Barion Pixel Skip to content
örökbe fogadok egy ovit

„Csapból folyó vízzel sok gyerek az óvodában találkozik először” – Barát Hella mozgalma 520 hátrányos helyzetű ovival áll kapcsolatban

Hova tegyük a gyerek kinőtt ruháit? Kinek adjuk? Így indult Barát Hella története, aki ma már társaival együtt az egész országot behálózó programja van: hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó óvodákba juttat el ruhát, játékot, szervez kirándulást gyerekeknek és mást is, amire éppen szükség van. Helláék térképen mutatják meg, hogy az országban hol vannak azok az ovik, ahol a gyerekek olyan mélyszegénységben élnek, hogy van, aki meleg ételhez is csak az intézményben jut. Akiken segítenek, azoknak hol a túlélést, hol pedig a kitörés lehetőségét jelentik az adományok, melyek érkezhetnek egy jó téli csizma, egy állatkerti kirándulás és egy tölcsér fagyi képében is. Az Örökbe fogadok egy ovit Mozgalomnak pedig újabb tervei vannak…

Barát Hella, az ÖFEO ötletgazdája és vezetője azt mondja, ő eredetileg csak saját élethelyzetén akart könnyíteni, ennek köszönhetően indult el azon az úton, amely mára több tízezer rossz körülmények közt élő gyermek életére hat.

– Azt a problémát tapasztaltam, hogy ahogy nőnek a gyerekek, halmozódnak a ruhák, nem tudod úgy frissíteni a ruhatárukat, hogy ne legyen felesleg. Ennek a helyét kerestem, amikor tippet kaptam az egyik bölcsis nénitől: azt mondta, közvetlenül hátrányos helyzetű gyerekeknek tudom elküldeni, ha olyan ovinak adományozom, amelyen keresztül hozzájuk kerül. Egy család közvetlen támogatása komoly felelősség, kérdés, hogy mivel segítek jól.

Ha az óvoda kapja meg a feleslegemet, a gyerek lábára kerül a cipő, ha a családnak adom, egy élelmesebb szülő gyorsan eladja – mesélte Hella a kezdetek kezdetéről a Női Váltónak.

Amikor ebbe a típusú adományozásba belevágott, Hella megismerte azokat a körülményeket is, amelyek közt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek mindennapjaikat élik.

– Naponta halljuk a szókapcsolatot, de valójában nem tudjuk, mi van mögötte.

Például az, hogy reggel elindul a gyerek az óvodába, kilométereket gyalogol, és mire beér, mentőt kell hívni hozzá, mert elfagy a lába. Vagy, hogy nem eszi meg az óvodai uzsonnát, hanem elrakja a zsebébe és hazaviszi a testvérének, hogy ő is tudjon valamit enni. Az óvónők azt mesélik, hogy nem tudnak kimenni a csoporttal az udvarra, mert kinek cipője, kinek kabátja nincsen.

Csapból folyó vízzel sok gyermek az óvodában találkozik először, és minden hétfőn újra kell tanítani azt, hogyan kell evőeszközzel enni, mert azt otthon nem használnak hétvégén, nincsen, így elfelejtik – sorolja a külön-külön is sokkoló történeteket Barát Hella.

Saját gyermekeink kapcsán ennek tizede is mérhetetlen fájdalommal töltene el bármelyikünket, a halmozottan hátrányos helyzetben felnövő kicsik ugyanakkor mindennapjaikat töltik ilyen körülmények közt.

Barát Hella
Barát Hella, az Örökbe fogadok egy ovit Mozgalom elindítója

200 ezer gyermek problémája ez országszerte

– Rám szakadt annak tudata, hogy ez tömegek problémája. 520 ovival állunk kapcsolatban, 520 oviba járnak így a gyerekek. Emellett az én problémám, a sok felesleges ruha a lakásban eltörpül. Hasonló korú gyermekeim vannak, arra gondoltam, akár az én gyermekeim is lehetnének azok, akik így élnek. Én ezt úgy tudom feldolgozni, hogy minél több embernek beszélem róla: ebből született az Örökbe fogadok egy ovit Mozgalom.

Ezer tonnányi adományt juttattunk már el 47 ezer gyermeknek” – világít rá Hella a számok nyelvén ara, mekkora munkát végeznek.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ország összes rászoruló gyerekét ellátják már: nehéz megbecsülni is azt, hogy pontosan mennyien lehetnek az extrém mértékű nélkülözésben és deprivációban élők. Barát Hella Bass László szegénységkutató becslését említi: a szakember szerint nagyságrendileg 200 ezer gyermek számít itthon halmozottan hátrányos helyzetűnek. Köztük természetesen nem csak óvodás korúak vannak, hanem kisebbek és nagyobbak is egyaránt.

adományok az ovinak
Adományok egy hátrányos helyzetű ovinak.

Az 520 óvoda mellett épp ezért kapcsolatban állnak a gyerekházak intézményeivel is: ezekben szakemberek fogadják az óvodás kornál is fiatalabb gyerekeket és szüleiket.

– Az anyákat itt megtanítják főzni és etetni, de végre arra is alkalmuk nyílhat, hogy letegyék a szőnyegre játszani a gyereket. Ehhez otthon gyakran három dolog is hiányzik: a szőnyeg, a meleg és a játék. Sokan itt is mosnak, a gyerekházakban – villantja fel Hella azt, mi mindenben segítenek ezek az intézmények.

