Jahromi-Józsa Berta: „A Granadával olyan helyet álmodtam meg, ahol a spanyol életérzés is jelen van”

Egy év Madridban, egy szenvedélyes döntés, és egy álom, ami nyelviskolává formálódott. A Granada Spanyol Nyelviskola alapítója, Jahromi-Józsa Berta nemcsak a nyelvet, hanem a spanyol életérzést is hazahozta. Bertiékhez egyre többen csatlakoznak online nyelvórákra Spanyolországból is, hiszen az utóbbi években ez a magyarok egyik kedvenc letelepedési országa. 

Hogyan lesz egy főiskolai nyelvvizsga-kötelezettségből hivatás, közösség, majd egy országosan elismert nyelviskola? Jahromi-Józsa Berta története pontosan ezt meséli el. Madridban tanult meg spanyolul – és nemcsak a nyelvet sajátította el, hanem a kultúrát, a nyitottságot, a spanyolokból sugárzó közvetlenséget is. Amikor hazatért, a nyelv mellett közösséget is épített: a Granada Spanyol Nyelviskolát, amely a tantermi órákon túl  valódi élményt és kapcsolatot ad. 

– Honnan jött a Granada spanyol nyelviskola ötlete?

– A nyelviskolát 2012-ben alapítottam, de a történet jóval korábban kezdődött, még a főiskolai éveim alatt. A Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam, ahol az angol mellett egy második nyelvvizsga is szükséges volt a diplomához. – kezdi Berti.

Sokan voltak akkor hasonló kényszer helyzetben, hogy megkapják a diplomájukat: nulláról próbáltak megtanulni középfokra egy nyelvet. Bármilyet.

– Két évem volt arra, hogy teljesen kezdőként eljussak a spanyol középfokig. 

Mielőtt Madridba költöztem volna, már itthon leraktam az alapokat, majd úgy döntöttem, hogy halasztok egy évet, hogy kizárólag a nyelvtanulásra tudjak koncentrálni és az anyanyelvi környezetben a tanulás tempóját is felpörgethessem – meséli Jahromi-Józsa Berta.

A spanyoloknál babysitterkedett is, elmondása szerint a nyelvvizsgáig mélyvízben volt, hiszen a rá bízott 6 éves kisfiú mellett csak spanyolul lehetett beszélni. Kénytelen volt minél gyorsabban felvenni a ritmust, hogy szót értsen a gyerekkel és a környezetével. És nagyjából két hónap alatt már el tudott beszélgetni erről-arról az emberekkel. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a spanyol beszéd és a hadarás közt majnem egyenlőségjel van, így Bertának közel sem volt egyszerű dolga. De egy biztos:

ha az ember megpróbál akár egy picit is spanyolul beszélni, ők ezt hihetetlen kedvességgel és segítőkészséggel értékelik. Mert a spanyol meg akarja érteni a másik embert, és ez óriási előny.

Nyelvtanulásból tanítás

– Amikor hazajöttem Spanyolországból, befejeztem a főiskolát, s közben a csoporttársaim sorra kértek, hogy segítsek nekik a nyelvtanulásban, mert, nem haladnak. Eleinte csak hobbiból, barátokat és ismerősöket korrepetáltam – de egyre többen kerestek meg. Ahogy telt az idő, és gyűltek a tapasztalatok – végül tíz év tanítás után –, megérett bennem a gondolat: szeretnék saját nyelviskolát alapítani. De nem csak egy iskolát.

Olyan helyet álmodtam meg, ahol a tanulás élmény, ahol a spanyol közösségi lét és a spanyol életérzés is jelen van.

– Szerinted ezt át lehet adni a nyelvoktatáson keresztül?

– Úgy építettem fel a nyelviskolát, hogy már kezdetektől fogva tudatosan hoztam be a tanórákon túli közösségi élményeket is. Ilyen például a havi rendszerességű Spanyol Klubunk, amit minden hónap első péntekén tartunk – egy előadással Spanyolország valamelyik régiójáról, kultúráról vagy Latin-Amerikáról. Ezen kívül minden hónapban szervezünk egy közösségi programot is– legyen az egy piknik, egy filmklub vagy kirándulás.

Hiszek benne, hogy a nyelvtanulás nemcsak a szavakról, hanem a kapcsolódásról is szól. Mindenkit formál a közege, és ha egy olyan közösségbe kerül, ahol örülnek neki, vidámak az emberek, rámosolyognak – akkor az a bizonyos spanyolos derű, közvetlenség és lazaság szépen-lassan átragad rá is.

