Tehenet, bárányt, kecskét, csacsit, lovat, emut, csirkét nevel a 21 éves békéscsabai Fekete Vanda, aki az önellátó élet mellett döntött. A Fekete Tanyán óriási terveket sző és tesz valósággá, miközben Damoklész kardjaként lebeg feje felett egy korával közel megegyező, nyakába varrt adósság. Története és hiánypótló törekvése elképesztő, de csak decemberig van ideje elvarrni a szálakat, és kifizetni tulajdonostársát.
Fekete Vanda neve akkor vált országosan ismertté amikorr a békéscsabai Munkácsy téren éveken át vígan élő Sanyi kakast befogadta, miután az állatot összerugdosták. Saját pénzéből hívott hozzá állatorvost, etette és látta el otthonában, a Fekete Tanyán.
Az állatot viszont annyira megviselte a bántalmazás, hogy hiába volt a vitaminos táp, a város és a fél ország szurkolása, pár hét után elpusztult.
Izzik a nap, közel negyven fokot mutat a hőmérő. Hőség van, a tanyán idilli béke honol. Az okos póni mellett a sarokban tehenek kérődznek, emu, kecske jól megférnek egymás mellett. A hőség miatt az állatok pihennek, én meg az irgalmatlan munkát látom abban, hogy ilyen rend legyen a tanyán. Mindenkit el kell látni, etetni, itatni, gondozni.
A 21 éves Vandának pedig ez az álma. Állatokat nevelni, tanyamúzeumot létrehozni, gyerekeknek állatsimogatót vinni.
Azonban egy régi, tőle független adósság miatt az év végén elveszítheti gyermekkora színterét, jövőjét, a Fekete tanyát.
Ezért gyűjtést indított.
Közel 20 millió forintot kell összegyűjtenie év végéig, hogy megtarthassa tanyáját, ahol a sajtkészítés mellett a tanyamúzeumát is elkezdte kialakítani, és a több mint 7300 négyzetmétert gyerektáborok előtt nyitná meg a jövőben.
Vanda lelkesen mutatja körbe a kertet és az állatokat, majd a ház előtti nagy tornácon ülünk le beszélgetni.
– Mégis, fiatal nőként honnan jött a tanyasi élet ötlete?
– A szüleim 5-6 éves koromig foglalkoztak haszonállattartással, én ebbe születtem bele, ez a pár év pedig nagyon meghatározó volt az életemben. Az évek során rengeteg családi profilunk volt, a szarvasmarha, ló, kecske, birka, disznó és baromfitartást később díszmadarak egészítették ki. Majd a nyúltartás felé vettük az irányt, később angol bulldogokat tenyésztettünk, de ezt én végképp nem kedveltem. Aztán nekem köszönhetően visszatértünk a haszonállatokhoz – meséli Vanda, aki nehezen viselte, hogy a hízók csak csak másfél-két évig vannak velük. Ma már a fejőstehén vonalat képviseli inkább, a vágásérett kifejezést lecserélve az állatok személyneveire.
A fiatal lány jelenleg elvált édesanyjával lakik a birtokon, és folyamatosan fejleszti a tanyát, amennyire ereje engedi. Számtalan terve van, többek közt gyerektábort is szeretne a könnyen megközelíthető kígyósi úti tanyán.
– Szeretném, ha lenne egy sajtműhelyem, egy komplett tanyamúzeumom, célom a táboroztatás, mert szerintem teljesen alkalmas erre az egész hely. Sajtkészítő, tésztakészítő, kenyérsütő workshopokat is tartanék, lehetne szappant is önteni.
A Kígyósi kastéllyal együttműködve létre lehetne hozni különleges szolgáltatásokat is: ökrös szekerezni, pónifogatolni, állatsimogatót kivinni a rendezvényekre. Szeretném a régi paraszti értékeket továbbvinni a mindennapi életbe, emellett egzotikus állatokat is tartanék, például kengurut vagy alpakát. – részletezi Vanda a terveit.
Vanda alázattal, 110 százalékkal dolgozik is az álmai megvalósításán, de vannak nehézségei, amikről nemrég nyilvánosan beszélt is, mert önmaga kevés a megoldáshoz. Decemberig kapott ugyanis végső határidőt, hogy a tanya társtulajdonosát kifizesse, különben vagy ott kell hagynia az ő részét, vagy kap egy nem kívánt bérlőt a fél tanyára, esetleg eladják a feje fölül az otthona felét.
– A másik tulajdonos, mert 50-50 százalékban van tulajdoni részünk, követeli a ráeső rész kifizetését, és nekem rövid időn belül ki kell fizetnem őt ahhoz, hogy itt maradhassak az állataimmal, és ne kelljen elköltöznöm.
Nagyságrendileg közel 20 millió forintról van szó. Egy, a Fekete Tanyáért szervezett gyűjtés során 4 millió forintot már sikerült összegyűjteni, emellé kerül az, amit Vanda megkeres a mindennapokban – persze nem az egész összeg, mert az állatoknak mindig kell tartalék.
Sajnos a legnagyobb jóindulattal sem mondható, hogy könnyű lesz előteremteni a pénzt. Vanda a hitelkonstrukcióknak és a pályázatoknak is utánanézett, de hiába aranykalászos gazda és őstermelő, fiatal kora miatt még nincs egy befejezett üzleti éve, és a hitelhez szükséges mértékű jövedelme sem.
– Befektetésen gondolkoztál?
– Jelentkezett egy befektető, aki kivásárolta volna a társtulajdonos 50%-át. Én viszont nem szeretnék 10-15%-nál többet adni egy befektetőnek, nem akarok csöbörből vödörbe esni, hogy aztán pár év múlva megint adakozásra kelljen bíztatnom az embereket – vallott arról, miért ódzkodik a befektetőknek adott nagy részesedéstől.
Eközben csinálja a dolgát, a saját állataiból fejt tejet használja sajt- és joghurtkészítésre, készíti a tésztákat, és próbál egy olyan értékrendet teremteni, ami segíti a múltunkkal való kapcsolódást, és kicsit visszatalálni a természetesebb, lassabb, stresszmentesebb élethez nekünk, látogatóknak.
A tanya jövőjéről a helyi önkormányzat is próbál együtt gondolkodni Vandával. Nemrég a Csabagyöngye Kulturális Központtól kaptak meghívást egy gyereknapra, ahol nagy sikere volt Vandának és állatainak is, és csak remélni lehet, hogy az ilyen felkérések szaporodni fognak.
Aki pedig magánemberként szeretné támogatni a Fekete Tanya megmaradását, a Facebookon megtalálja a bankszámlaszámukat, amit mi is megosztunk:
Fotók: Varga Ricsi
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
