A nemkívánatos, zavarba ejtő bámulás, fixírozás, illetve a szexista viccek, szexuális tartalmú megjegyzések, és a kényelmetlen fizikai kontaktok a munkahelyi szexuális zaklatás leggyakoribb formái. Az itthon is markánsan tetten érhető jelenség rendszerszintű probléma, amely számos iparágban elterjedt, és mélyen gyökerezik az olyan szervezeti kultúrákban, amelyekben nincs felelősségre vonási gyakorlat – derül ki a Szexuális zaklatás és erőszak a munkahelyeken című tanulmányból, amelyet a Friedrich Ebert Stiftung készített a magyar szakszervezetek segítségével.
A Friedrich Ebert Stiftung hat országban jelen levő nemzeti irodája a Közép-európai Munkaügyi Tanulmányok Intézete (CELSI) szakmai vezetésével megvalósított közös projektben a szexuális zaklatást és erőszakot vizsgálta a munkahelyeken.
Magyarországon hat évvel ezelőtt készült kifejezetten a szexuális zaklatás jelenségét feltáró munka az IDEA Központ gondozásában. A legtöbb válaszadó az oktatásban dolgozik, ezt követi a feldolgozóipar és a víz- és szennyvízgazdálkodás. A kutatáshoz interjúkat is használtak az érintettekkel.
A válaszadók szerint a munkahelyi szexuális zaklatás leggyakoribb előfordulási formái között a nemkívánatos, zavarba ejtő bámulás, fixírozás, illetve a szexista viccek, szexuális tartamú megjegyzések, majd a nemkívánatos fizikai kontaktok, a közelség áll.
Az is kiderül, hogy a munkahelyi szexuális zaklatást elszenvedettek tudása és ismeretanyaga szórványos, hiányos. Az érintettek például nem tudják, hogy milyen joguk és lehetőségük van abban, hogy a zaklatót felelősségre vonják.
A felmérésből az derül ki, hogy
még ha tapasztalnak is szexuális zaklatási helyzetet a nők, akkor sem jelentik ezeket, mert vagy nem érzik a súlyát, vagy nem bíznak abban, hogy történik majd valami az ügyükben és sokan félnek a hátrányos következményektől.
Tehát még mindig tapasztalható a jéghegy-effektus, azaz, azok az esetek, amelyekről olykor hallunk, a töredéke annak, ami valójában megtörténik. A kutatás alapján az elkövetők vannak többségben, ha szexuális zaklatásról van szó.
Azonban a tipikusnak vélt vezető-beosztott helyzet helyett sokkal gyakoribb, hogy egy férfi kolléga a zaklató.
A munkahelyi szexuális zaklatás rendszerszintű probléma, amely öbb iparágban elterjedt, és mélyen gyökerezik az elszámoltathatóságot nélkülöző szervezeti kultúrákban.
A vezetés döntő szerepet játszik ebben és felelősségre vonás nélkül a zaklatással szembeni tolerancia is magas. Az áldozatok gyakran informális hálózatokon vagy közvetlen konfrontáción keresztül próbálnak segíteni magukon – jobb híján.
A zaklatási ügyek méltányos kezeléséhez nagy szükség van biztonságos, akár anonim bejelentési csatornákra és külsős, független szakértőkre.
A tanulmány kiemeli az olyan soft skill-ek fejlesztésének fontosságát, mint az érzelmi intelligencia, a határhúzás, az asszertív kommunikáció és a munkahelyi viselkedés tudatosítása a zaklatás megelőzése érdekében. Ezek a helyzetek minden alkalmazottat érintenek, nem csak a nőket, ezért a szabályzatokban és támogatási gyakorlatokban nemre való tekintet nélkül kell biztosítani az összes alkalmazott védelmét.
A válaszadók 64 %-a százaléka nő, 34%-a pedig férfi volt, felük 31 és 50 év közötti, 44 % százalékuk 51 év feletti, és mindössze 4 % százalékuk 30 év alatti.
Az adatgyűjtésben a FES partnereiként együttműködő, Magyarországon működő szakszervezetek (LIGA, MASZSZ, PSZ, PDSZ, VASAS, VDSZ) segítettek, ennek köszönhetően munkavállalók sokaságához jutottak el a kérdések. A teljes elemzés itt olvasható.
Kiemelt kép: Adobe stock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással, vagy egyéni összeggel segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
