Van egy hely Budapesten, ahol fontosak a nők. Ahol minden játszótéren van toalett, ahol úgy tervezik a parkokat, hogy az a szülők pihenését is szolgálja, ahol az új utcák női nevet kapnak és azt a kerületiekkel szavaztatják meg: így lett Szabó Magda sétánya és Komlós Juci utcája is a II. kerületnek. Igen, ez a hely a II. kerület, ahol fontosak az egyedülálló szülők, és ahol kiemelten foglalkoznak a családon belüli erőszakot átélt – főleg nők – támogatásával. Őrsi Gergellyel, a kerület polgármesterével beszélgettünk.
– A magazinnál kiemelten foglalkozunk azzal, hogy megmutassunk olyan munkahelyeket, ahol jó nőként dolgozni. A 17%-os bérkülönbség, a karrierben megmutatkozó anyasági hátrány, a 2,5 -szer több láthatatlan munka mind azt mutatja, hogy szükség van a támogatásra. Ön pedig egy januári eseményen mondta ki először, hogy 2025-től a II. kerületben kiemelten foglalkoznak a női ügyekkel. Hogyan lehet nőbarát egy kerület?
– A bérkülönbségen vagy a láthatatlan munka arányán egy önkormányzat nem tud érdemben változtatni. Ám itt, a Polgármesteri Hivatalban próbálunk olyan példát mutatni, amelyet adott esetben átvehetnek a cégek vagy a vállalkozások.
Az a bizonyos üvegplafon létezik, mi önkormányzatként annyit tehetünk, hogy felhívjuk rá a figyelmet. Nálunk például több nő dolgozik a hivatalban, mint férfi. De ha megnézzük a vezetői szintet, akkor ott már csak kétharmad-egyharmad az arány.
Ebben a kerületben egyébként a második legnagyobb a diplomások aránya a hazai településeket nézve. A nők pedig toronymagasan vezetnek a férfiakkal szemben a diploma és a végzettség tekintetében, a bérkülönbség mégsem csökken.
Eldöntöttük, hogy csatlakozni fogunk az Egy lépéssel közelebb kampányhoz, ahol nyilvánosságra hozzuk a bérkülönbséget, ez is érdekes lesz.
– Üdítő látni, hogy Budapest nagy átlagához képest itt megjelentek a nők a köztereken.
– Nem normális állapot, hogy az önkormányzatok által elnevezett utcáknak, tereknek, köztéri alkotásoknak 89-11 arányban férfiak nevét adták. Ezért is szavaztatjuk meg minden évben nőnap környékén, hogy milyen nevet kapjanak a közterületek?
Így lett Solt Ottilia tér, Szabó Magda sétány, Komlós Juci utca és Budapest első korzója Nemes Nagy Ágnes nevét viseli. Itt tényleg a kerület közössége dönt. Több ezer szavazat érkezik ilyenkor.
Két évvel ezelőtt pedig azt találtuk ki, hogy a női nevekről elnevezett utcákban kiegészítő táblákat helyeztünk el, amelyeken sorba vettük, hogy kikről is kaphatta volna a nevét például az Eszter, a Júlia vagy éppen a Sarolta utca. Láttatni szeretnénk, hogy milyen sok jelentős teljesítményt felmutató magyar nő van, akinek nem viseli közterület a nevét. Közülük ki ne érdemelte volna meg, hogy a keresztnév helyett a teljes nevét viselje egy utca?
– Az utcáról már csak egy lépés a házakba, az ajtók mögé tekinteni. Milyen problémákkal keresik még meg Önöket a kerületi nők?
– Fontos téma a kerületünkben a családon belüli erőszak, a nők bántalmazása. Nagyon vigyázni kell azzal, hogy milyen segítséget nyújt egy önkormányzat. Gyakran fordulnak hozzánk olyan problémával, ami a rendőrségre tartozik, ebbe nem avatkozhatunk bele. Mi főleg mentális és pszichológiai segítséget tudunk nyújtani.
A másik fájdalmas téma az elvált nők helyzete. Itt a II. kerületben nagyon érződik, ahogy a válást követően megváltozik velük szemben a bánásmód, a társadalmi különbségek nagyon élesen megmutatkoznak.
A férfiaknak általában több pénzük van ügyvédre, kiterjedt a kapcsolatrendszerük, a nőké kevésbé. Előfordul, hogy az apa ismer a top 20 ügyvéd közül ötöt, vagy azt mondja, hogy csak a bosszú miatt megfizeti a legdrágább ügyvédet. És itt a történet végén a gyerekeken csattan az ostor. Ha máshogy nem, a gyerekeken keresztül folyhat még a kontroll gyakorlása a volt feleség felett.
Olyan egyszülős központ létrehozását tervezzük, amelynek fajsúlyos része lenne a jogi segítségnyújtás, mert elképesztő történetek jutnak el az emberhez, és ezekkel kezdeni kell valamit. Közösséget kell adni, hogy tudják, nincsennek egyedül.
