Barion Pixel Skip to content
Mühl-Kovács Linda

Flow-élmény és boldogság: miért hagyjuk a gyerekeket néha csak „lenni”?

A szülőknek ismerős érzés lehet, hogy ma már szinte minden arról szól, hogyan fejlesszük gyorsabban, hatékonyabban és tudatosabban a gyerekeinket. Mozgásfejlesztés. Készségfejlesztés. Korai angol. Különórák. Programok. „Hasznos” elfoglaltságok.

Mühl-Kovács Linda írása.

Könnyű belecsúszni abba az érzésbe, hogy minden percnek értelmesnek és produktívnak kell lennie. Sokszor mi is ezt a mintát hozzuk, és adjuk tovább. Pedig van valami egyszerű, mégis elképesztően fontos dolog ami ezt ellensúlyozhatja. A „ semmittevés”.

Erről kevesebbet hallasz te is, ugye?  Igazából nem semmittevés, hanem szabadon lét, tele lényeges pillanatokkal, amik építik. Ilyen pillanatok, amikor a gyereked magára figyel, az érzéseire:

– amikor a gyerek elmerül a homok szemcséiben,

– kavicsokat gyűjt,

-felhőket néz,

– órákig épít valamit teljes csendben.

Kívülről ezek a pillanatok jelentéktelennek tűnhetnek. Pedig ilyenkor történik valami nagyon fontos: a flow.

Az az állapot, amikor a gyermek teljesen belefeledkezik abba, amit csinál. Nem teljesít, nem akar megfelelni, nem versenyez. Egyszerűen csak jelen van. És talán éppen ezek a pillanatok adják az érzelmi biztonság egyik legerősebb alapját.

A mai, túlingerelt világban a gyerekek idegrendszere folyamatos terhelés alatt áll. Rengeteg hatás,  zaj, elvárás és rohanás veszi őket körül. Ezért lenne fontos újra visszatalálni azokhoz az egyszerű dolgokhoz, amelyek természetes módon nyugtatják meg őket.

A természethez. A közös nevetésekhez. A lassabb pillanatokhoz. Az önfeledt játékhoz.

Mert a gyermekek figyelnek és utánoznak minket.

Legyen szó az evésről, a pihenésről, a konfliktuskezelésről vagy arról, hogyan reagálunk egy nehéz helyzetben, tükröt tartunk. És ők is nekünk. És sokszor nem is a szavainkat másolják, hanem az állapotainkat.

Ha mi állandóan sietünk, ők is kapkodni kezdenek. Ha mi szorongunk, bennük is megjelenik a feszültség. De amikor látják, hogy képesek vagyunk élvezni egy közös étkezést, a napsütést vagy egy nevetést, akkor valójában a boldogság művészetét tanulják tőlünk.

A boldog gyermeknevelés ott kezdődik, hogy mi magunk is jól vagyunk. De mondhatnám úgy is, hogy a nevelés valójában önneveléssel kezdődik.

Egyszer a gyermekem rám nézett, és mosolyogva azt mondta: „Anya, nézd, én is pont így csinálom!”

És akkor megint eszembe jutott: vajon mit lát bennem?

Ha mi megtanulunk kapcsolódni önmagunkhoz, azzal nekik is megtanítjuk az öngondoskodás és a belső egyensúly fontosságát.

Talán ezért érzem úgy, hogy a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése nem újabb feladat kellene legyen a szülők számára, sokkal inkább egy közös út. Egy emlékeztető arra, hogy a legfontosabb dolgok sokszor a legegyszerűbb pillanatokban történnek.

Egy ölelésben. Egy homokvárban. Egy közös nevetésben. Abban, hogy néha megengedjük nekik, és magunknak is , hogy egyszerűen csak legyünk.

Mühl-Kovács Linda A Hol lakik a boldogság? könyv és módszertan szerzője.


8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 🩷 Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!

Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41

adó 1!% Női Váltó Alapítvány banner

Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.

[adinserter block="3"]

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ajánlott cikkek:

2026 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Tudatosweb