Így tud kialakulni az a baráti, családias hangulat, amit sokan annyira szeretnek nálunk. Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt 12 évben rengeteg barátság született a Granada falai között – sőt, még egy házasság is – mondja Berta nevetve, ami tényleg szívet melengető.

A sorvezetőt adó tankönyvi oktatás mellett az iskolában rengeteg szituációs gyakorlat van, párbeszédek, videók, hanganyagok segítik a tanulókat.

Bertáék egy körülbelül 13 fős tanári gárdával működnek, és sokakról elmondható, hogy kint éltek Spanyolországban, vagy Latin-Amerikában,  ismerik a beszélt nyelvet is. A szóbeli nyelv fordulatait is megtanítják a mindennapi helyzetekre történő reakciókkal együtt. Huszon egynéhány diákkal indultak 13 éve, most pedig 200-an vannak már.

– A nyelviskola egyben egy jól működő vállalkozás is. Voltak ebben nehézségeid?

– Igen, kívülről sokszor csak a jéghegy csúcsa látszik. Ami mindig segített a nehézségeken túllendülni, az a pozitív hozzáállásom: igyekszem minden helyzetre úgy tekinteni, hogy „oké, ez van, nézzük, hogyan tudjuk megoldani”. Ezért is beszélek inkább kihívásokról, nem nehézségekről – mert a vállalkozói lét megtanított arra, hogy minden akadály egy lehetőség arra, hogy tanuljak, fejlődjek, vagy valami jobbat hozzak ki belőle.

Az első igazán komoly próbatétel rögtön a kezdetekkor jött: 2012 októberében nyitottuk meg az iskolát, én pedig decemberben szültem.

A kisbaba mellől vállalkozást építeni hatalmas kihívás volt. Mindezt pedig tovább nehezítette, hogy a gondosan összeállított induló tanári csapatból többen is visszaléptek az indulás előtt, így végül tanári szerepben is helyt kellett állnom friss anyaként. Ezt utólag visszanézve szinte magam sem értem, hogyan csináltam végig, de akkor nem volt időm gondolkodni – csinálni kellett.

– Ez nem terhelte meg a kapcsolatod a gyerekkel?

– Szerencsére nem kellett sokat távol lennem tőle, és a családom rengeteget segített. Talán még jót is tett, hogy néha kiszakadtam a szoptatás–pelenkázás–altatás háromszögéből, és pár órára másra is tudtam koncentrálni. Hozzáteszem, hogy volt egy kitűnő oktatásszervezőm, aki tartotta a frontot a nyelviskolában.

– Mindent egyedül viszel a hátadon? 

– Mindent azért nem, mert a Granada mögött egy komplett csapat áll, tanároktól a oktatásszervezőkig, akik rengeteg terhet levesznek a vállamról. Ők gondoskodnak az adminisztrációs háttérről, az érdeklődők tájékoztatásáról, a csoportok koordinálásáról, a tanárokkal való kapcsolattartásról, a honlap frissítéséről, az új kurzusok indításáról és a számlázásról, így ezek nem az én feladataim. Ugyanakkor a tanárok felvétele, a csapatépítés és fejlesztés – szakmai és üzleti értelemben is –, a marketing, a termékfejlesztés, valamint 1-2 csoport tanítása továbbra is az én hatáskörömbe tartozik, szóval így sem unatkozom.

Berti azt is elmesélte, hogy volt olyan, hogy majdnem a csőd szélére került a vállalkozása, mert rossz szakemberben bízott meg. Hétszámjegyű összeggel fizetet ezért, de – örök optimistaként – ma már úgy emlékszik erre, mint egy feladatra, ami igazából klasszul megoldódott, hiszen részletfizetési lehetőséggel élhetett.

Irigylésre méltó ez a fajta szemlélet, ami szemmel láthatóan a sikerig vitte még akkor is, amikor a pandémia megcibálta.

–  A Covid ehhez képest már könnyebben ment, edzettek voltak az idegeim. Amikor bezárásra kényszerültünk, egy hétvége alatt kiválasztottuk a platformot, és betanítottuk a tanárainkat, hogy hétfőtől már az online térbe költözve folytathassuk a kurzusokat.

Az első hullámban ugyan a felére csökkent a diákszám, később viszont sokan rájöttek, hogy több idejük jut tanulásra, és egyre kevésbé idegenkedtek az online világtól. Hosszú távon mi nyertünk is: bővült a célközönségünk, egyre többen csatlakoztak be vidékről és külföldről is. Az online oktatás azóta is stabil része maradt a működésünknek, és folyamatosan újítunk.

– Ezt hogy kell elképzelni?

