendül át a holtpontokon.
– Most a csapból is az folyik, hogy „tervezés, tervezés, tervezés”, de meg kell érteni, hogy vannak olyan pillanatok, amikre nem lehet előre felkészülni.
Fontos az alkalmazkodókészség, a rugalmasság, a nyitottság, és tudni kell elengedni az eredeti elképzeléseket, ha a piac vagy a körülmények úgy diktálják. Persze ez nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, de a legjobb, ha nem véssük kőbe a terveket, hanem csak sorvezetőként kezeljük őket.
Természetesen a siker titkára is kíváncsi voltam, Ági pedig készséggel mesélt arról, hogy mire érdemes odafigyelni útközben.
– Aki az online térben képzeli el a vállalkozását, annak azt tudom javasolni, hogy legyen jelen! A kommunikáció ugyanis nagyon sokat segít, ahogy a megfelelő kapcsolati tőke is. A munka kiszervezése is sarkalatos pont – ne akarjunk mindenhez érteni.
És ne várjuk meg a tökéletes pillanatot az indulással, mert az sosem fog megérkezni… Az első lépés a legnehezebb, de örülök, hogy megtettem, mert büszkén mondhatom el magamról, hogy most boldog vállalkozónő és édesanya vagyok.
Csíki Karolina nem készült vállalkozónak
Csíki Karolina a multik taposómalmában edződött, ahol a pörgés, a határidők és a túlórák az élete szerves részét képezték. Aztán érezte, hogy nyugodtabb életre vágyik, ahol a család sokkal nagyobb teret kap. Így történt, hogy először eljátszott a karrierváltás gondolatával: vállalkozást indít. Azt azonban, hogy mit, még nem tudta. Az isteni szikra pedig nem várt helyről érkezett…
– Körülöttem sosem voltak vállalkozók, és úgy érzem, bennem sem volt meg az a fajta céltudatosság, ami sok cégvezetőnek a sajátja. Mégis szerettem volna kitörni a hagyományos keretekből, és egyre többet foglalkoztatott a gondolat, hogy a magam ura legyek. Végzett lakberendezőként ezért ebbe az irányba indultam.
Amikor a harmadik gyermekemet vártam, veszélyeztetett terhes lettem, így sok időt töltöttem a négy fal között, amit arra használtam fel, hogy tovább képezzem magam. Beiratkoztam egy webdesign tanfolyamra, hogy spóroljak az indulási költségeken, de
minél mélyebbre mentünk a grafika világában, annál inkább éreztem, hogy ez az én utam. Dobtam hát az alapgondolatot, jelentkeztem egy grafikai képzésre, és közben megszületett a KarlaLina Graphics designer papíráruk vállalkozás – osztotta meg velem Karolina.
Karrierváltás után igazi szerelemprojekt
Aki még nem ismerné, annak eláruljuk, hogy az oldalon egyedi tervezésű babanaplóktól, a füzeteken és határidőnaplókon át, a gondosan kidolgozott receptes könyvekig számtalan termék megtalálható. Karolina pedig igazán elégedett és boldog, hiszen a munkája egyben a hobbija is.
– Számomra ez egy szerelemprojekt. Persze a felvevőpiacom – abból az alapgondolatból kiindulva, hogy nem mainstream dolgot szeretnék adni az embereknek – véges.
Az öröm és a flow viszont nekem többet jelent most – nem beszélve arról, hogy így van időm a családra, a három csodás gyermekemre. Természetesen kár tagadni, hogy mindig vannak mélypontok, amikor legszívesebben abbahagynám az egészet, de aztán felébredek és jön egy ötlet, ami továbblendít. Emellett a sok pozitív visszajelzés is arra ösztönöz, hogy újabb és újabb termékeket tervezzek.
Nehézségek jönnek és mennek
Karolina szerint a legnagyobb kihívás számára mindig is az időmenedzsment, a dolgok priorizálása és a feladatok kiszervezése volt.
– Sajnos a „nem szeretem” részeket sokszor halogatom. Ugyanakkor visszagondolva hamarabb meg kellett volna tanulnom kiszervezni a feladatokat is. Sajnos, a maximalizmusom a kontrollmániával összekapaszkodva nem túl jó kombináció, de dolgozom azon, hogy ezeken változtassak. Néha eljátszom a gondolattal, hogy mennyivel kényelmesebb lenne alkalmazotti státuszban lenni, ahol kevesebb a felelősség… aztán végigfut bennem, mi mindent adott az a pár év, amíg felépítettem a vállalkozásomat, és ilyenkor mindig azt mondom: „egy frászt!” Aztán átbillenek, és megy minden tovább a maga útján. Szeretem a szabadságomat.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
