Csak távolról, nagyon távolról hallok mindent. Belenézek a párom szemébe, és látom a fájdalmat. Kitámogatjuk egymást az autóig. Némán folynak a könnyeink, nem kell beszélni, ugyanazt érezzük.
Törteli Eszter író, coach írása.
– Sajnálom, nem látok semmit…
A magánrendelő falai hirtelen összementek, majd forogni kezdtek. A doktornő hangja távolinak csengett.
-Van kérdése?
Mégis mit kérdezhetnék? Hogy miért pont én? Miért kell ennek így lennie? Hogyan fogom ezt elmondani a gyerekeimnek, hogy nem lesz kistesó? Hogy fogom ezt feldolgozni?
A doktornő elkezdi mondani a sablon szöveget. Nem lehet mit tenni, sok nőt érint a dolog, senki nem tehet róla, bárkivel bármikor megeshet. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet másik.
Másik, mintha egy tárgyról beszélnénk.
Megértem a közönyt, nem veheti magára a betegek sorsát.
Lehet választani: hagyjuk, hogy elmenjen magától, vagy műtét. Döntsek. Úgy, hogy tíz perce még babaneveken gondolkodtunk.
Műtétet nem akarok, félek, hogy nem megfelelően látnak el, vagy fertőzést kapok, talán joggal, talán csak sztereotip vagyok. De az is lehet, hogy csak tartok a további megaláztatástól.
Haza akarok menni.
Csak távolról, nagyon távolról hallok mindent. Belenézek a párom szemébe, és látom a fájdalmat. Kitámogatjuk egymást az autóig.
Némán folynak a könnyeink, nem kell beszélni, ugyanazt érezzük.
A természet néhány napra rá teszi a dolgát, ami maga a pokol, napokig kitart. A tudat, az érzés, a testi és lelki fájdalom egyszerre támad, magához szorít és nem enged.
Pár nappal később az újabb papírral a kézben irány a háziorvos, aki elmondja, hogy vissza kell menni dolgozni, véget ért a dolog. Testileg. Na és lelkileg? Az senkit nem érdekel.
Hétfőn be kell menni. Pedig a hormonoktól ötpercenként váltakozik a kamaszkor és a klimax. És a sírás. Az a rohadt sírás, ami nem akar elmúlni.
De hétfőn be kell menni dolgozni, hiszen elment, aminek el kellett mennie fizikailag, és csak ezt lehet leírni.
Lesajnáló pillantások, kedves, egyben elhatárolódó kérdések.
Nem akarok beszélni róla, hallani sem akarok róla. El akarom felejteni, bár tudom, hogy ezt nem lehet soha.
Ezek azok a kérdések, amelyekre nincs válasz, miért én, miért mi. Nem segít a tudat, hogy mással is megesik, sőt ront rajta. Hogy ennyi nőnek kell ezt átélnie, érdemi segítség, vagy támogatás, igazi megértés nélkül. Persze lehet menni terápiára, vagy túl kellene lépni csak úgy, hiszen mindenki, akivel még nem esett meg azt mondja: ez bárkivel megeshet.
A fájdalom marad, az élet megy tovább, az idő pedig majd talán elfedi homályos fátylával az emléket.
Törteli Eszter – Lélekhotel Coaching
Szakértőnk Törteli Eszter coach, önismereti tréner, párkapcsolati coach, bántalmazó kapcsolati szakértő könyveit és szolgáltatásait itt találod.
Kiemelt kép: Feepik
