A gyep már jóideje halottnak tetette magát a perzselő nap gyilkos sugarai előtt, de a hirtelen enyhülés és a pár napos eső után újra előmerészkedett zöld hajtásaival. S amikor szombat reggel magam is feléledve bóklászom a kertben, mintha csak először látnám, újra rácsodálkozom a természet erejére.
Nem hagyta magát végül, szinte tavaszi a látvány a friss zöldekkel és az élénk madarak vigadozásával, de dobálja terméseit a dió és leveleit a cseresznyefa. Nem feledhetem az elmúlást, de nem is akarom. Ahogyan tavasszal türelmetlenül toporogva kikívánkoztunk, kitárva a teraszajtót kertre s világra, ugyanúgy jól esik most már visszahúzódni és bezárkózni a zsizsegő nyár után, elvonulni házba s lélekbe, elnyugodni pihenésbe a sok munka után.
S ha szeretnék emlékezni a tavasz illatára, előveszem a bodzaszörpöt a kamrából, édes nyári emléket idéz a vaníliás cseresznyelekvár és a bazsalikomos paradicsomszósz.
Pihenés közeleg a kertnek és így nekem is. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz. Még akarom tartani a pillanatot, átélni, nem engedni, emlékezni, ahogyan átlépek nyárból az őszbe. Szívemnek legkedvesebb időszak.
Valahol a közelben recsegő rádió szólal meg, s a lágy sanzon úgy terül szét a tájon, mint a hajnali fátyolos köd. Gondolataim vele folynak nyugalmasan. Hirtelen messze kerülnek az őrült befőzések, a végtelen szüretek, a dzsungellé burjánzott kert már nem önti rám terményeit.
Akad még egy-egy uborka, paradicsom, paprika, éppen elég ebédhez, vacsorához.
Már csak rendbe kell tenni, felkészíteni a következő évre. Nem is tudom, mivel kezdjem ma. Ezt a cukkinit még nem szedem fel, mutatkozik rajta termés, néhány tő paradicsom is bírja magát, a répák elállnak a földben, csak a leveshez szedek fel párat, messze még a fagy. Így vermelem a krumplit is, amolyan lusta vermelés módra, csak a helyén hagyom, és sorban szedem ki, amikor éppen kell, így tudom, hogy melyik részen maradt még. Két sor, elég lesz télig.
Nyirkos föld, pöndörödő diólevél, érett alma illata keveredik, bomló paradicsom savanyú aromájával. Orgiát élhet át az orr, s közben szinte látom, amint táplálékhoz jut minden apró és nagyobb élőlény, készül a gazdag talaj, a zörgő avar hosszú kirándulásokat ígér.
Tisztítom, gyomlálom a kert megüresedett részeit, elteszem a karókat, még egyszer visszavágom a füvet az egyre hamarabb elnyúló árnyak alatt.
Csak egy-két óra reggel, majd délután, nem kell sietni, a hátam se bír többet. S utána elégedetten tekinthetek körbe végre, hogy ez is megvan, termékeny s gazdag volt az év. Újra megállék. Pórusaimon keresztül áramlik be a kellemes őszi naplemente minden csodája.
Összeszedem még a lehullott diókat a fák alatt, mielőtt a sűrűsödő felhők fölém érnek, s kosárba gyűjtöm azokra a csendes estékre. Amikor már nem számít, hogy korán sötétedik, nem bánom a hűvős-szeles időt, azt sem, ha nagy cseppekben kopog az eső az ablakon, mert majd melegszik a sütő a konyha meghitt fényében, narancs fog ázni gyöngyöző forralt borban, s az asztal mellett szívemnek kedves barátok várnak. Elég kettő, de még egy is a teljességhez.
Csak törjük-törjük a diót. Együtt ez már nem is munka. A monoton, ismétlődő, kétkezi tevékenység megnyugtatja a lelket, lecsendesíti az elmét. Dalba kezd Edith Piaf fátyolos hangján. A kemény héjakkal együtt a lélek is megnyílik, s bent kincseket találunk.
Már nem bánt semmi bú s baj, hisz van puha biztonság, finom eleség. S ha akad már elég dióbél, felaprítva elkeverjük mézzel, almába töltjük. Az almák mellé sütőtök is kerül a tepsibe, és néhány félbevágott, beirdalt fűszeres vajjal megkent burgonya. S ahogy sülnek, a gazdag illatokkal együtt a beszélgetés is száll és száll, a gondok eloszlanak Edith bátor-bátorító hangjának szárnyán.
Lassan a dió már karácsonyra is elég. Megsül a tepsiben ez a néhány egyszerű hozzávaló, mégis megajándékoz az összes ízzel: savanykás-lédús alma, roppanó, édes-mézes dió, krémes sütőtök, fűszeres burgonya. Titkon sajnáljuk, hogy elfogy a dió, s egyszer véget ér ez az este is. De nem felejtjük, hogy milyen kevés elég a boldogsághoz.
nyitókép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
