Szaúd-Arábia nem tűnik tipikus úticélnak, amikor női önmegvalósításról van szó. Pedig az ország szédületes fejlődésen ment át az utóbbi években. Patkó Dóra nemrég költözött a festői AlUla oázisvárosába, és nőként szuperlatívuszokban beszél a lehetőségeiről, a vendégszeretetről, az emberek kedvességéről.
Dórát lépten-nyomon datolyával kínálják a helyiek, mosolyogva érdeklődnek hogyléte felől ismeretlenek. Nemcsak ő bontakozhat ki, hanem már a szaúdi asszonyok haját is fújhatja a szél az elmúlt években bekövetkezett reformoknak köszönhetően – ha úgy akarják.
Miért éppen Szaúd-Arábiába költöztetek?
A férjemet megtalálta egy fejvadász cég. Az ajánlatot először egyszerű spamnek gondoltuk, viszont az ezt követő levélváltástól már tudtuk, hogy komolyan vehető, és utánanéztünk az országnak. Elég nagy kalandnak ígérkezett a lehetőség, ezért fél éve kiköltöztünk. Nem bántuk meg.
A helyiek mennyire voltak befogadóak veletek?
Az alulai tapasztalatokról tudok beszélni. Az ún. Vision 2030 miatt, ami egy, a szaúdi koronaherceg által kezdeményezett gazdasági-kulturális reformcsomag, rengeteg külföldi érkezik a térségbe.
2019 óta pedig már turistavízumot is lehet igényelni az országba. Az, hogy a külföldieket érdekli a szaúdi kultúra öröksége, a helyiek számára tanúbizonyság arra, hogy ez a 2030-as “vision” működik.
Elképesztően vendégszerető nemzetről van szó – szerintem köze van ehhez a törzsi hagyománynak, hiszen kvázi megetetik, megitatják a “vándorokat” azóta is, az idegeneket tárt karokkal várják.
Fél év távlatából hogyan érzed magad az országban?
Az elején nekünk is voltak prekoncepcióink: uralják a nőket, akik csak szülőgyárak, tetőtől talpig fekete ruhát kell viselni, stb. Nagyon örülök annak, hogy ez nem így van, és szeretném lerombolni ezeket a sztereotípiákat mások fejében is. Óriási változáson ment át az ország az elmúlt években és aláírom, hogy történtek kirakatintézkedések, de összességében fejlett és befogadó az ország.
Melyek ezek a kirakatintézkedések?
A nagy változások 2015 környékén kezdődtek itt Szaúd-Arábiában, akkor kaptak szavazati jogot a nők, indulhatnak a választásokon is.
2018 óta lehet saját útlevelük, elutazhatnak egyedül, sőt, autót is vezethetnek. Nem kell a férjükkel vagy férfi rokonnal engedélyeztetni a tanulmányaikat. Azelőtt nem mehettek férfi kíséret nélkül sehová, még az utcán sem lehettek egyedül.
Ugyanakkor amit még kritizál a feminista mozgalom, az magának a gyámsági rendszernek a megléte. A felszínen tehát eltűntek azok a kötelezettségek, amelyek egyfajta gyermeki státuszban tartották a nőket, de maga a rendszer még ott van.
Egy válás jogilag teljesen más procedúra alá tartozik férfi és nő számára, a nőnek például a férfi beleegyezésére még mindig szüksége van.
Magam is olyan kondíciók mellett vagyok itt, hogy a férjem engedélye nélkül nem hagyhatom el az országot. A kilépési-belépési vízumomat neki kell jóváhagynia minden alkalommal.
Hogyan viszonyulnak a nők ezekhez a változásokhoz?
Vannak még furcsaságai a rendszernek, de a nők túlnyomó többsége érzésem szerint ezeknek a változtatásoknak is nagyon örül. A reformok bevezetésekor többen attól féltek, hogy a nők számára egyszerre túl sok lehetőség nyílik meg, amely miatt elveszítik az identitásukat. Szerencsére a fokozatosság elve jól működik.
A szaúdi nők alapvetően nagyon konzervatívak. A többség nem azért, mert belekényszerítik őket ebbe, hanem mert szeretnek azok lenni – állítja Dóra. Nem kötelező már kendőt, abayát vagy nikábot hordaniuk, akár egy szál haspólóban is mászkálhatnának a városban, de nem óhajtanak élni ezzel a lehetőséggel. Sokan otthon szeretnének maradni, és ezzel elégedettek. Ez pedig teljesen rendben van – vélekedik Dóra.
Tényleg elégedettek a lehetőségeikkel?
Ennek a hozzáállásnak tradicionális okai vannak elsősorban, számukra érték az, hogy ők a család összetartó ereje, a tűzhelyek őrzői.
A család nagyon fontos egység a szaúdi kultúrában.
Ők törzsi rendszerből építkeztek a jelenlegi királyság irányába. Annak idején sok beduin törzset kellett összefogni, amelyekben a családtagokra tudtak támaszkodni. Ez az egység az életüket jelentette, a vérségi kapcsolat azóta is nagyon fontos.
