Molnár Krisztina 20 évig dolgozott a bankszektorban. Vezetőként sikert sikerre halmozott, pedig már jó ideje érezte, hogy csak erőből tolja az egészet. Addig, amíg el nem vitte a mentő. Stroke-gyanú, szorongásos depresszió, teljes fizikai és lelki kimerültség. A szabadidejében mindig „dögösen” öltöző Kriszti gondolt egy nagyot, és változtatott. Gyökeresen. Eldöntötte, hogy segít a nőknek az unalmas fekete-fehér-szürkéből kitörni. Segítségével 40 feletti nők százai találták meg újra az önbizalmukat, a stílusukat, ezáltal önmagukat. A világot Kriszta kétség kívül színesebbé teszi.
Amikor elfelejted, hogy nő vagy
– Robot szerűen mentem: reggel fölkeltem, bementem dolgozni, este hazaértem, elaludtam. Volt olyan, hogy a férjem azt mondta: legyek kedves, amíg hazaérek, változzak át nővé – mondja a kezdetekről Molnár Krisztina, aki banki vezető volt, de már semmi örömöt nem tapasztalt a munkájában.
Krisztina a saját bőrén tapasztalta meg a kiégés minden stációját: fizikai tüneteket, lelki összeomlást, pótcselekvéseket.
– Úgy néztem ki, mint a saját öreganyám (külsőleg és belülről is ezt éreztem). Munka után, kétnaponta bementem a Zarába, és elköltöttem egy nagyobb összeget ruhára, csak hogy legyen valami örömöm. Később rájöttem, hogy ez csak pillanatnyi öröm volt… – mondja Kriszta.
Aztán jött egy pont, amikor kórházba került. Amikor a mentő elvitte stroke-gyanúval, Krisztina férje azt mondta: „Most van ennek vége, nem foglak életed végéig egy sarokban ápolni, hisz édesanyám 3 hét alatt halt meg stroke-ban.”
Ez volt az utolsó jel, ami elég volt a váltáshoz és egy új élet kezdetéhez.
A kiégés utáni semmi
A felmondás után jött az üresség.
– Nem csörgött többé folyamatosan a telefonom. Azt éreztem, senkinek sem vagyok fontos. Hihetetlen űr keletkezett az életemben – mondja Kriszta.
A nullpontról indulva aztán mégis újraépítette magát stílusban, lélekben, identitásban. És közben rengeteg más nőnek is segített ugyanezt megtenni.
Mert Krisztának a stílushoz mindig volt érzéke. Profi kosárlabdás volt, még ma is játszik. Edzőtársai gyakran lekapták róla a cuccait edzés előtt, és egyre többen kérték, hogy segítsen az öltözködésükben.
– Jó volt rajtuk látni, hogy a ruhákkal együtt az önbizalmuk is megérkezett. Azt éreztem: ezzel dolgom van.
Hús-vér nő a próbababák helyett
Az első videóját a telefonja kamerájával vette fel, egy ablakra támasztva. Nem próbababán, hanem saját magán akarta bemutatni, hogyan lehet 44-46-os méretben is jól öltözni és a ruhákat egymással párosítani.
– Nem 20 kiló vagyok, hanem közel 100, a 185 cm magasságomhoz. És ez sok nőnek ad erőt, hogy eljöjjön hozzám – mondja Kriszta, aki minden ruhát magán mutat be először, szettekben, hogy inspiráljon, ötletet és bátorságot adjon.
És ez lett az egyik kulcsa a sikerének: valódi testalkaton, valódi nőként beszél az öltözködésről. Ma már 2800 fős a zárt Facebook-csoportja, és naponta 5–6 új tag jelentkezik be, kizárólag ajánlás útján.
A Cipő és Táska szerelem nevű Facebook-csoportban nők százai keresik a saját stílusukat, de ennél sokkal többet kapnak. Önbizalmat, figyelmet, törődést. Krisztina mindenkivel egyesével foglalkozik, mert mindenki megérdemli azt, – vallja.
A Tik-Tok-on is már több mint 5200 követője van, de azt hobbiból csinálja.
A kezdet neki is nehéz volt: amikor a virtuális tér mellett megalkotta a fizikai teret is, egy kicsi showroom alakjában, kezdetben alig nyitotta rá valaki az ajtót. Eleinte heti 1-2 vendége érkezett, és a bankszektorból a régi kollégái szemtől szemben megkérdőjelezték a döntéseit.
„Normális vagy? Ebből akarsz megélni?”- szegezték neki a kérdést, ami mentálisan épp csak addig vetette vissza a lelkesedését, amíg be nem lépett a következő vendég a showroomjába ezzel: „nem tudom, mit akarok, csak változni.” – mondta mindenkinek.
Egyedül, mégis együtt
Krisztina ma is egyedül viszi a vállalkozását. Kihívások akadtak bőven, hiszen eleinte azt sem tudta, hogy miből áll a vállalkozói lét:
– A Vörösmarty téren voltam a legnagyobb fiók vezetője, mindenhez kaptam segítséget. Itt pedig a ruhák beszerzésétől a számlázáson át a könyvelés előkészítéséig, a vendégek egyeztetéséig mindent egyedül kellett megoldanom. Elég nagy változás volt, de nem adnám ma már semmiért! – mondja nevetve. Ez nem munka, ez sokkal több annál.
– Este tízkor is odaállok a kamera elé, ha kell. Mert ez szerelem– avat be. Vendégei közül sokan nemcsak visszajárnak, de még este 11-kor is fotókat küldenek neki:
– Kérdezik, hogy melyik szettet vegyem fel a másnapi konferenciára, és én válaszolok.
A titok? Az odafigyelés. A személyes beszélgetés. A valódi törődés.
– Aki idejön, nem csak a combját akarja eltakarni, hanem az életéhez keres új formát. Én nem eladni akarok, hanem segíteni. Nem az a cél, hogy feltétlenül új stílust találjunk, hanem, hogy visszatalálj a sajátodhoz, amitől magabiztos vagy és ragyogsz – mondja.
Tabuk helyett bizalom
Krisztina számára az öltözködés nem divat, hanem egy terápia.
– Sokan azzal jönnek, hogy „majd ha lefogyok…”, de ilyenkor csak mosolygok. Most ez van, ebből hozzuk ki a legjobbat. Ha sugárzol, senki nem a hasadat fogja nézni –sorolja.
Krisztina minden ruhadarabot maga választ, felpróbál, és szettekbe rendez. A nők pedig imádják.
Kezei alatt a 40-50-es nők kivirulnak és színesek lesznek: eldobják a fekete-fehér-szürke ruhákat, megjelennek a tüllszoknyák, a bőrkabátok és ami a legfontosabb: az önbizalom.
A vállalkozás mint misszió
A biznisz berobbant, Krisztinának pedig az idő a legnagyobb ellenfele, hiszen mindenki őt akarja. A törődést, a figyelmet, a személyre szabott ötleteket. Lelkesedése ettől függetlenül nem csökken.
– Mindenki hozzám ragaszkodik, ez a legnagyobb erősségem és a legnagyobb kihívásom is. A jövőben szeretne olyan megoldást találni, amellyel vidéki vagy külföldi követőinek is segíthet, anélkül, hogy eltűnne a személyes varázs. Az életemben bármit szenvedéllyel csináltam, abból mindig siker lett.
Kiemelt kép: Tőke Béla/Ridikül
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
