A tervezés megöli a spontaneitást? Kreatív embernek nincs szüksége stratégiára? A családi tervező az a színes naptár a falon, amibe mindannyian beírjuk, mikor hova kell mennünk? Megannyi tévhit és mítosz övezi a “tervezés” fogalmát, de tény, hogy még a vállalkozók jelentős része is vonakodik a tudatos tervezéstől. A tervezési szakértőt, időmenedzsment tanácsadót, C. Szabó Helgát kérdeztük.
C. Szabó Helga azért is különleges a hazai és nemzetközi időmenedzsment guruk között, mert háromgyermekes anyaként, több lábon álló vállalkozóként testközelből tapasztalja a kisgyerekes vállalkozónők valós napi problémáit. Helga a tanácsadói tevékenysége mellett lakberendezéssel és írással is foglalkozik.
– Főleg a kreatív területen dolgozó vállalkozónők ódzkodnak a tervezéstől, egyrészt mert gyakorlatból tudják, hogy ha gyerekeink vannak, akkor a terveinket sokszor felülírja az élet, másrészt pedig tartanak attól, hogy a tervezés megöli a spontaneitást és a kreativitást. De ez egy tévhit –mondja Helga.
– A nagy művészek, írók is roppant szigorú és fegyelmezett rend szerint dolgoznak. Ha a múzsa csókjára várnának, sosem születne meg egy regény sem. Nem, ők minden áldott nap leülnek az asztalhoz, és írnak. És ettől majd jön az ihlet is. A saját munkám is nagyfokú kreativitást igényel, legyen az könyvírás vagy lakberendezés, mégis, ha nem tűznék ki évről-évre konkrét célokat és tervezném meg a cél eléréséhez szükséges feladatokat, akkor sokkal kevesebb valósulna meg ezekből – folytatja.
A szakember azt állítja, hogy a tudatos tervezés teszi azt is egyértelművé, hogy melyek azok a felesleges, a célunk szempontjából hátráltató tevékenységek, amelyeket le kell nyesegetnünk magunkról menet közben, ha a valódi célunkat el akarjuk érni.
Ehhez persze az kell, hogy ne csak egy évre lássunk előre, hanem legyenek hosszabb távú céljaink, amelyeket mindig a szemünk előtt tartunk.
Tűzd ki a célokat, és vésd őket kőbe!
– Az első tehát mindig a célok kitűzése – kezdi.
– Szánjunk időt arra, hogy megtaláljuk a fő célt, amit mondjuk 5 év múlva el akarunk érni. Ehhez rendeljük alá a jövő évi célokat. Az fontos, hogy ne akarjunk egyszerre mindent, 5-6 cél egy évre bőven elég – folytatja.
– Maradjunk realisták, legyen esély az elérésükre, ugyanakkor a cél mindig legyen motiváló. És ha ezzel megvagyunk, akkor tartsuk mindig a szemünk előtt. Ennek lehetnek vizuális formái, pl. a céljainkat egy kép, rajz vagy kollázs formájában kitehetjük a falra, vagy kiírhatjuk a blogunkra.
Ismerek olyan amerikai bloggert, aki minden héten hírlevélben küldi ki a követőinek, hogy azon a héten mit ért el, és hol tart a céljai elérésében. Ez is egy remek módszer lehet, hiszen sokaknak kell a külső megerősítés és kontroll – avat be a szakértő.
Bontsd le a célokat, és tervezd meg a feladatokat!
Ha sikerült kőbe vésned a céljaidat, amiket el akarsz érni, akkor ezután érdemes megnézni, hogyan tudod ezt megvalósítani, vagyis kezdődhet az éves lebontás, a tervezés rész maga.
– Vállalkozóként és magánemberként is lehetnek projekt- illetve szokásalapú céljaink. Ez utóbbi mondjuk egy negatív szokás elhagyása, vagy egy pozitív kialakítása. Az ehhez vezető út egyik módszere az ún. szokáshurok kialakítása. Például elhatározod, hogy mostantól minden nap gyorsgyalogolsz fél órát. A taktikád az lesz, hogy elől tartod az edzőcipőt, és amikor meglátod, akkor már veszed is fel és mész. Ha elég gyakran megcsinálod egymás után, idővel be fog épülni mint szokás.
