A méhek társadalma külön világ. Rend van, ritmus, törvény, amelyet nem emberek írnak, mégis pontosabban működik, mint bármely vállalkozás. Ha így tekintünk a méhek társadalmára, rengeteget taníthatnak nekünk. Frei István, becenevén Soma és lánya Simonné Frei Anita nyitották ki előttünk a Soma méhészet kapuját, és engedtek bepillantást a méhek és vállalkozásuk életébe.
Amikor István először állt kaptár mellé a kilencvenes évek elején, nem sejtette, hogy ez a világ egyszer majd életformává, családi történetté, és száz kaptárnyi felelősséggé nő. Csak annyit érzett, hogy amit a méhek csinálnak, az valahogy nagyon emberinek tűnik.
– Az fogott meg, hogy itt nem kell senkit irányítani, minden méh tudja a dolgát. Ez egy társadalom, rend van benne, és engem ez teljesen beszippantott. – mondja Soma.
Öt kaptárból száz lett
István eredetileg öt kaptárral kezdett, ültetett egy akácost, több tucat fát, mindet a méhek miatt. Árnyékot, biztonságot, otthont adott nekik. Ha valaki végignéz azon a fasoron, ma is látja benne a kezdeti szándékot. Ez a munka termelés mellett a gondoskodásról szól leginkább.
A család másik pillére Anita gyerekkora óta a kaptárok mellett nőtt fel. Ő vezeti a megrendeléseket, a számlákat, a pénzügyi tervezést.
– Nálunk tavasztól-őszig mindig minden a méhekről szólt. Ez nemcsak munka, hanem türelem, tanulás, felelősség is egyben. Később pedig természetes lett, hogy segítek apának a vállalkozásban is. – mutat rá Anita.
A méhészet azonban nemcsak szép, de törékeny is. A világ több pontján már kézzel porozzák a virágokat, mert eltűntek a méhek. A nagyléptékű vegyszerezés, a kopaszra kaszált árokpartok és a monokultúrás mezőgazdaság olyan környezetet teremt, amelyben a méhek egyszerűen nem maradnak életben.
István ezért vigyáz minden apró virágra a környéken. Maga ültette az akácosát, nem kaszálja le, amit a méheknek ad a természet.
Egyre szűkül a mézpiac
A rendszer szépsége mellett ott vannak a nagyon is földi kihívások.
A mézpiac szűk, rengeteg a termelő, és az árak ritkán tükrözik a valós munkát, pedig ez a 100 kaptár nem csak kettejüknek biztosít bevételi forrást, hanem Anita két testvérének is.
– Rengeteg a méhész. A piac tele van, a hordós méz ára sokszor nem fedezi a munkát. Az üveges mézért többet adnak, de annak is megvannak a maga nehézségei. Sok az üvegtörés, ott a logisztika. A piacon régen egy vagy két méhész volt, most tíz, és amikor mindenki csak egy üveggel ad el, az nem vállalkozás, csak jelenlét. – avat be a hartai Soma Méhészet alapítója.
Ezért is volt fontos számukra, hogy a Brancs közösségével együtt új utat találjanak. Hogy miről szól egy méhész család élete, hogyan élnek a méhek, nézd meg Istvánt és Anitát, akikkel Békéssy Olgi beszélgetett Hartán, a méhkaptárak tövében.
A beszélgetést itt tudod megnézni:
A Megcsináltuk! Sikertörténetek a közösség erejével című beszélgetésekből könyet is írunk. Azoknak, akik szeretnének lépni, fejlődni vagy végre megvalósítani azt az ötletet, ami már régóta bennük van. A Brancs és a Női Váltó közös projektjében több tucat vállalkozói történeten keresztül mutatjuk meg, hogyan lesz egy álomból valóság: esésekkel, újratervezéssel és olyan fordulópontokkal, amelyekből te is erőt meríthetsz.
Itt tudod megrendelni a könyvet és megismerni egy vállalkozás sikerét és buktatóit:
https://brancskozosseg.hu/muveszet-kultura-szorakozas/megcsinaltuk-33-sikersztori-a-kozosseg-erejevel
Képek: Belica L. Gábor
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
