A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalója szerint az omudsman folyamatosan jelezte az állam felé, hogy a gyermekotthonokban, javítóintézetekben, fogyatékos otthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben végzett vizsgálatok egyik fókusza a kínzás, a megalázó és embertelen bánásmód feltárása, megelőzése, valamint a kezelésére vonatkozó intézkedések meghatározása volt. A jelentések nyilvánosak voltak, az állam tudott a visszaélésekről – írja a Magyar Helsinki Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság azt nézte: az ombudsmani vizsgálatok feltárták-e az ott élő kiszolgáltatott emberek sérelmére elkövetett bántalmazásokat, és ha igen, ezekre milyen válaszokat adott az állam. Az összefoglaló elején néhány durva példát is kiemelnek:
„Sokat ordibál, üvöltözik, csúnyán beszél, veréssel fenyeget” – állítják gyerekek.
● „[…] az elmúlt évek tapasztalatai alapján a speciális gyermekotthonban a gyermekek 40 százaléka érintett a prostitúcióval valamilyen módon.”
● A szakdolgozók a gyermekprostitúció gyanúja esetén nem teljesítették a jelzési kötelezettségeiket.
● „Több interjúban is elhangzott, hogy a legfiatalabb, 11 éves gyermeket állandóan bántják a felnőttek, ütik (elmondásuk szerint van egy bot, amit külön erre a célra tartanak és a fiúról nevezték el), futtatják az udvaron, felsikáltatják vele a padlót …”
„A bántalmazás egy bambusz bottal történik, amellyel a fejét, hátát, karját üti meg” – jelezte a gyermekjogi képviselő. „Elmondták a gyermekek, hogy a bántalmazó felnőtt nevet is adott ennek a botnak, „Benji” botnak hívja.”
● „Több ellátott fogát nem a saját, hanem 2 db közös fogkefével mossák meg, a minden ellátott részére egyébként névvel ellátott fogkefék és fogmosó poharak használata helyett, azokat ugyanis külön tárolták, elzártan, egy esetleges ellenőrzés esetére.”
● „[…] néhány növendék sérelmezte a rendészek agresszív megnyilvánulásait. Állításuk szerint […] „tockos”, rúgás és „gyomrozás” is előfordult. […] tipikus büntetésnek számít a sarokba állítás, a „rogyasztás” (guggoló pózban kitartott kéz), és a takarítás, esetenként fogkefével kell a fugákat kitisztítani.”
● „30 másodperc van kiállni az ajtó elé vigyázzban” az ébresztéstől számítva […]” „Nincs nézegetés”, „Nincs repeta”, „Nincs ételcsere”, „Nincs beszéd”, „Maximális fegyelem”, „Maximális tisztelet”, „Nincs kérdezés senkitől, […]”. [A] falra függesztve, sorszámozva megdöbbentő a [feliratok hatása]. […] Amellett, hogy egyik-másik utasítás önmagában is megalázó, csokorba gyűjtve pedig az ötvenes évekbeli büntetőtáborokra emlékeztet.
Ezek az idézetek az elmúlt 10 évben végzett ombudsmani vizsgálatokból valók, amelyeket gyermekotthonban, javítóintézetben, fogyatékos otthonban, büntetés-végrehajtási intézetben végzett az alapvető jogok biztosa.
Nem igaz az tehát, hogy az állami szervek nem tudtak a gyermekek sérelmére elkövetett erőszakról, visszaélésekről.
„Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban ezeknek a vizsgálatoknak sokszor nem lett a szakmai nyilvánosság előtt ismert olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévő embereknek, gyerekeknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna.” – áll a Helsinki Bizottság összefoglalójában.
Az egyik zalaegerszegi gyermekotthonból többször is érkezett jelzés arról, hogy az intézményben a gyermeket rendszeresen bántalmazzák, sőt egyes szakdolgozók szexuális kapcsolatot is létesítenek velük. A Helsinki Bizottság összefoglalója alapján az ombudsmannak ezekre panaszkodtak a gyerekek:
„A gyermekek a gyermekjogi képviselővel és a gyermekvédelmi gyámjukkal nem beszélhetnek négyszemközt, egy gyermekotthoni dolgozó mindig jelen van. A gyerekek szerint a legtöbb dolgozó nem veszi őket emberszámba, nem fordulhatnak hozzájuk bizalommal.
A gyerekek szerint az éjszakás nevelők rendszeresen alkoholt fogyasztanak, akadályozzák, hogy a gyermek a gyámhoz forduljon, de ha sikerül, annak sincs eredménye, olyan esetben sincs, amikor megverik őket.
A gyerekek hiába panaszkodtak, a gyám azt mondja, le kell írni a panaszt, addig nem tud mit tenni. Amikor a gyermek ezt leírta, többször is széttépték a papírját. Több gyerek szerint gyakori verbális és fizikai bántalmazás a dolgozók részéről, ha panaszkodnak a gyerekek, akkor „bűnvádizzák”, fenyegetik, provokálják őket.
Egy gyermek elmondása szerint a bántalmazástól felrepedt a szája, az egészségügyi szobán azt mondták neki, nincs semmi baja. A gyerekek elmondása alapján van olyan éjszakás, aki rendszeresen felüvölti, megveri őket, szökésből visszatérve megverik őket.
A gyerekek szerint az ápolók rendszeresen nem jelzik a bántalmazásokat. A gyerekek tudomása szerint előfordult, hogy egy női dolgozónak szexuális viszonya volt a növendékkel. Többen jelezték, hogy szexuális visszaélés éri őket és a gyerekek között is van szexuális és fizikai erőszak.
Az ombudsman szerint a gyermekek szavahihetőek, a bántalmazás valószínűsíthető, az ombudsman munkatársai is láttak sérüléseket, de nem tettek feljelentést, komolyabb intézkedésre vonatkozó javaslat, a gyerekeknek való prompt segítségnyújtás nem ismert.”
A Helsinki Bizottság összefoglalóját itt lehet elolvasni.
Kiemelt kép:
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
