Szívdobogás, izzadó tenyér, a gondolkodásunkat lebénító agyköd… Többek között ezekről ismerhetjük fel a matematikai szorongást, ami nemcsak az iskolás gyerekeknél, de akár egy gazdasági területen dolgozó üzletembernél is felütheti a fejét, ha az illető szemben találja magát egy váratlan matekproblémával. Töreky Szilvia Matekfóbia Mentorprogramja már több embert meggyőzött: ő volt az egyik nyertese a 2025-ös Visa She’s Next programnak, amelyre ismét lehet pályázni!
Steszkó Zsanett írása.
Töreky Szilvia nemcsak a matekfeladatokban, hanem a témával kapcsolatos lelki elakadások megoldásában is támogatja a hozzá forduló diákokat és szüleiket.
Ki lehet gyógyulni a matekfóbiából?
A matekfóbiával már az 1970-es évek körül elkezdtek foglalkozni a pszichológiában. A jelentése definíció szerint: hétköznapi és iskolai helyzetben valamilyen matematikai problémára adott tanult érzelmi válasz, ami negatívan befolyásolja a későbbi tanulást és teljesítményt, és ennek nyomán megjelenhetnek a szorongás érzelmi, fiziológiai, kognitív és viselkedési tünetei is.
– A kutatások szerint körülbelül a diákok 30%-a szorong a matematikától különböző mértékekben. Ilyenkor jönnek a negatív gondolatok, mint pl. „én hülye vagyok matekból”, „nekem ez úgysem fog menni”. Illetve a szorongásos reakciók, mint például a vakaródzás, a kéztördelés, a körömrágás, a mentális blokkok. Nagyon tipikus, amikor a dolgozatnál a gyerek egyszerűen leblokkol, és nem tud gondolkozni, pedig készült, tudja az anyagot – sorolja Szilvia.
Gyakori az elkerülő magatartás is: egy szorongó tanuló inkább minden mást megcsinál, letagadja, hogy van házi, ha korrepetálásra jár, inkább bólogat, hogy ért mindent, csak ne kelljen jobban belemélyednie. Súlyosabb esetben pedig a szorongás fizikai tünetei jelentkeznek, akár hányás, hasfájás formájában, és ezek hatására csökken a teljesítőképesség.
Szilvia azt tapasztalta, hogy az érintettek közt vannak kifejezetten jó tanulók: nincs részképesség-zavaruk, megvan a logikai gondolkodásuk, tudnak figyelni, rendezetten dolgozni, gyakran minden másból jól teljesítenek. Előfordul, hogy még matekból is, csak épp óriási szorongás árán.
Szilvia megnyugtat, hogy ez az állapot nem örökéletű: a matekfóbiát lehet csökkenteni vagy akár meg is lehet szüntetni. A megoldás kulcsa a biztonságos tanulási környezet megteremtése és az önbizalom növelése, amik kéz a kézben járnak a szorongás elengedésével.
A Matekfóbia Mentorprogram „elődje” – az ország első online felvételi előkészítő kurzusa
Sokaknak a karanténhelyzet hozta be az életébe az online tanulást, de Szilvi már jóval a Covid előtt átállt az internetes oktatásra. Korábban középiskolában tanított és magánórákat is adott, majd gyermekei születése és egy oktatásai módszereket kutató céges munkája után két társával létrehozta az ország első online mentorált középiskolai felvételi előkészítő kurzusát: a Webkurzus.hu immár egy évtizede működik, és évente kb. 400 gyerek használja.
– Itt a gyerekek egy oktatási keretrendszeren belül hétről hétre önállóan készülnek a felvételire, de a háttérből támogatjuk őket, nincsnek magukra hagyva. Ez nem egy „dobozos termék”, hanem egy hibrid modell. – avat be.
Az önálló tanulást oktatóvideókkal, feladatlapokkal, játékokkal, tesztekkel segítik, de ugyanennyire nagy szerephez jut a tanári visszajelzés is, ha kell ellenőrzés, javítás, bíztatás, lelkesítés formájában. Ahogy Szilvi fogalmaz, „úton tartják, kísérik a diákokat”. Eleinte ők maguk sem hitték, hogy ennek ekkora ereje van, de a visszajelzések alapján a tanulóknak nagyon sokat számít, hogy otthon, biztonságos közegben, saját tempóban tudnak készülni, és közben ott van a háttérben a szakmai, tanári megtartó erő is.
A matematikai szorongás már magántanárként is felkeltette Szilvia figyelmét, s miután látta, hogy az említett online rendszer mennyire jól működik, tudta, hogy érdemes lenne összegyúrni ezeket a dolgokat – így született a mentorprogram ötlete.
– A sok pozitív megélés a diákok fejlődésében nekem is nagy erőt ad ahhoz, hogy ezt egyfajta küldetésnek éljem meg. Nagyon jó látni, hogy a gyerekek mire képesek, ha megkapják a kellő támogatást.
Nem vagy egyedül a problémáddal
Bár Szilvia is szereti az „instant dolgokat”, nem hiszi, hogy ez a fóbia két nap alatt leküzdhető, ő a 12 hetes időtartamot látja ideálisnak. A kurzus online felületen zajlik, ahol a gyerekek napi feladatokat és mentális támogatást is kapnak.
