Még azokban is működnek előítéletek, akik úgy érzik, teljesen nyitottak. Az agy gyors döntési képességéhez szükséges mankók a régmúltból erednek, de ne adjuk meg magunkat azoknak – és különösen a munkahelyen kerüljük el őket, figyelmeztet a szakértő.
A kisgyerekes anyuka biztos nem is akar eljönni a csapatépítő tréningre, így nem kell figyelembe venni, hogy neki megfelel-e annak időpontja. Egy idősebb munkavállaló nem lesz olyan ügyes a számítógépes programokkal, neki ne adjunk ilyen jellegű feladatot.
Az ilyen és ehhez hasonló döntések nemcsak apróságokban, hanem komoly döntésekben is meghatározhatják egy cég működését, ha teret enged a tudattalan előítéletnek, sok helyzetben pedig a nők húzzák emiatt a rövidebbet. Radnai-Tóth Judit, a Nyitottak vagyunk szenior tanácsadója szerint érdemes saját gondolkodásunkból is kigyomlálni ezeket, küzdve ellenük, de a cégek működésében is sok múlik azon, mekkora teret engednek a jelenségnek.
Az ősembert segítette, nekünk nem tesz jót
Az angolszász kultúrában unconscious biasként ismert jelenség tudatosítása nagyon fontos dolog Judit szerint, ugyanis muszáj szembesülnünk azzal, hogy a jelenség sokkal többeket érint, mint hinnénk.
– A tudattalan előítélet gyakorlatilag egy rövidebb út, egy trükk, amelyet agyunk megtanult. Segít gyors döntések ezreit meghozni anélkül, hogy hosszabban gondolkodnunk kellene rajtuk.
Így válik agyunk kiválóan alkalmassá hatalmas mennyiségű információ gyors szűrésére, priorizálásra, kategorizálására és az információk öntudatlan összegzésére – sorolja a szakértő.
Ez a fajta működés az evolúció során azért alakult ki, mert az ismeretlen stresszhelyzetekben azonnali döntésekre volt szükség. A mindennapi dilemmák közül sok élet vagy halál kérdése volt, ezért gyorsan meg kellett tudnunk ítélni a környezetünket: az ősembernek ez praktikus volt, és később is segített a túlterhelt agy számára a döntések leegyszerűsítésében.
– Fontos volt, hogy a múltbéli tapasztalatok alapján automatikusan és gyorsan meg tudjunk hozni egy döntést. Például ha a múltkor megharapott egy kutya, akkor a kutya veszélyes, most is meg fog harapni, azaz a kutya egyenlő veszély. Ez a tudás régen jó szolgálatot tett nekünk – mondta el Radnai-Tóth Judit a Női váltónak. Mostanra azonban a tudattalan előítéletek már nemcsak hasznot hajtanak számunkra, sokszor inkább akadályt jelentek.
Akadályoz minket a nyitottságban
– Ezek akadályoznak meg minket abban, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, amiben mindenkit elfogadunk, és nem a neme, a bőrszíne vagy a szexuális orientációja, hanem a tettei és a teljesítménye alapján ítélünk meg. A jelenségben mindenki érintett lehet valamilyen módon, hisz mindenkinek vannak tudattalan előítéletei – fogalmaz Judit.
A bevezetőben említett példákon túl ilyen lehet az, ha
valakit azért nem is akarnak előléptetni, mert úgy gondolják, kisgyermekes szülőként ezt nem is akarná, esetleg túl fiatal az adott pozícióhoz. De ugyanezen elv alapján szorítják sokan magukhoz táskájukat akkor is, ha egy roma ember száll fel a villamosra.
– Sok esetben ezek nem tudatos előítéletek, a neveltetésünkből, a kultúránkból táplálkoznak – mondja Radnai-Tóth Judit. A szakértő szerint sokan úgy mennek el egy, a tudattalan előítéletek felszámolására szervezett tréningre, hogy biztosak abban, ez a jelenség nem érinti őket, majd meglepetéssel jönnek rá, hogy igenis ők is előítéletesek.
Ilyen típusú előítéleteink hatására hajlamosak vagyunk minden olyan csoporttól távolodni, amely más, mint a miénk, ami ismeretlen – ugyanakkor előnyben részesítjük azokat a csoportokat, amelyek a társadalmi többséget, a többség normáit, viselkedését képviselik.
