Lélekanya díjat kaptak a meddőség elleni küzdelmet nyíltan felvállaló nők

„Hiszem, hogy bár nem születik senki édesanyának, mindazok, akiknek szívében ott növekszik a vágy egy gyermek után, már most anyák!” – részlet az egyik pályázatból, amely  Pataki Zita, a Róbert Magánkórház és a Női Váltó májusban, anyák napján meghirdetett közös pályázatára érkezett. Mi a te történeted?   kérdezte Zita, miután Az utolsó lombik című vlogja véget ért. A nők pedig mesélni kezdtek. Női betegségek, várakozások, műtétek, hosszú lombik kezelések. Nők, akik a gyermekáldásért küzdenek. Hat történetet filmre vittek, hogy ezzel másoknak is erőt adjanak. Ők kapták a Lélekanya díjat. 

 „Megingott a hitem a teljes nőiességemben. Úgy éreztem, ha a testem azokra az alapvető funkciókra nem képes magától, amelyekre egyébként ki lett találva, akkor mi az én természetes, ősi rendeltetésem? Akkor miért lettem nő? – részlet egy díjazott pályázatból.

Robbantsuk szét a meddőség körüli tabukat! Ne érezze magát senki se selejtesnek azért, mert nem jön a várva várt gyermekáldás! – ezért is indította el idén januárban Pataki Zita Az utolsó lombik című vlogját. Történetét százezrek nézték végig és nők százai írták meg Zitának a gyerekvállalással kapcsolatos küzdelmüket. Akkor már látta, hogy ez nem csak az ő története, hanem mindannyiunké.

Ma Magyarországon 300.000 meddő pár él, vagyis mindenki környezetében van olyan, aki évek óta vár a gyermekáldásra.

Erőt, hitet adnak a történetek

„Segítenünk kell, hogy minél több párnak sikerüljön a gyermekáldás! Ha elmondjuk, hogy mi magunk min mentünk át az erőt, hitet adhat másoknak és sok-sok információt is! Hatalmas az információhiány, és rengeteg a megválaszolatlan kérdés, ezért is fontos mindegyik történet. És persze azért is, mert bátorítást jelenthet másoknak, erőt adhat. Hiszem, hogy együtt erősebbek vagyunk. Ugyanakkor magamból kiindulva azt is gondolom, hogy sokkal tudatosabbnak kell lennünk, egy termékenységtudatos gondolkodásra van szükség már egészen fiatalon, hogy amit lehet, megtehessünk a gyermekáldásért” mondta Pataki Zita.

Pataki Zita a Lélekanya díjátadón.
Pataki Zita a Lélekanya díjátadón.

A vloggal átszakadt egy gát, és végre lehetett beszélni a nehezített gyermekvállalásról, a félelmekről és a kudarcokról. Mi a te történeted? – kérdezte májusban Zita, a Róbert Magánkórházzal és a Női Váltóval közös pályázaton. A nők pedig megszólaltak és beszélni kezdtek, őszintén, tabuk nélkül.

 Érzékeny téma, de nem maradhat tabu

 „Idén februárban volt a 7. beültetésem, ami nem sikerült. Itt tartunk most. Elfáradtam…De nem adom fel! Egyszer Anya leszek! Anya, amire 5 éve várok”.

„A meddőség egy nagyon szenzitív téma, de nem szabad hallgatni róla. Ezért célunk között szerepel egy olyan platform létrehozása, ahol a nehezített gyermekvállalással küzdő nők, párok olyan társakra lelhetnek, akikkel hasonló utat járnak be. Nagyon régóta szívünkön viseljük a meddőséggel küzdők sorsát, nagy energiát fektetünk meddőségi osztályunk működésébe és szerencsére elmondhatjuk, hogy párok ezreinek tudtunk már örömet okozni azáltal, hogy segítettük őket családdá válni. Szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna, és továbbra is támogatást nyújthatnánk azoknak, akik egyelőre még csak lélekben szülők. Ezért is volt természetes számunka, hogy részt veszünk a pályázatban” – mondta Fábián Gergely a Róbert Magánkórházat tulajdonló TritonLife csoport kommunikációért felelős vezetője, aki maga is érintett volt a témában, de mára már négy gyermek édesapja.

