Trénerekkel reggeliztem

Kinek való a Toorbo reggeli? Kaphatunk-e pár óra alatt megvalósítható ötleteket induló vállalkozásunkhoz vagy a meglévő továbbfejlesztéséhez? Meghívást kaptunk rá, elmentünk és most elmeséljük, hogy mit tapasztaltunk.

Nem vagyok egy könnyen kelő típus, délelőtt pedig jellemzően egy falat étel is nehezen megy le a torkomon. Ezért is kíváncsi voltam arra, hogy vajon Svéda Dóra és Tollár Móni fel tudnak-e ébreszteni a Toorbo reggelin, amelyet a Coachingcentrum rendezett. Vajon kipattant a szemem?

Az esemény beharangozója szerint újratervező és/vagy vállalkozásban gondolkodó sorstársakkal reggelizhetünk együtt, kávé mellett ötletelhetünk és cserélhetünk tapasztalatot profi coach-ok közreműködésével. 

Kedves mosolyok, szép reggelizőasztal várt a belvárosi közösségi irodában, ahol úgy egy tucatnyian gyűltünk össze, hogy délelőtt két órában a fentiekkel foglalkozzunk. Félkörben helyezkedünk el, és az első meglepetésem az volt, hogy férfiak is vannak a teremben, nők ugyan kétszer annyian, de mégis. Valahogy úgy képzeltem, hogy a nők sokkal bátrabban kérnek segítséget vagy ismerik be, hogy elakadtak, de ez az én sztereotípiám, és máris tanultam valamit. Voltak, akik párban – kollégákkal vagy barátokkal érkeztek – ezt nem tartottam feltétlenül szerencsésnek csoportdinamikai szempontból, mert introvertáltként így még nehezebb volt beilleszkedni egy kiscsoportba, összeszokott emberek közé.

A találkozó kezdetén a foglalkozás vezetői, Dóra és Móni mindenkit rövid bemutatkozásra kért. Ők kezdték. Dóra a Coachingcentrum alapítója, oktatója. HR szakértő, többszörös váltó és több lábon álló vállalkozó, ismeri a civil- és a versenyszférát is. Móni rendező, művészeti projektek produkciós vezetője, egyben szíve-lelke, valamint online marketing szakember. Ötvözi a kreatív szárnyalást a két lábbal a földön állással, ebből is, abból is töltődik, kedve szerint. Nagy váltók ők is, magukat újra és újra kitalálók.

40 percet tett ki a résztvevők bemutatkozása, melyet elsőre soknak éreztem – a foglalkozás egyharmadát töltöttük azzal, hogy magunkról beszéltünk.

Megnyílt mindenki, a profi vállalkozása mellé még kettőt tervező magabiztos férfi, az újságíró, a segítő szakmabeliek, a vállalati mókuskerékből kitörő, az orvos, a nyugdíjas, a pszichológus, a közgazdász, a kismama. Sokfélék voltunk, és visszatekintve, a reggeli egyik legnagyobb hozadéka számomra a felismerés volt, hogy nem vagyok egyedül bizonytalan gondolataimmal és nagyon is relevánsak a kérdéseim.

Mások is megélik amit én, akár sikeres állásban, akár szabadúszóként, segítő szakemberként vagy kismamaként. Megerősítő történeteket, dilemmákat hallottam, és még az is lehet, hogy másoknak meg éppen én adtam új élményt. Kellett ez a bemutatkozás!

Miután kicsit megismertük egymást és az első kávé is hatni kezdett, Dóráék megkértek bennünket, hogy írjuk fel a bennünket legjobban foglalkoztató vállalkozói dilemmákat. Rengeteg jó kérdés és felvetés született. Ezek közül az összejövetel második felében – demokratikus döntés eredményeképpen – a legtöbb szavazatot kapott témával foglalkoztunk, több megközelítésben. Én jól jártam, mert az a téma kapta a legtöbb szavazatot, ami engem is érdekelt, de nyilván nem lehetett két órában mindenkinek kedvezni, így többeknek nem kerülhetett megvitatásra a fő témája.

Módszereket, eszközöket gyűjtöttünk és vitattunk meg kiscsoportokban, majd ezeket közösen helyeztük fel egy rajzolt idővonalra. Minden felírt kérdésre nem tudtunk kitérni, egy két órás alkalomtól nem is várhatunk ilyesmit. Tehát a csoporttöbbség adta a témát, mely egyébként kellően tág lett ahhoz, hogy sokakat érinthessen: hogyan érem el a vevőimet.

Ha tervezed, hogy részt veszel egy hasonló foglalkozáson, érdemes néhány dologgal tisztában lenni. A csoport összetétele jelentősen befolyásolja az eredményt. Ha van olyan hangadó, kommentáló résztvevő, aki a foglalkozás vezetőit is gyakran megakasztja kérdéssel, véleményezéssel, akkor máris időt veszít mindenki.

Ilyenkor óhatatlan, hogy a hangadó szempontja kerül előtérbe és a többieké háttérbe szorul. A három-négy fős kiscsoportos ötletelések súlypontját szintén el tudja vinni egyetlen résztvevő, ha önjelölt vezetőként vagy szakértőként viselkedik, nem együttműködő és csak a saját hangját szereti hallani.

A Toorbo reggeli mindezek mellett összességében jó alkalom lehet arra, hogy átgondoljuk, hol tartunk.

Azoknak is, akik már belevágtak valamibe és akár már el is indultak a siker útján, és azoknak is, akik még csak tervezik a vállalkozást, vagy esetleg egy korábbi kudarc után állnak fel. Lökést ad, elgondolkodtat és kicsit kiemel, eltávolít a saját szemszögtől. Kiváló apropó arra, hogy tudatosan foglalkozz a problémáddal, dilemmáddal.

Nem való neked, ha általában van elakadásod az életeddel és fogalmad sincs, hogyan tovább. És akkor sem, ha egy ilyen alkalomtól személyre szabott tanácsokat vársz vagy azt, hogy külön figyelem irányuljon rád a foglalkozás vezetői részéről. Ez az alkalom nem tanácsadás, sokkal inkább gondolatébresztés. Itt neked kell figyelned és átszűrnöd magadon a hallottakat.

Ami pedig a továbbgondolást segítheti: a reggeli után összefoglalót is kapunk a feldolgozott témáról, Toorbo reggeli résztvevőként pedig beléphetünk a közösség Facebook csoportjába is, ahol kérdezhetünk, olvashatunk, ötleteket szerezhetünk. Ha pedig tetszett a reggeli és gondolkodnánk tovább a trénerekkel, személyes figyelmet és tanácsot szeretnénk tőlük, megtehetjük és továbbmehetünk velük.

Toorbo-programjuk mentoring, tanácsadás és coaching egyben, vállalkozást tervezőknek vagy átalakítóknak, háromlépcsős folyamatban. A reggeli árát pedig be is számítják nekünk ezen későbbi, személyes konzultációk díjába. Dórával erre 2×2 órában van lehetőségünk, míg Móni egy 5 órás személyes workshopot tart üzletfejlesztési céllal, elemezve brand, pr, marketing és sales kérdéseidet. 

Fotók: Tóth-Zsiga Bori

Vélemény, hozzászólás?