Vagy azt mondod, hogy projektalapú célod az, hogy írsz egy könyvet, aminek december 1-jén a könyvesboltokban kell lennie. Ehhez rengeteg feladatot kell majd kialakítanod ettől a határidőtől visszafelé számolva, aminek csak egy része az, hogy beosztod a könyvírásra szánt idődet – mutat rá C. Szabó Helga.
Mitől félsz a legjobban? Nézz szembe vele!
C. Szabó Helga szerint sokakat akadályoz meg a kudarcoktól való félelem, akár már a tervezés elkezdésében is. A szakértő azt javasolja, hogy a legjobb a legelején megnézni, hogy mely pontokon csúszhatunk el, és úgynevezett félelemtérképet gyártani.
Ha a könyvírásos példánál maradunk, lehet egy olyan félelmed, hogy nem fejezed be időben a kéziratot. A félelemtérképpel megpróbáljuk ezt eliminálni egyrészt konkrét részcélok felállításával (minden nap írnom kell egy oldalt), másrészt pedig B-tervekkel, vészforgatókönyvekkel (kérem a határidő halasztását, átcsoportosítom a feladataimat, elutazom pár napra, hogy befejezzem, stb.)
Majdnem mindenre fel lehet készülni, állítja tervező szakértőnk, aki szerint a bizonytalanság a legrémisztőbb, márpedig azt az eshetőségek végigpörgetésével nagyban lehet csökkenteni.
Szerezz be egy évtervezőt!
Helga hangsúlyozza, hogy nagyon sok jó évtervező elérhető már, egy részük ingyenes (pl. a jól ismert YearCompass). Az ingyenes tervezők többsége inkább önismereti, mint vállalkozói szemléletű, tehát az elsődleges céljainkat már akkor érdemes szem előtt tartani, amikor keressük a nekünk való formátumot. A szakember szerint egy vállalkozás esetében nélkülözhetetlen egy önálló fejezet a pénzügyi tervezéshez, és semmiképp nem érdemes elnagyolni az előző év áttekintését szakmai eredmények (és kudarcok) és pénzügyi szempontból sem.
– Ha rossz passzban vagyunk épp, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden szempontból pocsék évünk volt, de korántsem biztos, hogy ez így is van. Érdemes megnézni a számokat, hogy milyen eseményeken vettünk részt, hány új partnerünk lett, milyen együttműködéseket indítottunk el, miből származtak a bevételeink, melyik kampányunk volt sikeres, és még sorolhatnám.
A sikernek nagyon sok aspektusa lehet, és ha tisztában vagyunk az idei számokkal, arra remekül lehet építeni a jövő évi terveket. Az általam szerkesztett vállalkozói évtervező kiadvánnyal például elég sok időt kell eltölteni, viszont ha egyszer megcsináltuk, akkor az év során már nem valószínű hogy túl sok meglepetés érhet bennünket, mert a rossz irányokra is lesz kész forgatókönyvünk – nyugtat meg a szakértő.
Tervezz együtt a családdal!
A vállalkozói tervezők ritkán foglalkoznak a családdal, de a valósággal bármelyik kisgyerekes üzletasszony egy pillanat alatt szembesül. Hogy minden remek terv köddé válhat, ha nincs összehangolva a család élete és nincs mindenre B-tervünk.
– A családi tervező az emberek többségének egy naptárt jelent a hűtőszekrény ajtaján, amin látjuk, hogy kinek hol kell lennie. Pedig ez ennél sokkal komolyabb dolog – mutat rá Helga.
– A családi évtervezés közös feladat, amelyet együtt csinálunk meg, a gyerekeket is bevonva. Nem csak azt nézzük meg, hogy kinek milyen elfoglaltságai vannak, hanem mélyebbre megyünk: ki mit szeretne elérni egyénként, és ebben hogyan fogja támogatni a család, mit tanultunk az óévben egymástól, hogy érzi a másik, miben támogatott téged, vagy épp mire büszkék a gyerekeink.
Már az én hatéves lányomnak is komoly listája van erre, tehát megtanuljuk komolyan venni egymást, és nem elsiklani látszólag apró sikerek felett. Ebben az a szép, hogy egyénként és családként is összegzünk és tervezünk, és a szabályainkat közösen dolgozzuk ki és fektetjük le.
C. Szabó Helga tervezési szakértő honlapját, és jövő évi vállalkozói és családi évtervezőit a timehack.hu oldalon találod meg.
Kiemelt kép: C. Szabó Helga
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
