A Női Váltóban gyakran feltesszük a kérdést: hol is állnak ma a nők? Hol állnak a munkahelyeken, a családban, az oktatásban, a döntéshozatalban? Mennyire igaz szó szerint a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő?
Ha most személyes történetek helyett számokban szeretnénk ezt megnézni, lapozzunk bele a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) kiadványaiba. Az EIGE 2013 óta kétévente összeállítja a nemek közötti egyenlőség mutatóját, részletes felmérés alapján. A legfrissebb mutatót 2022. október végén tették közzé.
A nemek közötti egyenlőség mutatója keretében az EU egésze és minden egyes tagállam évente kap egy-egy pontszámot 1-től 100-ig. A 100 pont jelentené a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget.
Az index a munka, pénz, tudás, idő, hatalom és egészség területein, 31 indikátoron keresztül vizsgálja a nők és a férfiak helyzete közötti különbséget. Vizsgálják a nők elleni erőszak területét is, de a hiányos nemzeti adatok és eltérő definíciók miatt az összehasonlítás kevésbé megbízható, így nem része az indexnek.
Mit mutat a 2022-es egyenlőségi index?
Az egyenlőségi index 2013-as indulása óta most először mutat romlást a nők helyzetében a munka és az otthoni élet számos területén.
Ennek egyik fő oka a világjárvány miatt megnövekedett otthoni gondozási igények, ami különösen a nők számára jelentett több nehézséget és kihívást.
Uniós szinten a 2019-es indexhez képest csak marginális javulás látható. Ez nagyrészt a hatalom területének köszönhető, ami a nők gazdasági döntéshozatalban betöltött nagyobb szerepére vezethető vissza.
Ez egyébként azért érdekes, mert összességében éppen a hatalom területén áll fenn a legnagyobb egyenlőtlenség. E területen elért javulás nélkül az index romlott volna 2019-hez képest, a COVID-19 világjárvány negatív hatásai miatt.
A 2022-es index fő számai a következőket mutatják:
- Az EU egyenlőségi indexe 68,6 volt a maximális 100-ból.
- 2010 óta mindössze 5,5 ponttal nőtt az index. Ez azt mutatja, hogy elviselhetetlenül lassú a változás üteme, átlagosan 2 évente ér el 1 pontos növekedést.
- A nemek közötti teljes egyenlőséghez legközelebb Svédország áll 83,9 Őket Dánia, Hollandia és Finnország követi. Tizenegy tagállam haladja meg az EU-átlagot, közülük kilenc ért el 70 fölötti pontszámot.
- A közép-kelet-európai régióban kiemelkedik Szlovénia (67.5 pont), ahol az egyenlőségi mutató évek óta az EU átlag szintjén mozog, illetve Horvátország, amely 2015 óta következetesen javuló tendenciát mutat és jelenleg a 19. helyen áll 60,7 ponttal.
- Az EU az egészségügy területén áll a legközelebb a nemek közötti egyenlőséghez (88,7 pont), míg a legnagyobb szakadék a hatalom területén áll fenn (57,2 pont).
A 2022-es nemek közötti egyenlőségi index. Forrás: EIGE.
Magyarország a sereghajtók között
- Magyarország egyenlőségi mutatója 54,2. Ez 14,4 ponttal alacsonyabb az EU átlagánál és csaknem 30 ponttal marad el az éllovas Svédország (83,9 pont) mögött.
- A magyar pontszámnál alacsonyabb értéket csak Görögország és Románia produkált.
- 2010 óta hazánk mindössze 1,8 pontot tudott javítani az indexen, amivel az utolsó előtti. Ebben a tempóban 80 évig tartana felzárkózni a mai uniós átlag szintjére és 165 év kellene ahhoz, hogy a svédek mostani pontszámát elérjük.
- A legjobb teljesítményt hazánk az egészségügy területén mutatta, 87,3 ponttal.
- A legrosszabb eredményt a hatalom területén értük el: 24,8 ponttal az utolsó helyen állunk az EU tagállamok között, és 2015 óta nem sikerült ezen a pozíción javítanunk.
Magyarország adatai a 2022-es nemek közötti egyenlőségi indexben. Forrás: EIGE.
A világjárvány hatása a nők és férfiak közötti egyenlőségre
A 2022-es jelentés külön figyelmet szentel a COVID-19 világjárvány hatásainak. Megemlíti, hogy a nők nagyobb arányban dolgoztak a lezárásokkal leginkább érintett ágazatokban (pl. vendéglátás). Ugyanakkor sok nő dolgozott az egészségügyben és az oktatásban, illetve távmunkában is végezhető állásokban, amely segített a munkájuk megtartásában.
A munkaerő-piacról kiszorult nők egyharmada a gondozási feladatok megnövekedését jelölte meg indokként.
A járvány kezdete óta mind a nők, mind a férfiak több házimunkát végeznek, ez azonban továbbra sem oszlik meg egyenlően, holott a távmunka aránya nagyjából egyenlő mértékben nőtt mindkét nem esetében. A férfiak nagyobb számban vehettek igénybe rugalmas munkaidő-beosztást. A felmérés szerint a házimunkák közül a férfiak többnyire a pénzügyi és adminisztratív feladatokért felelősek, míg a gyereknevelés, gondozás, főzés, takarítás többnyire a nők feladata maradt.
Emellett azonban több nő érezte úgy, hogy ugyanannyit, vagy még többet követeltek tőle a munkahelyén, mint 2019 előtt.
A pandémia idején a nők elleni erőszak aránya és súlyossága is megugrott, ideértve a digitális zaklatás különböző formáit is.
A tanulmány és az interaktív grafikonok további részletes adatokkal és összehasonlításokkal szolgálnak – köztük például arról is, hogy a fogyatékosság, az életkor, az iskolai végzettség, a születési ország és a családtípus hogyan befolyásolhatja a nők és férfiak életútjának és lehetőségeinek alakulását az index által lefedett területeken. Egyértelműen hosszú még az út a nemek közötti egyenlőség megvalósításához.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