Hat történetet filmen is láthatunk

 „Szeretjük a még meg nem született gyermekeinket és a soha meg nem született gyermekeinket is. Szeretjük azokat a gyermekeket, akik a szívünk alatt nem nőhettek, de a szívünkben már a kezdetektől! Egészen attól a ponttól anyák vagyunk, hogy gyermekünk lelkét ringatjuk magunkban” – írja egy fiatal lány, aki még vár a gyermekáldásra.

Idén hat történetet választottak ki, ezeket filmre vitték, hogy másoknak is erőt adjanak. Ők kapták a Lélekanya díjat.  Hat nő, akik gyermekkel vagy anélkül, a lelkükben édesanyák. Mint hozzájuk hasonlóan oly sokan.

  • Jándli Mercédesz “Az úton lévők” kategóriában vette át a díjat.  Hét éve harcol a betegséggel, túl van két műtéten és még csak 23 éves. „Endometriózis. Egy neve van, személyisége nincs betegség. A 21. század orvostudományának egyik legnagyobb rejtélye. Nem tudják, hogy mitől alakul ki, s nem tudják, mivel volna gyógyítható.” Mercédesz hamarosan tanítónő lesz, minden nap gyerekekkel fog foglalkozni. Hisz benne, hogy egyszer kezében tarthatja a saját babáját, még ha természetes úton nem is lehet gyereke. Anyukája példáját látja maga előtt, és 4 éves kishúgát, aki lombikos baba.
Jándli Mercédesz a Lélekanya díjkiosztón.
Jándli Mercédesz “Az úton lévők” kategória díjazottja.
  • „A lombik végtelen türelemre tanít. Több éves várakozás a babára, a több órás várakozások a legkülönfélébb vizsgálatokra. Megtanít arra, hogy igenis nem lehet mindig erős az ember… érzékenyít és így azt is megmutatja az embernek, hogy a legkisebb dolgoknak is lehet és kell örülni” – ez már Kasza Éva története. Elzáródott petevezeték, polip, műtét, sikertelen első lombik, újabb műtét, második sikertelen lombik: „A kellős közepén vagyunk, de megyünk tovább, mert hiszem, hogy egy picur már várakozik, hogy megérkezzen.”  Éva a Lélekanya díj “Reménység kategóriájának díjazottja.
Kasza Éva a Lélekanya díjátadón.
Kasza Éva a “Reménység” kategóriában kapott díjat.
  • „Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam” – kezdi történetét a védőnőként dolgozó Orosz-Karászi Zsuzsanna, aki a „Bátorság kategóriában vette át a díjat. „Esküvő előtt két nappal a párom szabadságon volt, így együtt mentünk 11 hetes ultrahang vizsgálatra. Ez volt az első vizsgálat, ahová közösen tudtunk menni. Nem volt szívhang”. Az esküvőjüket úgy csinálták végig, hogy senki nem tudta, elveszítették gyermeküket. Később kiderült, hogy a műtét közben egy eszközt benne hagytak, orvosi műhiba áldozata lett. Majd jött az újabb diagnózis: Ashermann syndroma. „Arcon csapott az élet, hogy 27 évesen soha nem lehet gyermekem, aztán egy pici cisztát találtak, amit el kell távolítani és jöhet a baba, mondták, de végül laparotómia lett. Eltávolították a petevezetékemet, a hasfalam, bélrendszerem, minden összetapadva. Négyes stádiumú endometriózis.” A második lombiknál a 10. héten derül ki, hogy a petezsák üres, a baba megállt a fejlődésben, de újrakezdik és nem adják fel.  