– Ha már nők és kihívás: éppen a napokban tettünk ki egy cikket arról, hogy a viktoriánus korban, sőt, még később is, hogyan korlátozta a nők szabadságát az, hogy a köztereken nem volt illemhely és akkoriban – például Angliában – az áruházakba se térhettek be a nők könnyíteni magukon. De nem kell messzire menni, hiszen sok kisgyerekes anya mondhatja el még ma is az én tapasztalatomat: addig vagyunk a gyerekkel a játszótéren, amíg nekem nem kell WC-re mennem, ugyanis a legtöbb játszótéren nincs toalett. Ez 2025 Magyarországa. És ez is női kérdés.
– 2019-ben ez volt az egyik fő programpontunk. A polgármesteri kampányunkban nem olyan hatalmas dolgokat ígértünk, hogy minden utat felújítunk, hanem azt, hogy minden játszótéren legyen WC, és ez szerencsére teljesült. Ugyanez a közvilágítás kérdése is, legyen a játszótér kivilágítva, és ne csak a gyermeknek nyújtson pihenőidőt, hanem a szülőnek is – ami lehetőleg ne csak egy padot jelentsen. Legyen például egy kávézó vagy büfé, olyan, amit nem a játszótérnek háttal tájoltak.
Nők esetében oda kell figyelnünk a szűrővizsgálatok fontosságára is. Bevezettük az önkormányzatnál, hogyha valaki a top 10 halálokhoz vezető megelőző szűrővizsgálaton részt vesz, akkor kap egy plusz szabadnapot. Ez a férfiakra is igaz egyébként, mivel őket úgyis csak a nők tudják elrángatni orvoshoz, úgy gondoltuk, ezzel motiváljuk őket.
– Aki figyelmesen sétál a Margit körúton, észrevehette, hogy egyre több értéket adó vállalkozás, kis kávézó, galéria, közösségi tér jelent meg itt.
– A bevásárlóközpontok, plázák, piacok megjelenésével a Margit körúti kiskereskedelmi szolgáltatóipar eltűnt. Ennek az lett a következménye, hogy minden második üzlethelyiség üres volt. A betört kirakat mellett pedig nagyon hamar megjelenik a másik. Ezt meg akartuk szüntetni.
Abba kevesen gondolnak bele, hogyha az önkormányzatnak van húsz kiadatlan ingatlana a Margit körúton, az nemcsak bevételkiesést jelent, hanem költség-ráfordítást is. Ha akár kedvezményesen, akár piaci áron kiadjuk, az elsősorban anyagi számítás, de egyben azt is jelenti, hogy élettel töltjük meg a körutat.
Egy komplex városrehabilitációs és kulturális program keretében hirdettük meg az ingatlanokat, a szolgáltatók pedig egy testületi rostán mentek át. Fontos volt, hogy a gyalogos forgalomnak vonzó funkciók legyenek, hogy egy galériába, egy kiállítás megnyitóra, egy workshopra célzottan menjenek emberek. Mert ha megjelenik a gyalogos forgalom, akkor már más szolgáltatóknak is megéri a környéken üzletet nyitni.
– És jönnek?
– Igen, a Margit-negyed projektnek köszönhetően a körúton az összes önkormányzati helyiség ki van adva. Itt a mellékutcákban van még 1-2 lehetőség.
– Ha már vállalkozásokról beszélünk, akkor adja magát az új kezdeményezésük, a MIKKA, vagyis a Marczibányi István Kulturális és Közösségfejlesztési Alap, amiről szintén néhány hete beszélt először. Kiket segít ez az alap?
– Itt elsősorban a vállalkozásokat szeretnénk összekötni a művészekkel. A mostani gazdasági helyzetben az önkormányzatnak nem lesz forrása arra, hogy a kultúrát olyan mértékben támogassa, ahogy az szükségszerű lenne, kormányzati akaratot pedig nem nagyon látunk erre. Ezért azt szeretnénk, ha elfogadottá válna, hogy a társadalom immunrendszerének erősítéséhez a kultúra az egyik legfontosabb eszköze.
Különböző társadalmi egyenlőtlenségekről hihetőbb egy színdarab, művészeti alkotás segítségével diskurzust folytatni, mintha politikusok beszélnek arról a nőnap alkalmával, hogy márpedig idén leszámolunk a nemek közötti egyenlőtlenségekkel.
Ha politikusokra bízzuk a kultúra finanszírozást, akkor ugyanaz lesz belőle, mint a nőnapból. Minden évben egyszer a kultúra napján elmondják, milyen fontos a kultúra. Aztán a költségvetésnél a leghamarabb lehúzható tételek a kulturális projektek.
Ezért is hozzuk létre a MIKKA-t, ahová az önkormányzat számottevő forrást ad. Így meg tudjuk teremteni a független színházok támogatásához szükséges forrásokat, segíteni tudjuk a kezdő képzőművészeket, filmeseket politikai elfogultság nélkül.
