Lehet-e egyszerre vállalkozó és alkalmazott valaki? Főleg, ha két gyermek anyukája? Szitár Laura szerint igen. Igaz, mindez Ausztriában, ahol az állásukba visszatérő anyukák szabadon dönthetik el, hogy hány órában szeretnének dolgozni. Laura a főállása mellett még két saját vállalkozást vezet. Zsolya azt próbálta megtudni, hogyan tudja mindezt egyszerre csinálni.
Egy posztodban úgy mutatkoztál be, hogy te vagy a Boltberendező, majd gyorsan hozzátetted, hogy februárban egy új szerelemprojektet is elindítottál. Ez a key., egy újhullámos webshop a hazai divatéletben. Mit csináltál előtte?
Budapesten, a Külkeren, az akkori híres reklámképzőn végeztem. Dolgoztam a hazai legnagyobb magyar, majd egy bécsi kisebb reklámügynökségnél is, mindkettőt nagyon szerettem. Aztán megismertem a férjem, és mivel ő profi kosárlabdázó volt, pár évig városról-városra költöztünk, és ebben az időben több különböző területen is kipóbáltam magam. Amikor Sopronba jöttünk, tulajdonképpen egy véletlen folytán kerültem a mostani állásomba, egy magán alapítványhoz. Nagyon szeretem a munkám, a munkatársaimat és munkahelyemet is (egy kastélyban van az irodánk), de azt hiszem, valahogy mindig is hiányzott a reklám, és a marketing világa. A Boltberendezőt akkor kezdtem el, amikor a nagyobbik fiam féléves volt.
Két kisfiad van, a kisebbik egy éves. Hogy győzöd idővel és energiával ezt a sok mindent?
Legkevésbé idővel győzöm. 🙂 Az energia nem gond. Ha beszippant a pörgés és megtalálod a ritmust, a kellő motivációt, akkor azzal már nincs probléma. De az idő, az mindig kevés. A Boltberendezőre és a key.-re is jelenleg csak este, éjszaka jut időm. Főállásban, részmunkaidőben dolgozom Ausztriában, 5 hónapja mentem vissza. Emellett napközben, a szabad perceimben fejben dolgozok a projektjeimen, este pedig, amikor már a család alszik, próbálok előbbre jutni a feladatlistával, és faragni a folyton csak növekvő teendők köréből.
A projektjeidhez nem árt érteni a marketing, IT és üzleti területekhez. Honnan sajátítottad el ezeket?
Az alapszintű egyetemi képzés után később megszereztem az osztrák mester diplomát is marketing, piackutatás és vásárlói szokások szakon. Persze ezzel sem volt vége a tanulmányoknak. Mivel igazán érdekel a téma, és elengedhetetlen a vállalkozásaim fenntartásához, folyamatosan képzem magam. Elsősorban külföldi blogokból, online tanfolyamokból próbálom frissen tartani és mélyíteni a tudásom. Pontosabban: mostanában az általam követett szakemberek podcastjait hallgatom leginkább. Vezetés vagy edzés közben, amikor épp időm jut rá. Így a leghatékonyabb időmenedzsment szempontjából.
Amikor megálmodsz egy új projektet, hogyan méred fel, hogy lesz-e létjogosultsága? Kiknek a támogatása számít leginkább?
Ha eljut odáig egy ötlet, hogy komolyan elkezd foglalkoztatni, akkor természetesen megpróbálom minél jobban körbejárni a benne rejlő lehetőségeket.
A piackutatás az első. Próbálom kideríteni, hogy létezik-e már hasonló projekt? Kik lennének a versenytársak? Ők miben erősek, miben lehetne különbözni tőlük? Persze az is fontos, hogy mit szeretne, mire vágyik a célcsoport? Mivel akadnak gondjai, milyen problémát szeretne megoldani? És ha ezt már mind tudom, bármennyire is szépen hangzik így ez az előkészítés, végül általában mégis csak az szokott dönteni, hogy mennyire szerelem az az adott projekt.
A Boltberendezőnél például nem volt konkrét, részletes tervem kezdetben, csak azt tudtam, hogy ezzel a témával akarok foglalkozni. Az osztrák tanulmányaim alatt fogott meg annyira, hogy később sem akartam elengedni. A piackutatás után már tudtam, hogy itthon nem nagyon foglalkozik senki visual merchandising tanácsadással, és konkrét üzletberendezéssel is csak nagyon kevesen. Sok esetben lakberendezőt bíznak meg a berendezéssel, és jobb esetben kirakatrendezőt a kirakatrendezéssel. De valahogy az üzlettulajdonosok nem igazán vannak vele tisztában, hogy mennyi mindent tudnának még saját maguk is fejleszteni, javítani, optimalizálni a boltjukban. Hogy egy kis odafigyeléssel és a vásárlási élmény fokozásával sokkal többet is kihozhatnának az üzletükből. Elégedettebb vásárlóik, nagyobb forgalmuk lehetne.
