Lakner Artúr gyermekszínházában játszott Ádám Klári, amikor 5 évesen felfedezte magának a filmipar az 1930-as években. A legnagyobbakkal játszott a cserfes kislány, akinek mindenki fényes jövőt jósolt, mégsem lett felnőttként sikeres színésznő belőle. Gyerekként Sutyi néven vált ismertté, nevét Szepes Mária írónőtől kapta.
Az 1936-os, Havi 200 fix c. film forgatásakor Ádám Klári volt a legfiatalabb a gyerekek közül és az egyetlen, aki nem ijedt meg a csapótól. Bátorsága pillanatok alatt a harmincas évek gyermeksztárjává avatta. A rendező Balogh Béla épp következő filmjéhez keresett egy cserfes kislányt, Sutyi szerepére.
– Kivittek Budára, ahol a Baloghék laktak és ott volt Szepes Mária írőnő egy horgolt kosztümben, sportcipőben, felfésült hajjal. Nem szóltak neki rólam: kinyitották az ajtót, belöktek és becsukták az ajtót. Ő rám nézett és azt mondta: ez Sutyi, ilyennek képzeltem el! – mesélte évekkel ezelőtt a kezdetekről Ádám Klári.
A filmet Orsy Mária álnéven ugyanis Szepes Mária írta. Balogh Béla és nevelt lánya Szepes Mária a harmincas években családi vállalkozásként működtették Astra Filmgyártó Vállalatot. Gyorsan dolgoztak, hiszen drága volt a műterem, átlagosan egy hét alatt forgattak le egy filmet. Összesen 67-et. Olyan gyerekszereplőre volt tehát szükség, aki tehetséges és gyorsan tanul.
– Az anyja kicsike volt, az apja öreg filmgépész volt ő is kicsi volt. És volt nekik egy kicsi lányuk. Három évesnek se nézett ki. De milyen hangja volt neki! Hangos, kiabálós, felemelték, csurgott! Hallatlan édes volt! Na akkor nálunk főszerepet kapott – emlékezett vissza rá Szepes Mária író. Innentől az írónő a gyerekszerepeket Klárira írta. Például a 300.000 pengő az utcán címűt. Itt Kabos Gyulával, Uray Tivadarral és a még csak 16 éves, kivételes szépségű Bárczy Katóval játszott együtt.

Ádám Klárit imádta a közönség. Minden filmgyártó cég őt akarta, de Baloghék addigra már kizárólagos szerződést kötöttek az óvodáskorú gyermekkel. Szepes Mária szerint első komolyabb szerepében a Tomi a megfagyott gyermekben annyira jó volt Sutyi, vagyis Ádám Klári, hogy lejátszotta a főszereplő Pécsi Gizit a vászonról.

A kritikák az egekig magasztalták Sutyit. Ádám Klári hat éves volt amikor a 300.000 pengő az utcán c. filmben szerepelt és már igazi sztár. Külön sorfőr vitte a forgatásokra és külön öltözőt akart. A szövegre anyukája tanította, aki tészta gyúrás, mosogatás közben tanította a lányát. Ebben a gyenge minőségű filmrészletben is látszik, milyen varázsa volt a kislánynak.
Klári bevallotta, gyerekékként imádta azt, hogy körülötte forog a világ.
– Sztár allűrjeim voltak, ha vége volt egy felvételnek, kiabáltam: fotó! – mesélte nevetve.
Ádám Klári több filmben is Sutyinak hívták, hiszen az összes szerepet Szepes Mária írta a kislányra. A név onnan eredt, hogy Szepes Mária annak idején találkozott egy erdélyi családdal, akinek volt egy kiscicája, Sutyi.
A kislány végül olyan nagy sztár lett, hogy nem ment vissza Lakner bácsi gyermekszínházához. Pedig onnan került ki Ruttkai Éva, Váradi Kató, Pécsi Gizi és Ferrári Violetta is.
Klári filmbéli partnerei: többek között Kabos Gyula, Karády Katali, Latabár Árpád emlékkönyvben köszönték meg a közös munkát. Még a közismerten távolságtartó Csortos Gyulát is meghatotta a pici lány közvetlensége.
– A Hunnia filmgyárral szemben volt a Schrettner vendéglő. A színészek összeültek asztaloknál, úgy ebédeltek. Ő egyedül ült. Zárkózott, mogorva volt. Pléhpofával odamentem, megrángattam a zakóját és azt mondtam: Csortos bácsi kérem, tessék szíves nekem beleírni az emlékkönyvembe. Én senkinek nem írok be az emlékkönyvébe! – mondta. De mondom, Csortos bácsi, egy filmben játszottunk. Ja, miért nem mondta, hogy kolléga! És akkor felvett az ölébe és keresztbe beírt az emlékkönyvembe. – emlékezett vissza Ádám Klári.

Ádám Klári arany élete azonban csak néhány évig tartott. Hét éves kora után még néhány filmben kapott kisebb szerepet.
A rendező Balázs Béla várt. Azt akarta, hogy Klári 15 éves legyen és filmre vigyék a Cilike kalandjai című ifjúsági regényt. De a háború közbejött. Utána már nem hívták filmezni.
1952-ben ugyanis hazaárulásért börtönbe került.
Bűne annyi volt, hogy vőlegénye egy zöldhatáron átszökött külföldi fiúval barátkozott. Hét évet kapott. Három év múlva amnesztiával szabadult. A börtönben Kovács Erzsi énekesnővel egy cellában ült.
– Ezt hordtam priuszként a hátamon és nem tudtam sehol mint színész elhelyezkedni többé. Egy picikét játszottam a Budapest Varietében, a Kamara varietében és a Déryné Színházban (az akkori Faluszínház – a szerk.). De a Déryné színházban, ha határsávban mentünk, akkor ciki volt, mert nem volt határsáv igazolványom. – emlékezett vissza a régi időkre.
Egy híres fővárosi színházigazgató megígérte: szerződést kap egy vidéki színházba. Csak annyit kért tőle, találkozzanak a Fészek Klubban.
– Olyan jó szerepeket emlegetett, hogy elolvadtam! De nem tett elém szerződést, semmi! Hanem amikor kijöttünk, akkor nem akarom megnevezni, de egy érdekes tárgyat akart a kezembe nyomni, ami valahol a testrészén nőtt. Az egyik kapualjban úgy szájon vágtam, hogy az nem igaz! – mondta hevesen Klára.
Ádám Klára még fel is jelentette a túl heves igazgatót az akkori művelődési miniszterhelyettesnél, Aczél elvársnál. Egy kis irodista tájékoztatta: semmit sem tehetnek, az ígért szerződést már más kapta meg.
Sutyi soha többet nem lépett fel. Volt raktáros, gépkocsi eladó és forgalmi tiszt. A ragyogó tehetség, akiről Szepes Mária, Karády, Kabos Gyula és Dajka Margit is elismerően nyilatkozott, eltűnt a süllyesztőben.
Ádám Klári soha sem tudta feldolgozni a felnőttkori sikertelenséget.
Kiemelt kép: Nemzeti Filmintézet
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.




