1.Stáció: Nem sokára nyugdíjas leszek közel 40 évnyi munka után! Hurrá!
Előre élveztem, hogy időmilliomos leszek…
Farkas Ferencné Pásztor Ilona írása.
Utánanéztem és elmentettem, hol van gerinctorna, senior-torna legközelebb a lakásunkhoz. Félretettem az előleget egy prágai útra, ami régen dédelgetett úticélom volt. Biztattam a fodrászomat, a kozmetikusomat: bizisten’ gyakrabban lát majd ezután. A pedikűrös és manikűrös szolgáltatás beillesztése a havi rutinba céljaim között szerepelt.
Barátnőimmel kipipáltuk azokat a színházi produkciókat, híres filmeket, amiket közösen tekintünk meg. A könyvtáros felvetette, lépjek be a könyvklubba, – úgy is szeretek olvasni. Miért is ne? Hiszen több időm lesz mindenre…
Feliratkoztam a közeli kulturális központ hírlevelére: legyek jól értesült! Földi porhüvelyem nem csak külsőleg szorul tatarozásra, – jutott eszembe. Feljegyeztem a közeli SZTK engem érintő szolgáltatásainak ügyfélfogadási idejét: szemészet, hallásvizsgálat, labor, masszázs, fogorvos,anyajegyszűrés…
Az egyik szállás portálon megfizethető árú termálhotelekre vadásztam. Portörlés közben kezembe akadt jó néhány szakácskönyv, benne jelölésekkel, amiket ki szeretnék próbálni valamikor.
Megörültem neki: no, most erre is szánok időt! Hogy fog örülni a család a gasztronómiai kényeztetésnek! Előlhagytam a könyveket, kéznél legyenek!
Szekrényrevízió után egy halom félbemaradt hímzés, horgolás „nézett rám” szemrehányóan. Csak türelem! –intettem le őket. Eljön a ti időtök is. Sőt! Meg fogom tanulni a szalvétatechnikát és a gyöngyhímzést is. Hamarosan be is szereztem ezekről az antikváriumban kiadványokat, valamint egy hobbiboltban pár ezer forintot hagytam a sebtében bevásárolt kellékekre. Eltökéltem: lazább napirendet formálok magamnak. Ha elfáradok, akár uram bocsá’ le is dőlök majd.
Ha már ingyenesen utazom, meglátogatom régen látott rokonaimat, lesz miről beszélni! Szervezek egy osztálytalálkozót! Felfrissítem az idegennyelv tudásomat, napi negyedóra nem a világ, rászánom az időt. Minden nap rendbe rakok egy szekrényt, s könyörtelenül selejtezek!
Mennyi helyem felszabadul majd, – dörzsöltem össze a tenyeremet. Ha marad időm, heti egyszeri alkalomra keresek valamilyen könnyű karitatív elfoglaltságot, – segítem a nálam elesettebbeket. Eltökéltem, többször felhívom telefonon nagyon öreg, morózus nagybátyámat, s türelmes leszek vele.
2. Stáció
Már egy hónapja nyugdíjas vagyok. Ha valaki rákérdez, már félve vallom be, mert sajnálkozó pillantásaik szinte szúrnak. A tekintetük azt közvetíti:
Szegény, kicsit lestrapált…Vajon hogy jön ki a „nyögdíjából”?
Felülvizsgáltam a napi elfoglaltságaimat. Ne legyek önző! Ezért megdupláztam az „unoka-pásztorolás” idejét. Sok örömet adnak, mentálisan jót tesz. Végre meglátogattam 93 éves nagybácsimat! Hű, de nehéz másfél óra volt! Nem jól lát, nem jól hall, nem emlékszik, – s ennek tetejében megmondja mindenre a megfellebezhetetlen, helyes megoldást, ha kérem, ha nem…
Az olvasókör a könyvtárban unalmas volt. Rá kell jöjjek egy alapigazságra: mindenkit más érdekel. Palástolni sem tudom a döbbenetemet, amikor felismertem: fel kell újítani a vizesblokkot a lakásban. Ha nem lenne képzavar, azt mondanám: elúszott a Prága!
Közben szemet szúrt nekem, hogy gazos a kis fűszerkert a teraszon, s itt nem ártana egy kis frissítő festés a korlátnak! Íme a kreatív foglalkozás lehetősége, „házhoz jött”, csak körül kell nézni.
3. Stáció
Fél év nyugdíjasság után kezd kialakulni bennem a „nyugdíjas világkép”…Fölismertem, könnyű öltözettel, kényelmes cipővel ellensúlyozhatom a kilométereket, amit az unokák utáni önkéntes elfoglaltság okoz a lábomnak..
Ha már elvállaltam a kétféle sütemény sütését az iskolai farsangra, – a következő alkalommal átadom a lehetőséget, a dicsőséget másnak.
Milyen jó, hogy nem mentem sem a termálhotelbe, sem máshová, fáradt vagyok, s nincs rá időm.
Ráébredtem, hogy ha valamennyi gasztronómiai kulináris csodát megvalósítom, s el is fogy, ki kell cserélni a ruhatáromat, s a többiekét is. Kész exceltáblázat a naptárom!
Meghosszabbítom a kikölcsönzött könyvtári könyveket, mert röstelleném, ha késedelmi díjat számolnának fel…Örülök neki, hogy a tervezett egészségügyi karbantartásomra csak fél év múlva tudnak időpontot adni! Addig talán utolérem magam!
Kettőt az egyben: virágápolás közben felkenem a pakolást az arcomra – időtakarékosabb és olcsóbb is így szépülni. Írtam egy lemondó emailt, melyben kimentem magamat a szenior tornán való részvétel alól. Éppen eleget lótok-futok e nélkül is. Sokáig kerülgettem a kézimunkás kosaramat, végül minden hozzávalóval együtt elajándékoztam az Idősek klubjának, hadd fejlődjenek ők is a manuális készségekben. Nekem erre a célra megteszi a felújítás utáni nagytakarítás is.
Napi memóriaedzés: kijegyzetelni, hol vannak olcsó beszerzési lehetőségek, kedvezmények, akciók. Erőnléti edzés: kétnaponta bevásárlás a piacon vagy a boltban.
Este hallgatom meg az üzenetrögzítős telefont, hogy ha már nem tudok a barátnőkkel találkozni csak ritkán, legalább az üzijeiket hallgassam meg. Hogy ne szomorodjak el, ha valami nagyon lebilincselő kultúrprogramot reklámoznak, sietve lapozok tovább az újságban, – így megőrizhetem a viszonylagos nyugodt lelkiállapotomat – , s nem megy föl a vérnyomásom.
4. Stáció:
Ha van néhány üres percem, ábrándozok arról, milyen jó is volt akkor, amikor még több szabadidőm volt, mert csak dolgozni jártam.
A Terézanyu pályázat 2010 óta díjazza a nőket, akik megírják életü/n/k legfontosabb történeteit.
nyitókép: Adobe stock
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
