A gyerekvállalás kérdése sok nő életében központi téma, de nem mindig azért, mert őket ez foglalkoztatja, hanem mert a család, a barátok és olykor vadidegenek is úgy érzik, joguk van erről véleményt formálni. „Mikor lesz már gyereked?”, „Ne várj túl sokáig!”, „Majd meglátod, ha lesz gyereked, minden más lesz.” Ezek a mondatok sokunk számára ismerősek. De vajon miért hiszi bárki is, hogy joga van beleavatkozni egy nő legszemélyesebb döntésébe? Lili története.
– Soha nem akartam anya lenni. Lehet, hogy túl önző vagyok, de mindig úgy gondoltam, nem a gyerek az élet középpontja. Szeretem a munkámat, imádok utazni, új kultúrákat megismerni, és boldog vagyok úgy, ahogy vagyok. Egy gyerek lemondással, kötöttséggel jár, és én ismerem magam annyira, hogy tudjam, én nem vagyok hajlandó erre. Ha gyereket vállalnék, csak megnyomorítanám az önzésemmel. Láttam a környezetemben sok példát erre, túl sokat is. Nem egy ismerősöm szült azért gyereket, mert ezt várták el tőle, s most ott a kicsi, akire vagy állandóan a nagymama vigyáz, vagy a telefon neveli, mert az anyjának minden más fontosabb. Ez mennyivel jobb, mint az én döntésem? – teszi fel a kérdést Lili, aki arról is mesélt, hogyan reagált döntésére a környezete.
„Majd meggondolod magad!” – hallottam folyamatosan. Az ismerősök, távoli rokonok, akik sorra házasodtak és szültek, csodálkozva néztek rám: „De hát egy nő élete a gyerekekkel teljes!” „Mi lesz veled idős korodban, ki fog rólad gondoskodni? Egyedül maradsz.” Voltak kollégáim is, akik megszóltak a hátam mögött, hogy karrierista vagyok.
De én azt hiszem, jól döntöttem, de ha mégsem, ez akkor is kizárólag az én dolgom – mondja Lili határozottan.
A méh nem lehet(ne) közügy
A női test, és különösen a szaporító szerv mindig kiemelt figyelmet kapott a társadalomban. A történelem során a nők értékét gyakran az anyasághoz kötötték, de még ma, a 21. században is tartja magát az a téveszme, hogy a nők életének csúcspontja a gyermekvállalás. Ez nem igaz. Egy nő értékét nem az határozza meg, hogy szül-e gyermeket vagy sem.
Kiteljesedhet karrierben, barátságokban, utazásban, hobbikban, szerelemben vagy éppen önmagában, még akkor is, ha ez sokak szemében még mindig megvetendő.
Tényleg nem a gyermek határozza meg egy nő értékét?
A helyzetet talán tovább rontják azok a rendelkezések, állami ,,kedvezmények”, amik az anyákat, vagy legalábbis egyes anyákat jobb helyzetbe hoznak, mint azokat, akik úgy döntenek, nem vállalnak gyermeket. Bár a döntés minden nőnek a sajátja kéne, hogy legyen, az elmúlt években sorra születtek a kényszer miatt született Csok-os babák, vagy a jövőben esetleg születő SZJA mentességet beváltó gyerekek.
– A most beharangozott SZJA mentesség sem változtatta meg a véleményem a gyerekvállalásról, bár kissé felháborított. Tényleg kevesebbet érek, mert nem akarok gyereket? És ezt most már lassan forintban is mérjük? Nevetségesnek tartom, a magánvéleményem pedig az, hogy ez csak egy újabb uszítás, szakadék ember és ember között – mondta Lili a kérdésemre, hogy mit gondol az új adóváltozásról.
Az ítélkezés terhe
Akár szeretne valaki gyereket, akár nem, a döntése sosem marad magánügy. Mindig van róla vélemény. A gyermektelenséget választó nők például gyakran szembesülnek azzal, hogy önzőnek vagy éretlennek bélyegzik őket. Ha valaki fiatalon vállal gyereket, akkor felelőtlennek vagy „túl korainak” ítélik, de az sem ússza meg, aki ne adj isten több gyermeket vállal a megszokott 2-3-nál. Sőt, már a harmadik gyermek érkezése is maga után von egy sor rosszalló megjegyzést. (Csak nem a CSOK miatt vállaltátok?)
Mintha bármelyik döntés magyarázatra szorulna.
A gyermekvállalás mögött sok ok húzódhat – személyes, gazdasági, egészségügyi vagy érzelmi is akár. Egy nőnek joga van úgy élni az életét, ahogy szeretné, anélkül hogy magyarázkodnia kellene. Az ítélkezés pedig további terheket ró azokra, akik így is komoly döntésekkel néznek szembe, vagy akik nem is dönthettek, mert például a testük döntött helyettük.
„Majd meggondolod magad!”
Az egyik leggyakoribb és legkárosabb mondat a „Majd meggondolod magad!”
Ez a kijelentés nemcsak lekezelő, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy egy nő tökéletesen tisztában lehet a saját vágyaival és szükségleteivel. Nem minden nő terveiben szerepel az anyaság – és ez egyáltalán nem elítélendő. Sok nő egyáltalán nem is való anyának, és ha ezzel önmaga is tisztában van, jobb, ha nem is válik anyává.
Döntés nyomás hatására
A gyermekvállalásról szóló döntés nem csupán személyes, hanem társadalmi kérdés is – ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalomnak van ebbe bármiféle beleszólása.
Ha valaki csak családi vagy társadalmi nyomás hatására hoz döntést, az a legtöbb esetben boldogtalansághoz, kiégéshez vagy mentális problémákhoz vezet. Egy gyermek vállalása hatalmas felelősség, és nem szabad(na), hogy mások elvárásai motiválják.
Ráadásul felnövőben egy új generáció, ahol egyre több fiatal mondja azt ki: erre a világra köszönöm, nem szeretnék gyermeket szülni. De ez egy másik cikk témája lehet.
Ítélkezés helyett támogatás
Minden nő élete egyedi, és minden döntés mögött ott áll egy történet. Tiszteletben kell tartanunk ezeket. Ha valaki gyereket szeretne, támogassuk ebben. Ha pedig nem, fogadjuk el: az ő élete, az ő döntése. Ahelyett, hogy véleményt formálnánk erről, érdemes támogatást nyújtani.
A női test és élet feletti döntés szabadsága alapvető jog. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni egy nő választását, legyen szó gyermekvállalásról vagy annak elutasításáról. Az ítélkezés helyett empátiára, megértésre és támogatásra van szükség.
Egyszer és mindenkorra meg kéne már érteni, el kéne fogadni, hogy nem turkálhatunk más méhében – mert a döntés mindenkinek a sajátja.
nyitókép: freepik
Add adód 1%-át a Női Váltó Alapítványnak, hogy továbbra is írhassunk neked, mert együtt messzebbre érjen el a hangunk! A felajánlásodt itt tudod megtenni.