A nők is érintett csoport
Ezen belül érdemes megvizsgálni azt is, mit jelenthet a nők életében az, ha a tudattalan előítéleteknek vannak kitéve – a korábban említett példák közt akad már ilyen eset. Kisgyermekesként nem számítanak arra, hogy céljuk lenne magasabb pozícióba kerülni, nem veszik figyelembe, hogy egy céges program időpontja megfelel-e nekik, nőiesnek tartott feladatokra kérik fel őket, mint például a vendégek számára mindig ők hoznak vizet.
– Gyakran előfordul a cégeknél az is, hogy a kutatási-adminisztrációs részfeladatokra nőket választanak ki, de prezentálni már a férfiakat küldik el.
Az is előfordul, hogy amikor vendégek érkezik, a női munkavállaló már magától, automatikusan feláll, hogy kávét, vizet hozzon, mert már ő is feladatának érzi a dolgot – sorolja a Nyitottak vagyunk szakértője a lehetőségeket.
Ingyen is elérhetők képzések
A tudattalan előítéletek ellen ugyanakkor immár 10-15 éve küzdenek a nemzetközi színtéren is tudatosan, ekkor tette elérhetővé a Google saját, máig ingyenes elérhető, tudattalan előítéletek ellen dolgozó tréningjét.
– Ez nagyszerű eszköz akkor, ha egy cégnek nincsen erőforrása arra, hogy saját erőből foglalkozzon ezzel a témával, de szeretne nyitottabb, elfogadóbb lenni – mondja Judit. Hazánkban néhány éve a Telekom készített saját, lokalizált tréninget, mely segít megérteni a jelenség mibenlétét, valamint azt is, mit lehet tenni ez ellen. A szakértő tapasztalatai szerint a témára általában cégmérettől függetlenül nyitott minden olyan vállalat, amely a nemzetközi színtéren is képviselteti magát és látja, milyen hátrányai vannak a tudattalan előítéleteknek.
Az unconscious bias ugyanis gátolja a kreativitást, az innovációt, épp azokat a jellemzőket, amelyek egy, a mostanihoz hasonló krízisben előre vihetnek egy céget.
– Legtöbbször azt a véleményt preferáljuk, ami olyan, mint a miénk, ami természetes, de ha mindig gyors, nem átgondolt döntéseket hozunk, azzal elveszíthetünk olyan nézőpontokat, amelyek problémák megoldásait jelenthetik – mondja Radnai-Tóth Judit, megemlítve a Google példáját.
A Youtube felvásárlásakor a techóriás azzal szembesült, hogy a videók nagyságrendileg 10 százaléka fejjel lefelé kerül a megosztóra: elkezdték keresni a hiba mögötti okot, a problémán szakértőkből álló team dolgozott,
de egészen addig nem jutottak egyről a kettőre, amíg egy balkezes ember nem került a csapat közelébe. Az ő egyszerű ötlete megoldotta a kérdést: ezeket a videókat balkezes emberek vették fel, akik fordítva tartották a telefont, mint ahogy a jobbkezesek szokták.
– Egy sokszínű csapatban, ahol teret kapnak azok is, akik mások, mint a többség, több kreatív megoldás születik – mondta Judit. Ilyenkor több ötlet születik, befogadóbb, nyitottabb a cég, a munkavállalók elkötelezettebbek, és nem kerülhet sor például arra, hogy egy nő, akinek az ötleteit mindig félresöprik, inkább nem is mondja már el azokat.
– Sok nemzetközi kutatás bizonyítja azt is, hogy azokban a cégekben, ahol az igazgatótanácsban több mint két nő ül, sikeresebb döntéseket hoznak – mutatott rá a szakértő a sokszínűség egy vitathatatlan előnyére.
Így küzdjünk ellene
Annak érdekében, hogy le tudjuk küzdeni a tudattalan előítéleteket magunkban és másokban is, első lépésként tudatosítsuk azok létezését.
– Mindannyiunknak vannak tudattalan előítéletei, a legnyitottabb embereknek is, a kérdés, hogy mit kezdünk velük – hagyjuk, hogy meghatározzák a mindennapjainkat, azt, hogy hogyan viselkedünk másokkal, vagy nem – fogalmazott a szakértő.
A döntési helyzetekben épp ezért érdemes átgondolni, miért gondolkodunk úgy, ahogyan– érdemes a gyors döntések helyett az átgondoltakat előnyben részesíteni például egy előléptetés kapcsán.
Ha mi vagyunk azok, akiket az előítéletek sújtanak – mert tőlünk kérnek már megint fénymásolást, pohárnyi vizet, kávét vagy hasonlókat -, akkor pedig élhetünk jelzéssel azzal kapcsolatosan, hogy ez nincsen rendjén.
Kiemelt kép: Katona Tamás
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
