Nők, akik nem kértek engedélyt arra, hogy tanuljanak, gyógyítsanak, vezessenek, vitázzanak, vállalkozzanak – egyszerűen megtették. Ők voltak azok, akik nemcsak a saját életük határait lépték át, hanem a történelem falain is rést ütöttek, akik a „nem lehet” helyett a „hogyan igen” kérdését tették fel, és ezzel új utakat nyitottak a nők előtt.
Csendes forradalmárok voltak, akik a maguk módján és harcterén bebizonyítottál: van helyünk az asztalnál.
Az első magyar orvosnő, az első magyar ügyvéd, a pilóta, az első magyar óvoda alapítója, és az egész világ első női nagykövete csak néhány azok közül a nők közül, akikre érdemes emlékeznünk.
Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma (1847–1922) az első magyar orvosnő volt, aki úttörő szerepet játszott a nők felsőoktatásában való részvételének kiharcolásában Magyarországon.
Grófi család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot 1847-ben. Leánynevelő intézetben tanult, majd onnan kikerülve 18 éves korában férjhez ment. Akkoriban ez volt a nők szokott sorsa, ám Vilma nem elégedett meg ennyivel. Mivel érdekelték a természettudományok, férje engedélyével beiratkozott a zürichi egyetemre, ahol, mivel anyagi támogatást otthonról nem kapott, nagyon nehéz körülmények között élt. Végül 1879-ben avatták orvossá.
1880 februárjában tért vissza Magyarországra, de itthon diplomáját nem ismerték el. Nem adta fel. Letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd a szülésznői vizsgát is.
Házassága tönkrement. Így, hogy a családjának legyen pénze nagyon sokat beteget kezelt. Közben kiállt a nők egyenjogúságáért. 1895-ben egy királyi rendelet lehetőséget adott arra, hogy a nők itthon is járhassanak egyetemre, így 1896. február 10-én Vilma újból kérvényezte a zürichi oklevelének elismertetését.
Végül 1897. május 14-én avatták Magyarországon orvossá.
Ezután kezdett hivatalosan gyógyítani, elsősorban női betegekkel és rászorulókkal foglalkozott. Betegápolást tanított, könyvet írt, betegmegfigyelő állomást szervezett az első világháború alatt. Élete végéig azon fáradozott, hogy a nők is részt vehessenek az orvoslásban.
Ungár Margit
Hugonnai Vilmának is meg kellett küzdenie a diplomáért orvosként, az első ügyvédnő dolga azonban még nála is nehezebb volt. Ungár Margit 1897-ben, Diósgyőrben született polgári zsidó családban. Az érettségit kitűnőre tette le, ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy jogi tanulmányokat folytathasson. Ő volt az első nő, aki felvételizett a jogi karra.
Budapesten nem engedték tanulni, így Debrecenben, majd Szegeden tanult. Egy éve volt joghallgató, mikor visszavonták a nők engedélyét, hogy jogi egyetemre járhassanak.
Margit folytathatta tanulmányait, mert már benne volt az oktatási rendszerben, s végül egyedüli nőként szerzett jogi diplomát. 1928-ban ügyvédi vizsgát tett. Így ő lett az első magyar ügyvédnő.
Munkássága nemcsak az ügyvédi pályán volt kiemelkedő, hanem a női jogok védelmében is aktívan részt vesz. Hozzájárult ahhoz, hogy a nők a jogi pályán is elismert és egyenlő lehetőségeket kapjanak.
Steinschneider Lilly
Steinschneider Lilly (1891–1975) az első magyar női pilóta volt, és egyben a világ egyik első női pilótája. 1891-ben született Budapesten, jómódú osztrák-magyar zsidó család sarjaként.
A családnak híres bútor- és ágyneműgyára volt, ahonnan állítólag maga Sissi császárné is vásárolt. Lilly 1910 nyarán látott egy nemzetközi repülőversenyt, ami akkora hatással volt rá, hogy elhatározta, belőle is pilóta lesz. 1912-től fel is tűnt a pilóták mellett, ő volt az előírt kötelező utas a távolsági és magassági rekordkísérletekben.
Ez azonban nem volt elég neki, így Bécsújhelyen pilótatanfolyamot végzett, s meg is kapta 1912. augusztus 15-én a 4. számú pilótaigazolványt.
A vizsga után mindenkit megdöbbentett azzal, hogy újdonsült pilótanőként 1800 méter magasságba repült fel Uzelac ezredessel. Pilótavizsgája dátumát természetesen meg is örökítette: gazdag lányként drágakövekkel kirakott nyakláncára vésette.
Az első világháborúban jelentkezett pilótának, de mivel elutasították, meg kellett elégednie a rövid ideig tartó ápolónői szolgálattal.
