Női sorsok és választások – Podcast

Mi történik, ha a szerelmet kell feláldozni egy dédelgetett álomért vagy egy hivatásért? – gyötrelmes kérdés ez Kiss Nikoletta regényének szereplői számára. Érzelmeket elfogadni, felvállalni, egy másik ember mellett egy életre elköteleződni, miközben vannak saját ambícióink, és társadalmi elvárások, kényszerítő erők, amelyeknek meg kell felelni? Ki tud így helyesen dönteni? Azt gondolhatjuk, csak a múltban volt ez szinte megoldhatatlan probléma, ám a Régmúlt napok fénye című könyv épp azzal foglalkozik, hogy ma, amikor mindent szabad, ugyanolyan nehéz a választás.

A boldogság nyomában
– Szerintem nagy ajándék, ha az embernek megadatik, hogy van egy olyan szenvedélye, aminek él, ami kitölti. Nekem ez az írás, és nagyon hálás vagyok, hogy ezt így meg tudom élni – meséli a Bécsben élő szerző, Kiss Nikoletta, és hozzáteszi, az alapkérdése ennek a könyvnek lényegében az, hogy miként találhatjuk meg a boldogságot?

Főhőse, Rebeka egész életében küzd az álmaiért, az önmegvalósítás rettenetesen fontos számára, mert színésznő akar lenni, de a Rákosi-korszakban egy arisztokrata családból származó nőnek ez nem sikerülhet. Vívódik, egyre nehezebb helyzetekbe sodorja magát, pedig lehetne minta előtte épp az a férfi, aki talán az életét is odaadná érte.

– A festőművész, István tudja értékelni a kis dolgokat is, bizonyos módon megalkuvó, mert elfogadja még a kitelepítésben a retorziókat is, de kihozza minden élethelyzetből a legjobbat. Észreveszi azokat a kis örömöket is, amelyek ott vannak előtte: a fizikai munkában, a családban, vagy a házépítésben megtalálja azt, amit előtte éppen a művészetben már nem tudott – mondja a regényíró.

Az ideológiai kötöttségek miatt Budapesten már nem találja a helyét a fiatal képzőművész, és talán meg is bánja, hogy egykor arra biztatta Rebekát, tegyen meg mindent, hogy színpadra állhasson. De mi hajtja és mi gátolja majdnem fél évszázaddal később Annát?

A szabad döntés súlya
– Anna nagyon sikeres üzletasszony, aki elég szabad kapcsolatban él az élettársával. Ők a gyerektelenség mellett döntöttek, a munkájuk a legfontosabb számukra. Azt akartam megmutatni, hogy manapság mindenfajta életforma megengedett, amit az ember választ magának, nincsenek már társadalmi normák és elvárások, mint Rebeka idejében. Anna szabad, csakhogy ezzel a szabadsággal bánni is kell tudni– mondja a szerző. – Amikor Anna terhes lesz, döntenie kell, hogy megtartsa-e a gyereket vagy nem? Összeházasodjanak vagy ne? Bécsben éljen vagy Berlinben? Persze nagyon kiváltságos életet él, és ez nem adatik meg mindenkinek, de azt hiszem, a mi generációnk annyi ilyen választás elé van állítva mindennap, hogy az ember nem bírja elkötelezni magát. Mindig az az érzése, hogy ha valamit választ, akkor azzal valamit elszalaszt. Ez nagyon izgalmas különbség és konfliktus a nagymama és az unokája között. Ezeket a nőket egymás ellen elengedem a regényben, ismerkedjenek, morzsolódjanak, tanuljanak egymástól, legyen kommunikáció a generációk között. Ez érdekelt engem – árulja el Kiss Nikoletta.

Előtérben a család
Ám a regény felmutat másféle női sorsokat is, például Editét, akinek döntései olyanok, mintha semmi köze nem lenne a másik két nőhöz. Pedig ő Rebeka lánya, Anna édesanyja.

– Azt akartam megmutatni, hogy teljesen legitim életút, ha én azt választom magamnak, hogy anya akarok lenni, a családomért vagyok, kényeztetem őket, és ebben tényleg megtalálom a boldogságomat. Ez gyönyörű dolog. Csakhogy én úgy láttam, Edit nem önmagából fakadóan választotta ezt. Nagyon érdekes volt, hogy megírtam a múltbeli cselekményt, a Rákosi-korszakban játszódót, és utólag kellett kitalálnom, vajon mi lett Rebeka gyerekéből… Milyenné válik az a kislány, akinek az anyukája ennyire domináns? Rebeka szabadságvágyat, női önállóságot akart belenevelni a gyerekébe, de talán tudattalanul is elnyomta őt. És mit csinál az a gyerek? Hát ellene megy, az anyja ellen dönt. De mivel soha nem tanulta meg, hogy saját döntései legyenek, ezért aztán a férje lesz a domináns a kapcsolatukban. Én úgy gondoltam, Editnek még meg kellett tanulnia, hogy megkérdezze magát, mit is akarok én az élettől? – avat be Nikoletta a telefonbeszélgetésünk során.

Minderről a podcastban is beszélgetünk, de nemcsak a viszonyokról, dilemmákról esik itt szó, hanem arról is, hogy miért érdekli ennyire őt, aki Berlinben nevelkedett, az ötvenes évek Magyaroroszága és sorsfordító eseményei?

A podcastot itt hallgathatjátok meg:

Vélemény, hozzászólás?