– Szeretnénk tudatosan beépíteni a legújabb technológiákat az oktatásba – jelenleg a mesterséges intelligencia lesz a fókuszban. Szeptemberben a tanári csapatunkkal Erasmus-továbbképzésen veszünk részt Madridban, ahol kifejezetten azt járjuk majd körül, hogyan lehet az AI-t hatékonyan alkalmazni a nyelvoktatásban.

A mesterséges intelligencia rengeteg új lehetőséget nyit meg előttünk – például a ChatGPT-t már most is használjuk a tananyagok színesítésére.

A tanároknak is nagy segítség lehet: pillanatok alatt lehet vele szintnek megfelelő szövegeket íratni, feladatokat generáltatni, lyukas szöveget készíttetni, sőt akár egyszerű infografikákat is kérhetünk tőle bizonyos témákhoz.

A diákoknak is szoktam javasolni a használatát, például szótanuláshoz, hiszen sokkal könnyebb az új szókincset szövegkörnyezet segítségével elsajátítani, mint szótárfüzetből magolni. Hozzáteszem, a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat érdemes ellenőrizni.

– Egyébként milyennek látod a spanyol nyelvoktatás helyzetét itthon?

– Egyre nagyobb az érdeklődés a spanyol nyelv iránt, és ezzel párhuzamosan egyre több lehetőség is nyílik a tanulásra. A megnövekedett kereslet részben annak is köszönhető, hogy rengetegen tervezik, hogy Spanyolországba költöznek – rövid és hosszabb távra egyaránt – mutat rá Berta.

– Szinte nincs olyan csoportunk, ahol ne lenne legalább egy diák, aki tervezi a kiköltözést illetve többen azért tanulnak spanyolul, mert családtagjaik már kint élnek, az unokájuk például Spanyolországban született, és szeretnének velük kommunikálni valamint a látogatások során megértetni magukat anyanyelvi környezetben. Ráadásul az utóbbi években egyre többen vásároltak kint ingatlant, sokat járnak Spanyolországba, ami szintén erős motivációt jelent.

– Mennyi idő alatt lehet megtanulni a nulláról spanyolul?

– Imádom ezt a kérdést, nagyon gyakran felteszik. A válasz persze sok mindentől függ – leginkább attól, mennyi energiát és időt szán rá valaki. Ha egy átlagos nyelvtanulási tempót nézünk, ami nálunk jellemzően heti két alkalom, alkalmanként 90 perc (vagy heti egy alkalommal háromszor 45 perc), akkor 4–6 hónap után már bátran el lehet boldogulni alapvető szituációkban: vásárlás, útbaigazítás, napi rutin. 2-3 év alatt pedig a középfokú szint is elérhető.

Intenzív tanulással – például ha valaki heti 4-5 alkalmat is bevállal – a „¡Hola!”-tól a középfokú nyelvvizsgáig akár 7–8 hónap alatt is el lehet jutni. Volt olyan diákunk, aki ennek köszönhetően kapott állást egy spanyol cégnél.

– A klasszikusnak mondható nyelvtanuló appok görgetése a tömegközlekedésen egyébként fejleszti a nyelvérzéket?

–  Kiegészítésként, gyakorlásként szerintem nagyon jók, de azt gondolom, hogy nem tudják helyettesíteni a strukturált nyelvtanulást és az interaktív órákat. Nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja azt a módszert, ami neki működik. Lehet podcastokat hallgatni, filmeket, sorozatokat nézni, olvasni, zenét hallgatni, szókártyázni vagy chatelni a célnyelven– a lényeg, hogy rendszeresen foglalkozzunk vele. Építsük be a napi vagy heti rutinkba a nyelvtanulást.

Napi 10-15 perc is sokat számít és sokkal többet ér, mint ha csak ritkán szakítunk rá időt, de akkor hosszabb ideig foglalkozunk vele.  A rendszeresség hatékonyabbá teszi a tanulást.

– Úgy látom, a poroszos kereteink közé sikeresen hazahoztad Spanyolországból azt a bizonyos életérzést.

– Örülök, ha így látod.  Nem egy olyan iskola ez, ahol feszengeni kell, hanem tényleg jól érzi magát itt az ember.  Ezt erősíti a kiemelt ügyfélkezelési rendszerünk is, amire nagyon büszke vagyok – ha például valaki hiányzik párat egymás után, azt felhívják a kollégák, hogy minden rendben van-e vele. Foglalkozunk minden visszajelzéssel, hogy abból tanulva, fejlődve a diákoknak tényleg a legjobb legyen.

Fotók: Jahromi-Józsa Berta

Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?