A kulcs abban rejlik, hogy a választás meglegyen mindenki számára arra vonatkozóan, hogy ő mit szeretne. A szaúdi királyság dolgozik is ezen.
Nagyon sok ország van, ahol elnyomott helyzetben élnek a nők, és ezek gyakran muszlim országok. De Szaúd-Arábiában nagyon is értékes folyamatok indultak meg. Úgy látom, hogy egyre több lehetőségük van európai értelemben is kiteljesedni. Rijádban lány DJ-k nyomják a rave partykat például.
Veled nőként hogyan bánnak kint, mit tapasztaltál eddig?
– Az általános tendencia az, hogy nagyon kedvesek. Engem negatív tapasztalat még nem ért. Se én se az itt élő ismerőseim nem hallottak attrocitásról.Egyszer elhaladtam egy csapat munkás férfi mellett, szinte már készültem a cat callingra, és rám sem nézett egyikük sem. A helyi férfiak jellemzően nem bámulják szexualitástól túlfűtött tekintettel a nőket, muszlim vallásúként ezt nem is tehetik meg.
Lehet ez a tradíció, vagy akár a helyi viselet miatt?
Nem kötelező a nikáb, és ez egy nagyon izgalmas kérdés, mióta itt vagyok, különösen foglalkoztat. Európai szemmel nézve arra gondolhatunk, hogy a nők nyilvánvalóan nem akarnak egy, csak a szemüket mutató ruházatban közlekedni nyáron, meleg is van alatta, fekete, nem létezik, hogy valaki ezt önszántából hordja. Közben meg de.
Amióta itt vagyok, rájöttem, hogy valaki a hidzsábot mint a vallásának vagy hovatartozásának jelképét is viselheti.
Innen nézve például az, hogy Franciaországban megtiltják, hogy valaki bizonyos intézményekbe bemenjen olyan ruhákban, amilyenekben azt a vallási meggyőződése megkívánná, már egészen tolakodónak érzem. Hiába mondják azt, hogy emögött felszabadítási elvek vannak.
Ha egy nő számára fontos az, hogy ne lássa más a testét, az arcát a családján kívül, és őt expozícióra kötelezik, azt csúnya dolognak tartom. Akinek jólesik rövid nadrágban járni, az csinálhatja, de ne legyen kötelező, hiszen akár ez a boldog-boldogtalannak kitárulkozás is lehet az elnyomás, a test kihasználásának jele.
Legyen meg a döntés szabadsága a nők számára, ez a fontos. A nő kontrollálja azt, hogy ki láthatja őt és ki nem, és szerintem ez az igazi szabadság.
Te viselsz hidzsábot vagy nikábot?
– Én maximum abayát hordok, a vállamat, a vádlimat és tetoválásomat eltakarom, ez egy kultúratisztelő magatartás részemről, és a Vatikánban is ugyanúgy megtenném ezt. Nem érzek magamban elnyomottságot, bár egyébként nem muszlimként nem is lenne számomra kötelező ez a viselet.
A tetoválást is elfeded?
– Elméletileg a muszlim vallásúaknak nem lehet tetoválásuk, például nincs is tetoválószalon Szaúd-Arábiában. De más vallású emberen nem tiltott, sőt nem is várják el, hogy ne legyen, én tiszteletből teszem ezt.
Egyébként a reform része, hogy az abayát 2018-ig nem illett cicomázni, azóta viszont villámgyorsan megjelentek a női vállalkozók és designerek, akik egymásra licitálva kínálják a szebbnél szebb ruhadarabjaikat.
Az abaya amúgy nagyjából az, amit mi kaftánnak hívunk, egy mutatós és nagyon kényelmes ruházat, ami lehet nyitott vagy zárt, de válltól bokáig elfedi a testet.
Megjelentek tehetá a női vállalkozások is Szaúd-Arábiában?
– Gombamód szaporodnak a női vállalkozások, nagyon gyakran kifejezetten nők számára jönnek létre. Amikor pedig már szerezhettek jogosítványt a nők, női vezetők számára kialakított hitelkonstrukciók is megjelentek. Hogy a nők egyenjogúságát méginkább erősítsék a szaúdiak, tudatosan egy női asztronautát is küldtek fel a nemzetközi űrállomásra.
De a nők lehetnek katonák, rendőrök is már. Nagyon sok kapu megnyílt a számukra, és szerintem nagyon ügyes, hogy egyrészt kis lépésekben haladnak, másrészt a nők a saját malmukra hajtják a vizet azokból a lehetőségekből, amiket kapnak.
Ezekkel jutnak el a falig, és ha eljutottak odáig, majd kinyitják akkor a következő kaput. Persze általánosítani nem szeretnék, itt is biztosan vannak szörnyű családi rendszerek, de amíg Magyarországon is meghal egy nő hetente párkapcsolati erőszak következtében, addig kik vagyunk, hogy mutogassunk egy másik országra – ahol egyébként a világ leggyorsabb emancipációs folyamata zajlik?
Fotók: Patkó Dóra képei
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