Elkezdtem írni egy blogot. Ötleteket adni, inspirálni őket. Aztán pedig próbáltam arra reagálni, amit a célcsoport szeretett volna. Így az irány is rengeteget változott az évek során. A szolgáltatások között volt üzletberendezés tervezés (csapatban), tanácsadás, online tanfolyamok készítése és értékesítése, szabadúszók összefogása a témában, rövid távra kiadó, pop up boltnak való üzlethelyiségek közvetítése, online boltok felépítése. Van olyan terület, amit fájó szívvel elengedtem, és van ami megmaradt. Nem mindig könnyű sodródni az árral, de hiszek benne, hogy néha az a legjobb, ha hagyjuk maguktól alakulni a dolgokat. Mégis számomra sokszor talán ez a hátralépés a legnehezebb, de ezekben az időszakokban is a férjem, a nővérem és szüleim támogatására mindig számíthatok. És persze a négy és fél éves nagyfiamtól érkező „Anya, te vagy a legjobb” dicsérő szavaknak is hatalmas ereje van. Nagy lendületet tud adni, ugyanakkor meg-meg torpant egy időre: emlékeztet rá, hogy mi is a legfontosabb.
Sok anyuka szenved attól, hogy nem tud visszamenni korábbi munkahelyére, mert az nem épp családbarát. Te vállalkozóként, vagy munkavállalóként érzed/érezted jobban magad?
Szerencsés vagyok, mert az én munkahelyem abszolút családbarát.
Ausztriában más szabályok vonatkoznak a szülési szabadságról visszatérő, illetve kisgyerekes anyukákra. Több joguk van, több kedvezmény illeti meg őket a munkavállalás során. Például gyakran választhatnak, hogy hány órában szeretnének visszamenni dolgozni. Én napi 5 órát választottam, sokszor mondom másoknak is a beszélgetéseink során, hogy szerintem egy anyukának ennyi lenne az ideális. (Egész napra 🙂 ) Az, hogy mellette én vállalkozóként is dolgozom, persze plusz, de nincs egyéb hobbim például. Én erre fordítom a szabadidőmet. Így találtam meg az egyensúlyt.
A Boltberendező kapcsán sok vállalkozó nővel és anyukával is kapcsolatba kerültél. Szerinted mi adja ennek a szegmensnek az erejét? Mi hajtja itt a nőket a siker felé?
Jó kérdés. Magamnak is sokszor feltettem már, de nehéz megfogalmazni. Az biztos, hogy valóban rendkívüli ez tetterő, fűszerezve talán egy csepp önmegvalósítási vággyal, ami még egy alapjáraton is fáradt és terhelt anyukát is fent tud tartani éjjelente, ami napközben is szinte szüntelen foglalkoztatja, és hajtja előre.
Most induló divat webshopotok is eltér a már ismert hazai online áruházaktól. Mi ebben az újítás, és honnan jött az ötlet?
A key. az első hazai online pop up bolt. Vagyis rendelkezik egy állandó kollekcióval és egy időről-időre felbukkanó, majd hamarosan eltűnő, folyton megújuló kollekcióval, azaz egy pop up bolt részleggel.
A mester szakdolgozatomat is a pop up boltok berendezéséről írtam (angolul). Pár hónappal a leadás után egy német könyvkiadó megkeresett, hogy szeretné kiadni. Azt hiszem, ez volt az igazi forduló pont, ami miatt a Boltberendezőt is elkezdtem. Nagyon megszerettem a pop up store formát, így nem volt kérdés, hogy ha valaha is boltot nyitunk offline vagy online, a pop up nem hiányozhat a stratégiából. Remek lehetőséget nyújt a tesztelésre, a forgalom felpörgetésére, és mindig egy friss, üde színfoltot jelent bármelyik üzlet életében.
Gyakran adsz tanácsot másoknak, de ha ki kellene emelned egyet, milyen útravalót adnál a vállalkozásban gondolkodó, vagy épp még hezitáló nőknek és édesanyáknak?
Merjetek elindulni az úton! Ne féljetek a kudarctól. Ha van olyan ötletetek, ami hosszú ideje foglalkoztat benneteket, nem hagy aludni és újra, meg újra rátok talál, akkor vágjatok bele! Mert már maga az út is megéri, pláne ha a végén nagy siker lesz az ötletből. Rengeteget adhat egy-egy ilyen szerelem projekt. Önmagáról is sokat tanul az ember miközben építgeti, szépítgeti, egyengeti az útját.
Hol látod magad öt év múlva? Milyen terveid vannak?
A férjem a legelső randinkon megkérdezte, hogy milyen a terveim vannak, miket szeretnék elérni az életben, és körülbelül mikor. 🙂 Nos, az akkor általam felsoroltakat eddig elég jól sikerült teljesítenünk +/-1 év csúszással. Aszerint a lista szerint pár év múlva (szintén egy újhullámos) kávézó nyitása lenne esedékes. Nagy vágyam és régi tervem… Mielőtt januárban visszamentem dolgozni, sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon melyik az igazi út. Vajon tényleg kell-e választanom a munkavállalói és a vállalkozói lét között. Aztán úgy döntöttem, hogy egyelőre folytatom így: hagyom, hogy kiderüljön. Meglátjuk.