A világháború miatt abba kellett hagynia a repülést, és soha többé nem szállhatott fel. A második világháború aztán zsidó származása miatt Olaszországba űzte, ahol nyomorban élte le hátralévő életét. Számos légibemutatót, versenyt csinált végig abban a 3 évben, amíg repülhetett, és bár több nem adatott meg neki, így is beírta nevét a történelembe.
Brunszvik Teréz
Brunszvik Teréz (1775–1861) a magyarországi óvodai nevelés úttörője, aki az első magyar óvodát (akkori nevén „kisdedóvót”) alapította 1828-ban Budán. Munkássága jelentős volt a kisgyermekkori nevelés fejlődésére Magyarországon.
Brunszvik Teréz 1775-ben, Pozsonyban született, arisztokrata családban. Magyarországon, Bécsben, Oroszországban és Svájcban is élt. Utazásai során ismerkedett meg a korszerű pedagógiai módszerekkel, különösen Johann Heinrich Pestalozzi elveivel, amiket később saját oktatási rendszerében is alkalmazott.
Miután Budára költözött igyekezett megszervezni a gyermekvédelmet hazánkban. A Monarchia első óvodáját – akkori nevén kisdedóvót – 1828. június 1-jén nyitotta meg, Angyalkert néven.
Az óvoda az édesanyja budai házában üzemelt. Ezután nagy erővel igyekezett támogatókat szerezni, s nemsokára még négy kisdedóvó nyílt meg. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt az intézmények száma. 1829-ben cselédiskolát is létrehozott a cselédlányok oktatására.
Sosem ment férjhez, és saját gyerekei sem születtek, mégis elmondható róla, hogy munkájával megalapozta a magyarországi kisgyermekkori nevelési rendszert.
Támogatta a nőnevelést és az általános műveltség terjesztését is. Halála után öröksége tovább élt, és ma is az óvodai nevelés egyik legfontosabb alakjaként számon.
Bédy-Schwimmer Rózsa
Bédy-Schwimmer Rózsa, magyar feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége.
A világ első női nagykövete 1877-ben született Budapesten. 1891-ben fejezte be a polgári leányiskolát, ezután 1893-94-ben egy elvileg fiúknak fenntartott kereskedelmi esti iskolát látogatott. Tagja volt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületének, majd az elnöke is, ezzel elindítva a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát. A nők egyenjogúságáért küzdött az általa 1904-ben létrehozott Feministák Egyesülete is.
Az egyesület követelte többek között, hogy a fiúk és a lányok ugyanazt tanulhassák az iskolákban.
Rendezvényeket, előadássorozatokat, akciókat is szerveztek, ezzel sikeresen aktivizálták a fővárosi közvéleményt a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos vitákba. A nők mozgósításához szükségszerű volt egy újság is, így jött létre 1907-ben A Nő és a Társadalom, aminek a szerkesztője Bédy-Schwimmer lett. 1913-ban az egyesület sikeres nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. Ennek lezajlása után Bédy-Schwimmer Londonba költözött, majd onnan az Egyesült Államokba.
1915 áprilisában részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, itt jött létre az Állandó Béke Nemzetközi Női Bizottsága, aminek alelnöke lett.
1918 októberében Károlyi Mihály Svájcba küldte Bédy-Schwimmert a Nemzeti Tanács képviseletében, november 19-én pedig svájci nagykövetté nevezte ki; ezzel ő lett az első női nagykövet a világon. 1919 januárjában visszahívták. Magyarországra nem térhetett vissza, ezért 1921-ben az Egyesült Államokba menekült. Tisztelői 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték.
Zsindelyné Tüdős Klára
Érdemes megemlítenünk az első magyar vállalkozónők egyikét, Zsindelyné Tüdős Klárát is (1895–1980), aki divattervezőként és üzletasszonyként vált ismertté a két világháború között. Ő alapította a „Magyar Műhely” nevű divatházat, amely magyaros motívumokat felhasználva tervezett ruhákat, és ezzel egyedülálló stílust hozott létre. Az üzlet sikeres volt, és jelentős hatással volt a hazai divatiparra.
1943-ban szintén ő volt az első magyar filmrendezőnő, Fény és árnyék címmel, saját forgatókönyve alapján forgatta le a filmet, melynek jelmeztervezője és producere is volt.
Slachta Margit
Slachta Margit (1884–1974) volt az első női országgyűlési képviselő Magyarországon, aki 1920-ban, a nők választójogának bevezetését követően jutott be a parlamentbe a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviseletében. A női jogokért és a szociális ügyekért küzdött.
Ezek a nők úttörő szerepet játszottak a maguk korában, és hozzájárultak ahhoz, hogy a nők egyre nagyobb teret nyerjenek a különböző szakmákban és tudományterületeken. Nekik köszönhetően is érezhetjük, hogy számítunk. Róluk is példát véve élhetjük meg álmainkat, s tehetjük meg, amit elhatározunk.
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