Anyaotthonoknak, családok átmeneti otthonainak is segít az OFEO többek közt konyhai eszközökkel, illetve ezen túl a kisiskolásokat felzárkóztató tanodákat, valamint a még nagyobb gyerekeket gondozó gyerekotthonokat is támogatják, amivel kell.

– Most már lefedjük a nullától tizennyolc évig terjedő teljes skálát, akik adni szeretnének, elérik őket – mondja Hella, hozzátéve, az általuk elért gyerekeken túl azonban még nagyságrendileg 130 ezren vannak, akiknek szüksége lenne valamiféle segítségre.

– Azt gondolom, több olyan óvoda már nem lehet, ahol ilyen nagy számban nevelnek halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket: inkább szórványosan akadnak az országban, őket nem tudjuk közvetlenül elérni.

A gyerekotthonokban élők nagy tömeget képeznek, őket az állam eltartja, de egy embernek nem csak fizikai szükségletei vannak, hanem érzelmiek is. Nekik egy havi, tisztálkodásra fordítható keretük ezer forint, de ugyanúgy vágynak illatos tusfürdőre, mint más – fogalmaz.

Minél távolabb mész Budapesttől, annál rosszabb a helyzet

Hella szerint az is jól látszik, az ország mely területein él a legtöbb helyzetben lévő gyermek.

– Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, Nógrád, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves és aztán Baranya megye a legterheltebb, ebben a sorrendben. Minél inkább a periférián van egy intézmény, annál rosszabb a helyzet. Minél távolabb vagy Budapesttől, annál nehezebb az élet – mondja.

szegény ovi udvara
Üres óvodai udvar egy vidéki faluban. Nincs pénz mászókára, udvari játékra.

– Sokáig tartott a naivitásom, korábban azt hittem, a harmadik világba kellene mennem, hogy ilyet tapasztaljak, de aztán ahogy mentem befelé a sűrűjébe, úgy láttam át, hogy nem.

Van gyerek, akit óvodás korában, az óvónő tanított meg járni, mert addig kiságyban tartották. Egy másik disznóbőrt evett egész életében, míg oviba nem került. Mindenkinek tudnia kell arról, hogy ilyesmi van.

Azt szeretnénk hinni, hogy nincs, de mégis. Ezek az óvónők megtesznek mindent a gyerekekért, zsákfalvakban mentik a gyerekek testét és lelkét.

Megtanítják őket mindenre, ami az élethez szükséges, és boldogan vállalják, hogy gyűjtik az adományt, maguk vesznek fogkefét vagy fogkrémet a gyerekeknek – sorolja Hella.

Azzal ő is tisztában van, hogy a mély sebekre tett sebtapaszhoz hasonlatos az a típusú segítség, amelyet nyújtanak: a szkeptikusok szerinte is joggal mondják, hogy ha valaki odaadja a kinőtt kabátot a rászoruló gyereknek, a probléma nem fog kibukni.

– Mi akkor sem áldoznánk fel a gyerekeket ezért. Ilyen áron ne legyen látványosabb a mélyszegénység.

Itt nem történik más, mint hogy ami nekem felesleges, azt olyan helyre adom, ahol hasznát veszik – fogalmaz Hella.

Kirándulni és színházba viszik a gyerekeket

Akinek mindezen felül is vannak forrásai arra, hogy a legnehezebb sorsú gyerekeknek segítséget nyújtsanak, azok mindezen felül a Világjegy program keretében nyílik lehetősége arra, hogy kirándulásokhoz, élményekhez juttassanak gyerekeket akár már egyetlen fagylalt árával.

Ezeknek a gyerekeknek egy része úgy nő fel, hogy sosem lépte át a falu határát. Tágíthatok egy fogékony elmét, ha megmutatom, hova juthat el a világban, ezáltal olyan megismerés indul el, amiből még bármi lehet. Ez egyfajta kijutási lehetőség. A Világjegy programban 5 millió forintot gyűjtöttünk össze és 150 gyereket kirándultattunk. A programról bővebben itt írtunk.

Az egyik ovi egy szomszéd városba kirándult el, ahol van játszótér, mert nekik nincsenek játékaik. Egy másik csoport állatkertbe ment: soha előtte nem láttak még a gyerekek kecskét.

Az ember azt hiszi, állatok vidéken mindenhol vannak, de ők teljes ingerszegénységben töltik mindennapjaikat.

Az egyik óvónő elmesélte azt a történetet, hogy mindenki kapott egy fagyit. Az egyik kisgyerek fogta a kezében, és nem tudta, mit kell vele csinálni, mert sosem fagyizott még

– sorolja Hella, milyen szívszorító helyzetekkel szembesülnek a hátrányos helyzetű gyermekekkel dolgozók.

örökbe fogadok egy ovit - térkép
Ezeken a településeken van konkrét segítségre szüksége a gyerekeknek – mutat rá az Örökbe fogadok egy ovit Mozgalom.

Az ÖFEO most egy új program beindításán dolgozik: gyerekkoncertekre és színházi előadásokra szeretnének pénzt gyűjteni, hogy a kultúra általi kitörés lehetőségét is megmutathassák az erre legjobban rászorulóknak. A közeljövőben erre gyűjtenek támogatást azoktól, akik megtehetik, hogy a legnehezebb helyzetben levő gyerekeknek segítsenek.

Képek: Örökbe fogadok egy ovit Mozgalom.

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Ajánlott cikkek:

2024 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Kardos Gergely