Célkitűzési napló, a negatív hitrendszer lerombolása, önreflexió és a matekra kihegyezett tanulásmódszertani technikák – ezek mind segítik az „úton maradásukat”.
Az önálló munka melletti közös alkalmaknál nagy erőt tud adni a közösség ereje – a résztvevők megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal, vagy hogy szabad hibázni. Az egyéni mentorálások során pedig egyénre szabott visszajelzésekben és támogatásban részesülnek.
Szilvia első körben a felsős diákokra szabta a programot, de a jövőben szeretné kibővíteni az alsós korosztályra, illetve a középsulisokra is.
Nincs idő alapozásra és gyakorlásra = szorongás
Szilvia szerint a hazai matekoktatás egyik fő problémája, hogy nincs megfelelő alapozás, emellett a diákok siettetve vannak, és nagyon hirtelen kell ugrálniuk a különböző témakörök között, így nem rögzül kellően az elsajátítandó tudás.
– Nagyon sok mindent kell a gyerekeknek átadni, mindezt rohamtempóban. Nincs idő alapozásra és gyakorlásra, ez biztos, hogy negatívan hat a matematikai szorongásra – mondja.
Engedjük meg a gyereknek, hogy hibázzon, és ebben mutassunk is példát
Szilvi a szülők számára is összegyűjtött néhány tanácsot:
– Megfelelő elvárásokat támasszunk a gyerekünk felé. Mérjük fel, hogy mik a képességei, ezeket fejlesszük, de ne legyenek irreális célkitűzéseink. Alulról se közelítsük meg a dolgot: ne álljunk úgy hozzá, hogy ha mi magunk gyengék voltunk matekból, és a hátunk közepére sem kívánjuk, akkor ő is hanyagolhatja.
– Az önállóság kiemelten fontos. Van, aki azt hiszi, hogy azzal segít a legtöbbet, ha folyamatosan odaül a gyermeke mellé, hogy együtt tanuljanak. Ez nemcsak a kapcsolatukra nyomhatja rá a bélyegét, de a diák önálló gondolkodását is akadályozza. Ha mindig ott van neki egy segítség, ami lökdösi őt, akkor ő ebbe kapaszkodni fog, és amint nincs ott ez a mankó, akkor hirtelen összeomlik. Nem baj, ha néha mellé szegődünk, vagy ha magántanárral készül, de kapjon teret az önállóság is. Ezzel azt is mutatjuk, hogy bízunk a képességeiben.
Szilvia nem titkolt szándéka, hogy leásson a probléma gyökeréig, és a tanárokat is bevonja:
– Ne felejtsük el, hogy a szorongás egyik fő forrása mégiscsak a tanár. Fontos lenne, hogy ők is tudják, hogy a matekfóbia egy létező fogalom, hogy mi váltja ki, és hogy ők maguk mit tehetnek ellene. Hogyha ezzel tisztában vannak, akkor remélhetőleg jobban odafigyelnek arra, hogy ne alakuljon ki a gyerekeknél ez a szorongás, vagy ha már kialakult, hogyan tudnak segíteni. Nagyon fontos lenne egy tanárképzés.
Ezért lett a Matekfóbia Mentorprogram Visa She’s Next nyertes
A Matekfóbia Mentorprogram a Visa She’s Next 2025 program egyik győztese lett, ahol Szilvi igazán ötletes módon győzte meg a támogatókat:
– Nemcsak elkezdtem beszélni a matematikai szorongásról, hanem magát az érzést adtam át. Ott ült egy csapat banki szférában dolgozó, vezető beosztású ember, és amint odaraktam nekik kezdésnek egy szöveges matekfeladatot a hatodikos felvételiből, egyből megérezték ezt a szorongást, amiről itt beszélni kell. Féltek is, hogy megkérdezem tőlük a választ, és szerintem onnantól kezdve már nem volt kérdés az, hogy ennek a mentorprogramnak helye van a világban. – avat be Szilvi.
A Visa 2026-ban ismét elindítja She’s Next programját Magyarországon, amelynek célja a női vezetésű vállalkozások fejlődésének támogatása. A program keretében a Visa három vállalkozónőt, míg az OTP Bank és az MBH Bank egy-egy nyertest támogat egyenként 5 millió forintos pénzügyi hozzájárulással, valamint egyéves, vállalkozásra szabott mentorálással. A pályázatra 2026. március 18. és május 3. között lehet jelentkezni.
– A Visa She’s Next programmal a kisvállalkozásoknak szeretnénk támogatást nyújtani ahhoz, hogy tovább léphessenek, legyen szó növekedésről, digitalizációról, új ügyfelek eléréséről vagy éppen a megfelelő mentor megtalálásáról. Célunk, hogy segítsünk az ambíciókat hosszú távon is fenntartható fejlődéssé formálni” – mondta el az idei pályázat indulását bejelentő eseményen Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési vezetője.
Ha te is pályáznál, gyere el a március 26-i Női Váltó Vállalkozói Klubba az Impact Hubba, ahol Töreky Szilvia mellett a pályázatot koordináló Impact Hub vezetője, Bedő Beatrix első kézből válaszol a kérdéseidre. Tudd meg, mi lehet a sikeres pályázás titka és melyek a fő szempontok az értékeléskor. A részleteket itt találod!
Kiemelt kép: Töreky Szilvia
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
