„Veszélyben az igazságszolgáltatás függetlensége!” – A Magyar Bírók Egyesülete (MABIE, bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviselete) tüntetést szervez február 22-én az igazságügy függetlenségéért.
Egy átlagember, aki nem jártas a bírósági szervezet felépítésében, annak konkrét feladataiban, nem biztos, hogy átlátja, hogy a tüntetést kiváltó, évek óta hömpölygő előzményeknek milyen közvetlen és közvetett következményei vannak minden állampolgár számára.
Az Alkotmánybíróság elnökét és az alkotmánybírókat az Országgyűlés választja, ez kétharmados többségnél nem kérdés, hogy mely jelölteknek lesz egyértelmű esélye.
2023-ban az ellenzéki pártok nem is fárasztották magukat jelöltállítással. A Kúria elnökét 2020-ban az Országos Bírói tanács tiltakozása ellenére nevezték ki. Ő korábban a főügyész mellett dolgozott, tárgyalótermi tapasztalata nem volt, és a kormány szándékosan úgy változtatta a törvényeket, hogy kívülről be tudja ültetni fontos pozíciókba számára megfelelő embereket. Mindez ellentétes az alkotmányos elvárásokkal.
Így fordulhatott elő, hogy a Kúria elnöke feloszlatta a kúriai tanácsot, amikor nem engedtek át egy politikailag fontos javaslatot.
A kormány kivetetett egy olyan fontos szabályozást a törvényekből, ami megakadályozná az elfogultságot, így meg tudták oldani, hogy politikailag érzékeny ügyekben korábbi kormányzati dolgozók járhatnak el bíróként. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha politikailag elfogult bírókat ültetnek kúriai székbe, akik állami perekben vizsgálódnak, az nyilvánvalóan az egész ország további életére kihatással lesz. Laczó Adrienn Partizánnak adott interjújában elárulta, hogy érezhetően politikai nyomást gyakorolnak egy-egy ügyben a bírókra, a függetlenségükhöz és pártatlanságukhoz ragaszkodó bírók ellenszélben és egyre rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni. A tüntetést érő politikai kritika is egyértelműen a bírók elhallgattatására törekszik, és egyben sérti a bírók véleménynyilvánításhoz való jogát.
– Ha annyira sem vagyok képes, hogy demonstráljak az engem megillető jogért, akkor nem is illet meg – mondta Boros Katalin a MABIE elnöke.
Az elfogultság ráadásul nem csak politikai érdekeket érintő ügyekben fordul elő. Akár egy „átlagember” bármilyen peres eljárásában is tetten érhető, ha az ügy egyik szereplője befolyásos személy, vagy közeli kapcsolatban van a hatalom valamely emberével. (Láthattuk, hogy a lúgos orvost, akinek köztudottan kormány közeli kapcsolatai vannak, nagyon nehezen ítélték el a súlyos bűncselekményért).
A részrehajlást kifejezetten tapasztalták azok az ügyfelek is, akikkel én is beszéltem bírósági tapasztalataikról.
Ha egy perben, egy kisváros járási bíróságán az egyik fél vagy közeli hozzátartozója mondjuk kórházigazgató, rendőr vagy más fontos, hatalommal járó pozíciót tölt be, a másik fél rendszeresen érzékeli a per során, hogy egyértelműen nem részesül egyenlő bánásmódban, jogai sérülnek, tetten érhető a bíróság elfogultsága, de ezt bizonyítani nem tudja. Laczó Adrienn is egyértelműen elárulta, hogy bizonyos esetekben megtörténik a „leszólás” felülről, hogy mi lenne a kívánt ítélet, ami nagyon súlyos probléma, és egyértelműen ellentétes a szabad igazságszolgáltatással, a befolyásmentes ítélkezés elvével, sérül az ügyfélegyenlőség elve és a tisztességes eljáráshoz való jog, hosszabb távon sérül az igazságszolgáltatásba vetett bizalom.
Ez végül oda vezethet, hogy az állampolgárok nem fordulnak a hatóságokhoz, ha bűncselekmény éri őket vagy jogtalanság, így a törvénysértést elkövetők végső soron feljogosítva érezhetik magukat további tettekre, hiszen az eddigieknek sem volt következménye.
Az igazságszolgáltatás romló állapotának további következményei is lecsorognak a közember szintjére. Ügyfélként gyakran megtapasztalhatjuk a bírók túlterheltségét, mivel nincs elég bírósági titkár, fogalmazó, jegyzőkönyvvezető, aki a kezük alá dolgozik, hatalmas lyukak tátonganak a bírókat kiszolgáló személyzeti pozíciókban, így az adminisztrációs feladatok nagy részét is a bíróknak kell ellátni, ami óhatatlanul is a szakmai munka rovására mehet.
