Barion Pixel Skip to content
szabó istván-negyedik negyed-elmúlás

Szabó István: Szeretni meg kell tanulni

„Én azért szerettem filmeket csinálni, mert úgy éreztem, hogy megpróbálhatok elmesélni olyan történeteket, amelyeket én fontosnak tartok, és amelyek segítenek az embereknek élni, és bebizonyítani nekik, hogy a problémáikkal nincsenek egyedül” – mondja Szabó István, aki a Negyedik negyed legújabb részében beszélgetett Fodor Jánossal az öregedésről, elmúlásról, bár sokkal inkább esett szó a szeretés és szeretve levés fontosságáról, és arról, egy ekkora szakmai életúttal sem mehet senki biztosra, ha alkotásról van szó.

„Kétszer fordult elő életemben, hogy azt hittem, én ezt már tudom, a végén kiderült, hogy semmit nem tudtam. Azok a filmek sokkal jobban lehettek volna, ha én nem vagyok olyan önhitt” – vallja őszintén a 83 éves rendező, aki szerint minden filmet mindig a nulláról kell kezdeni, különben nem sikerül. 

Mint mondja, vannak még tervei, ám napi 12-14 órás forgatásokat már nem biztos, hogy tudná vállalni, hiszen, mint mondja, ő nem lenne képes ülve rendezni. „Ha a színész áll, akkor én is állok, ha ül, akkor leguggolok hozzá, ez természetes. Hogy ezt az ember bírja-e vagy nem, azokkal a napi fájdalmakkal együtt, amik biztosítják őt arról, hogy még él…azt még nem tudom.”

Hogyan vélekedik a kritikáról, fél-e a haláltól, és miért tartja magát igazán szerencsésnek? Kattints a válaszokért!

Fotó: Negyedik negyed

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ajánlott cikkek:

2026 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Tudatosweb