Orosz-Karászi Zsuzsanna a Lélekanya díjátadón.
Orosz-Karászi Zsuzsanna “Bátorság” kategóriában vett át Lélekanya díjat.
  • „Álmodtam. Az álmomban hangosan sírt egy kisgyerek. Hívtam, hogy jöjjön, nagyon várom, de csak sírt tovább. Mondtam majd a doktor bácsi segít, de áruld el, hogy hívnak! Emma. Az álom reményt adott és nevén nevezte a célt, Emmát” – írja Nóra, aki bár nagyon szeretett volna anyává válni, de a betegsége útjában állt: kiújuló endometriózis. Ám már az első lombik sikeres volt és megszületett az álombéli kislány. „Döbbenten ültünk a kanapén ketten a férjemmel, miközben a 10 hónapos Emmus négykézláb száguldott körülöttünk. Pozitív lett a tesztem. Egy újabb kis Tündérlány választott minket úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne”. Blaha Nóra „A beteljesült álom” kategóriában vette át a Lélekanya díjat.      
Blaha Nóra a Lélekanya díjátadón.
Blaha Nóra “A beteljesült álom” kategória díjazottja.
  • Erikánál 34 évesen, szörnyű fájdalmak után derült ki, hogy IV-es stádiumú endometriózisa van. „Sajnos Önnek nem tudunk segíteni” – egy nagyműtét után ezzel a mondattal kellett megbirkóznia. Mivel egy jóindulatú májdaganat miatt nem részesülhetett hormonkezelésben, így a lombik se jöhetett szóba. Mégis úgy döntött anya lesz. „én gyermek nélkül nem tudom elképzelni az életemet…13 hónapja érzem magam várandósnak, hiszen várjuk a mi kis Csodánkat, akit pont ugyanúgy fogunk szeretni, mintha magam szültem volna… én nem a szívem alatt hordom a gyermekünket, hanem benne.” Kajdelné Windisch Erika “A nagy döntés” kategóriában kapott Lélekanya díjat.
Kajdelné Windisch Erika a Lélekanya díjátadón.
Kajdelné Windisch Erika “A nagy döntés” kategória díjazottja.
  • Szilágyi Mónika 35 évesen ment férjhez, a várva várt gyermekáldás azonban sokáig váratott magára. „Minden sikertelen beültetés után meghallgattam, hogy az életkorom a “főbűnös.” A 12. beültetésen van túl. „Négy stimulálás, sok-sok csodaszép embrió, soha egy pozitív tesz. 40 évesek lettünk. Május 16-án, a férjem névnapján kaptuk vissza az utolsó kis reménysugarunkat, az utolsó fagyasztott embriónkat. Hihetetlen, ami történt. Még nem tudjuk felfogni.” Mónika a “Siker 40 felettkategóriában lett díjazott, mert „Sikerült. Tudom, hogy még sok minden történhet, de a csoda már megtörtént…Bárhogyan alakul is a jövő, egy biztos: sohasem késő, hogy a történetünk boldog véget érjen.
Szilágyi Mónika a Lélekanya díjátadón.
Szilágyi Mónika a “Siker 40 felett” kategória díjazottja.

A Lélekanya díj egyik alapítója, a Noivalto.hu, – ami Az utolsó lombik c. vlognak is helyet adott – Különdíjat adott át Tarnóczy Orsolyának a Fehér ajtók című írásáért. „Júniusban újból nekivágunk. Mi ketten. Én és életem szerelme. Ő azt mondja, ha ennek az lesz a vége, hogy mi ketten maradunk, az is csodálatos. Minket nem állíthat meg semmi. Se eredmények, se orvosok, se fehér ajtók.”

Tarnóczy Orsolya a Lélekanya díjátadón.
A Női váltó különdíját Tarnóczy Orsolya vette át.

Vélemény, hozzászólás?