Az átalakulásom egy kutyával kezdődött: sírva fakadt, amikor meglátott. Visszafordulni azonban már nem lehetett, és különben is, ha már lehetőséget kaptam a Női váltó Változz velünk, Anyukám! programjában a megújulásra, egy tigris miatt sem szabad meghátrálnom. Ez a kutya viszont egyáltalán nem volt félelmetes, csak őszinte. Az EverDerm Laser Centerben azonban nem ez volt az egyetlen meglepő dolog.
Átalakulás western-módra
Köszönés után az egyik ott dolgozó hölgy azonnal a lábméretem iránt érdeklődött, amit sehogyan sem tudtam hová tenni. Azt az infót kaptam ugyanis, hogy a rám váró kezeléseknek köszönhetően 10 évet fogok fiatalodni, de nem gondoltam, hogy ehhez a lábaimra is szükség lenne. Nem is volt, csak nem vagyok hozzászokva a teljes körű kiszolgáláshoz és kényelemhez. Végtére is nő vagyok és anya; ez fordítva szokott lenni. Márpedig itt, az EverDermnél az az alap, hogy nekem minden örömöm meglegyen.
Kaptam tehát kényelmes papucsot, vizet és még egy spéci kávét is, így rögtön megvettek kilóra. Simán igent mondtam mindenre, ami az elkövetkezendő néhány hétben rám vár, pedig úgy rettegek tőle, mint 12 éves koromban a hullámvasúton. (Azóta sem ültem fel semmilyen vidámparki szerelvényre…)
Mert mi is fog történni?
- Mindenféle lézerekkel szétlövöldöznek,
- le fogják nyúzni a bőrömet,
- hogy aztán újra szétlövöldözzenek.
„Nem ilyen lovat akartam”, mondaná anyukám, de az ámokfutás már elkezdődött, nincs visszaút. (Előzetesen megjegyezném, hogy háromgyermekes egyedülálló anyukaként évente mindössze kétszer jutok el fodrászhoz, a kozmetikus és körmös pedig ismeretlen fogalmak az életemben. Hiába, első a gyerek.)
Túl az első megújulás-kezelésen
Miután jól megijedtem, jött az első kellemes csalódás, pedig a fejemet még be is kellett dugnom egy lesötétített dobozba. Valahogy úgy nézhettem ki, mint a századeleji fényképészek, annyi különbséggel, hogy nem az engem vizsgáló Emőkét láthattam a kamerában, hanem a saját randa arcbőrömet teljes díszkivilágításban. Ez ugyan sokkhatásként ért, de Emőke kedvesen eltúlozva csak annyit mondott, nincs is akkora baj. Egy kis lézer, egy kis mikrotűs kezelés, és már mehetek is vissza a főiskolás éveimbe. Olyan kedves és olyan bátorító volt, hogy három nagy levegő után már átöltözve feküdtem előtte kiterítve.
A lézeres kezelés felér egy relaxációval
Magam sem hittem volna, de a lézeres kezelés olyan pihentető élményt nyújtott, mintha elmentem volna egy hétre wellnessezni. Kétféle lézerbeállítással dolgoztunk, amelyek célja az volt, hogy
- elhalványítsa a pigmentfoltokat,
- stimulálja a kötőszövetet,
- meg valami olyasmi, amit már akkor sem értettem, de köze van az átalakuláshoz.
A lényeg, hogy utána úgy eltűntek az apró hajszálerecskék az arcomról, mintha ott sem lettek volna.
Semmi kedvem nem volt hazajönni, olyan jól esett a közel 1 órás kezelés fekve, betakarva, és tulajdonképpen vicces „lézerágyúkkal” körülvéve. Búcsúzóul kaptam két krémet, amelyekkel kenegetnem kell magamat, és megbeszéltük a következő időpontot is. Na, az már kemény menet lesz.
Az átalakulásért meg kell szenvedni
Mikrotűs bőrnyúzásnak hívom csak magamban a soron következő alkalmat, de állítólag ebben van a titok, és nem fog annyira fájni, mint amennyire a nekem mutogatott fotókon tűnik. Mert hogy – igen – kaptam egy kis lelki felkészítést is, és megnyugtattak, hogy érzéstelenítőt is adnak majd.
Töredelmesen bevallom, ettől a kezeléstől nagyon félek, ráadásul néhány napig úgy fogok kinézni, mint egy agyongrillezett pulyka. De ha arra gondolok, hogy megfiatalodom (így talán a lelkem is), több lesz az önbizalmam, jobban el tudom majd magamat fogadni a kezelések után, akkor végre arra tudok koncentrálni, ami valóban fontos az életemben. A képekkel viszont foglak benneteket ijesztgetni.
Fotók: Davida.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
