A fenntarthatóság a turizmusban sokáig elsősorban környezeti kérdésként jelent meg: repülés, karbonlábnyom, hulladékcsökkentés. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi dimenzió. A kérdés ma már nemcsak az, hogy mennyit utazunk, hanem az is, hogy az utazás milyen hatással van azokra a közösségekre, amelyek fogadnak bennünket.
Benkő Bianka, a No Planet B travel with B női utazási iroda társalapítójának írása.
A társadalmi fenntarthatóság a turizmusban azt jelenti, hogy az utazás hozzájárul a helyi közösségek stabilitásához, gazdasági megerősödéséhez és kulturális önrendelkezéséhez. Nem gyengíti, hanem erősíti a helyi struktúrákat.
Mit jelent ez konkrétan?
A társadalmi fenntartható turizmus több szinten valósul meg:
-
Helyi tulajdonú szolgáltatók bevonása – a bevétel nem nemzetközi láncokhoz, hanem helyi családokhoz és vállalkozásokhoz kerül.
-
Női és közösségi kezdeményezések támogatása – a turizmus lehet eszköz a női gazdasági önállóság erősítésére.
-
Méltányos díjazás és átlátható együttműködés – nem árverseny, hanem hosszú távú partnerség.
-
Kulturális tisztelet és valódi párbeszéd – nem folklórbemutató, hanem hiteles találkozás.
Ezek a szempontok különösen relevánsak olyan országokban, ahol a turizmus gyorsan fejlődik – például Marokkóban.
Marokkó mint társadalmi laboratórium
Marokkó az elmúlt években jelentős turisztikai növekedést tapasztalt. A kérdés az, hogy ez a növekedés kikhez jut el. Az ország számos pontján működnek női kooperatívák és közösségi vállalkozások, amelyek a turizmushoz kapcsolódva teremtenek munkahelyet és bevételt.
A főváros közelében például működik egy olyan főzőiskola, amely hátrányos helyzetű nők számára biztosít képzést és munkalehetőséget a vendéglátásban. Teljesen más élmény turistaként megkóstolni egy tagine-t, és egészen más együtt elkészíteni azt.
A közös főzés során nemcsak a fűszerek arányát tanuljuk meg, hanem történeteket is hallunk arról, mit jelentett valakinek az első saját jövedelem, az önálló döntés vagy a szakmai fejlődés lehetősége.
A városban egy másik kezdeményezés fiatalokat – köztük sok lányt – képez túravezetővé és kerékpárszerelővé. A fenntartható közlekedés népszerűsítése itt összekapcsolódik a munkaerőpiaci esélyteremtéssel. A turizmus így nemcsak szolgáltatást vásárol, hanem képzési és fejlődési folyamatokat is támogat.
A szőnyeg mögötti történet
Az Atlasz-hegységben a társadalmi fenntarthatóság még kézzelfoghatóbbá válik. A berber falvakban a szövés nemcsak kulturális örökség, hanem megélhetési forma is.
Egy ilyen program során a folyamat elejétől a végéig részesei lehetünk a munkának: a gyapjú mosásától a folyóban, a fonal elkészítésén át egészen a szövésig.
A berber nők otthonában, kézi eszközökkel készül a fonal, a minták generációk tudását hordozzák. A nap végére világossá válik, mennyi idő, fizikai munka és szakértelem áll egyetlen szőnyeg mögött. A vásárlás így már nem pusztán tranzakció, hanem tudatos döntés.
Egy nő az Atlaszban
Egy eldugott hegyi faluban találkozhatunk egy berber nővel, aki a nagypapája régi olajpréselőjéből indított turisztikai vállalkozást. Nem örökölt kész infrastruktúrát vagy üzleti hátteret. Célja az volt, hogy a családi örökségből fenntartható megélhetést teremtsen.
Ma már vendégeket fogad, programokat szervez, és a turizmusból tartja el családját. Bátyjai az ő munkáját segítik.
A családi szerepek átrendeződtek: a nő lett a családfenntartó. Története jól mutatja, hogyan válhat a turizmus a női gazdasági függetlenség eszközévé egy hagyományos hegyvidéki közegben is.
A női utazások sajátossága
A női csoportokkal szervezett utak különösen alkalmasak a társadalmi kérdések mélyebb megértésére. A beszélgetések gyakran túlmutatnak az általános kulturális információkon, és olyan témákat érintenek, mint a női szerepek változása, gazdasági függetlenség, oktatás vagy a globalizáció hatása a helyi közösségekre.
Ezek a találkozások kölcsönösek: nemcsak a helyi nők osztják meg tapasztalataikat, hanem az utazók is reflektálnak saját társadalmi valóságukra.
A felelős szervezés szerepe
A társadalmi fenntarthatóság tudatos döntések eredménye. Partnerkiválasztást, méltányos árképzést, kis létszámú csoportokat és hosszú távú együttműködéseket igényel.
A No Planet B – Travel with B marokkói női körútjai ilyen partnerségi modellre épülnek. A programok gerincét női vezetésű és közösségi kezdeményezések adják, miközben a kulturális élmény és a szakmailag felépített útiterv is meghatározó marad.
Miért fontos ez a jövő turizmusában?
A turizmus világszerte az egyik legnagyobb gazdasági ágazat. Hatalmas erőforrás – és egyben felelősség. Ha a bevételek igazságosabban oszlanak meg, ha a helyi közösségek nem kiszolgáltatott szereplői, hanem aktív alakítói a turizmusnak, akkor az utazás valóban fejlesztő hatású lehet.
Marokkó jó példája annak, hogyan válhat a turizmus a női gazdasági megerősödés egyik eszközévé – feltéve, hogy tudatos döntések állnak mögötte.
Tavasszal még két marokkói csoport indul, és már az őszi időpontokra is megnyílt a jelentkezés. Azok számára, akik nemcsak látni szeretnék Marokkót, hanem megérteni is, ezek az utak lehetőséget adnak arra, hogy a társadalmi fenntarthatóságot a gyakorlatban tapasztalják meg – közvetlen találkozásokon, valódi párbeszédeken és helyi partnerségeken keresztül.
Mert végső soron nemcsak az számít, hová utazunk – hanem az is, hogyan.
A marokkói utazásra jelentkezni itt lehet: https://noplanetbtravelwithb.
Szerkesztőségünk a cikk ingyenes megjelentetésével szeretné támogatni az egyetlen fenntartható, női utazási iroda fennmaradását és misszióját.
Ez a cikk is érdekelhet:
Itt az első női utazási iroda, amely megváltoztatja a világot – és minket is
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