– Már írtunk arról, hogy a II. kerület fogadta be a Női Váltó Vállalkozói Klubot, és a május 15-i Női Váltó Fesztivált is a Marczibányi Téri Művelődési Központban rendezzük, ahol több, a kerülethez kapcsolódó ismert emberrel, vállalkozóval vagy éppen színésszel is találkozhat a közönség. Sőt, a fesztivál napján indul a Helló Margit is, amit mi is bemutatunk. Milyen esemény lesz a Helló Margit?
– Úgy gondoltuk, hogy ha már megérkeztek ezek az üzletek, kiállító- és közösségi terek a körútra, akkor alkossanak egy élő szövetet, kollaboráljanak egymással, legyen erőteljes a kommunikáció. Mutassák meg, hogy létezik a Margit-negyedi identitás.
A Helló Margit egy olyan fesztivál lesz terveink szerint május 15–18. között, amelyet az önkormányzat a Margit-negyed pezsgő vállalkozásaival együtt szervez. Workshopok, koncertek, designer- és városi séták is szerepelnek a programban, amelyben ezúttal is szeretnénk előtérbe helyezni a nőket.
– Ön többször is szervez sétákat a kerületben, ahol egy-egy utca, épület történetét mondja el az érdeklődőknek. Honnan van a vonzódása a történelemhez?
– Nagyon sokkoló volt, amikor 2022 januárjában Aranka utcában kiegészítő táblát helyeztünk ki, és az ott lakók közül senki sem tudta, hogy az utcája kiről kapta a nevét. Pedig ennek alapnak kell lennie. Ebben az esetben például nem női név, hanem Aranka György XVIII-XIX. század fordulóján élt irodalmár volt a névadó. Az, hogy a helytörténetet legalább minimálisan ismerjük meg, hogy mi történt itt az elmúlt 700 évben, az erősíti a helyhez való kötődést, az identitást.
A Mechwart ligetnél van olyan ház, ahol 234-en haltak meg egy éjszaka leforgása alatt 1945 januárjában. A Széna tér az egyik legnagyobb városi csata helyszíne volt, és a mai napig több ezer holttest van alatta. Ezen úgy megyünk át, hogy nem veszünk tudomást se a középkorról, se a török időkről, se a második világháborúról, se ’56-ról. Ez nem jó így.
Ha már identitás, mi vagyunk az egyetlen olyan kerület, amelyiknek nincsen egy alternatív neve, amihez lehet kötődni. Van Újbuda, Óbuda, Hegyvidék, Terézváros, Ferencváros. Mi római számmal II. kerület vagyunk, és ezen belül, ha ez még nem lenne elég, akkor van 33 kisebb városrészünk, amiben szintén rekorderek vagyunk a fővárosban. Ezért kezdtük el a Buda szót használni, ha már Óbuda, Hegyvidék és Újbuda is lemondott róla, ki történelmileg, ki népszavazás útján.
– És honnan jött az ön indíttatása ahhoz, hogy városi sétákat vezessen itt a kerületben?
– A Margit-negyed és a helytörténeti séták szervezése is nagypapámhoz köthető, aki kézzel készített kalapokat hordott, amelyeket a Margit körút 64/a-ban működő kalaposmesternél csináltatott, és többször elvitt oda magával engem is. A kalapos bezárt, és ott állt 20 évig üresen a helyiség. Abból egyébként most egy nagyon jó vintage bolt lett. Ő mesélt sokat az utcanevekről.
Ezeken az utcákon olyan alkotók sétáltak, mint Örkény István vagy Illyés Gyula. Akár átmehettek a szomszédba Németh Lászlóhoz, de két helyen lakott nálunk Szerb Antal is. Szabó Magda egykori lakása is itt van a Pasaréten, ahol Az ajtó íródott, és játszódott, és ma is felismerhetőek a helyszínek.
Ez mind itt van körülöttünk, kulturális, történelmi, alkotói múltban az egyik leggazdagabb kerület vagyunk, amire igenis büszkének kell lenni. Nemcsak akkor költöztek ide ezek az alkotók, amikor már azt mondták, hogy ők befutottak és megtehetik, rengetegen itt váltak azzá, akik lettek.
– A napi munka mellett nagyon aktív a social médiában is: van hírlevele, posztol, kommentel, ezek után muszáj megkérdezzem, hogy Önnél hogyan működik a sokat emlegetett munka-magánélet egyensúly? Hiszen a polgármesteri feladat mellet büszke családos apuka.
– Az embernek fontos, hogy legyen önkritikája, és ez nem működik jól – neveti el magát Őrsi Gergely. – Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hobbim a munkám, és ezért nem tudok elég hálás lenni, de természetesen azért az időbeosztásra igyekszem figyelni.
Fotók: Bulla Bea
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