Sokan felmondanak a méltatlan körülmények, és a törvényváltoztatások miatt, amik egyre jobban megnehezítik, hogy valóban igazságos döntéseket tudjanak hozni. Az elsőfokú bíróságokon már most hiány van bírókból, ezért is akarja a kormány elérni, hogy a bírók áthelyezhetők legyenek. Az ide-oda helyezett bírókkal próbálják „betömni a lyukakat”, a betöltetlen bírói pozíciókat, ami az ügyfelek számára is hátrányos következményekkel jár.
Így fordulhat elő, hogy 7 éve tartó vagyoni peremben a hetedik bírónál tartunk. Az újonnan kinevezett bíró a miénkkel együtt akár hatvannál több, évek óta tartó, akár ezer oldalas ügyet is kap. Fizikai képtelenség mindet tüzetesen áttanulmányozni, így joggal félek attól, hogy milyen döntés születik, mennyire tudja támadhatatlanul, körültekintően megírni az ítéletet.
Az új bíró nem volt jelen a tanúkihallgatásoknál, személyes meghallgatásoknál, ahol fontos a személyes benyomás is, mivel a jegyzőkönyvezés sosem pontos. Minden új bíróval tovább húzódik a per, mivel lesznek kérdései, fel kell vennie a fonalat, pedig évek óta várunk az ítéletre, ugyanis az érdemi tárgyalás lezajlott. Ezzel komoly vagyoni károm keletkezik, mivel évekkel később jutok a vagyonomhoz (ha egyáltalán, mivel az ítélet kimenetele még kétséges), azóta jelentős infláció volt, ingatlanok terén pláne, amit biztosan nem fognak kompenzálni, így súlyosan sérültek a jogaim.
Plusz minden tárgyalással fizetnem kell az ügyvédi költséget, amit a jogi képviselő természetesen megérdemel, de ha bíróváltások nélkül hatékonyabban hoztak volna ítéletet, erre sem lenne már szükség. És akkor a mentális teherről még nem beszéltünk.
Az esetem egyáltalán nem egyedi. Az évek óta húzódó perek folyamatos stresszt és frusztrációt okoznak, az ügyfelek tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzik magukat. Vagy éppen a levegőbe lógnak életbevágó ügyekben, mint például szülői felügyelet iránt folyó perben, ahol az ítélet megszületéséig bizonytalan helyzetben telnek akár évek. Jogi képviselők beszámolói szerint a peres ügyvédek is tömegével hagyják el a pályát az igazságügy helyzete és a merev szabályalkalmazások miatt, ami gátja az igazság kiderítésének. Ennek szintén az ügyfelek látják kárát, mert nehezen fognak megfelelő ügyvédet találni, illetve az elérhetők is túlterheltek lesznek.
A bírók a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért tüntetnek. Bár Tuzson Bence igazságügyi miniszter azzal hergelte a közvéleményt, hogy a bírók átlagfizetése 2 millió lesz, de ez nagyon megtévesztő.
A munka nagy részét végző járásbírók fizetése kifejezetten alacsony, miközben nem vállalhatnak másodállást, illetve a bírósági titkárok, fogalmazók bére szintén, ami mára oda vezetett, hogy kevesen is töltik be ezeket az állásokat. A bírói juttatást nem lehet összehasonlítani bármely szakma fizetésével, ahol a tudásnak és a felelősségvállalásnak csak töredéke szükséges, hiszen komoly tanulmányok előzik meg, egész életükben képezniük kell magukat, a törvények állandóan változnak, illetve a munkával járó felelősségük is nagymértékű, s a méltó javadalmazás egyben a függetlenségüket védi.
Példátlan, ahogy Laczó Adrienn bíró kiállt a nyilvánosság elé, de még így is óvatosan fogalmaz. Nincs elég diskurzus a törvényalkotásról, a hiányosságokról, az életszerűségről. Az állampolgároknak kevés tudása van az igazságszolgáltatásról.
Oktatni kellene a jogtudatosságot az iskolákban, hogy felnőttként tudjanak élni a jogaikkal, meg tudjanak írni egy keresetlevelet, ki tudják keresni a törvényeket, és azokat értelmezni is tudják. Ne egy elefántcsonttoronyba vonuljon vissza az igazságügy és a bíróság, az állampolgároknak se legyen egy misztikus, érthetetlen, elérhetetlen terület, hiszen bármely embernek szüksége lehet élete során bírósági igazságszolgáltatásra.
Források: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt
nyitókép: Adobe stock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
