Vas Tímea és férje, Szedmák Balázs számláján alig 69 cent lapult, amikor úgy döntöttek: közös vállalkozást indítanak. Azt viszont egyikük sem gondolta, hogy évek kemény munkájával Magyarország legnagyobb nyelviskola-hálózatának tulajdonosai lesznek. A házaspár jelenleg Tenerifén él kisfiúkkal, a 3 éves Budával. Timi pedig készséggel elmesélte: miképpen építették fel tégláról téglára a cégüket. Miért költöztek a pandémia alatt külföldre? Hogyan küzdött meg fiatal anyukaként a pánikbetegségével, és úgy általában, milyen az élet az örök tavasz birodalmában?
Nem csak hazánkban, hanem 41 további országban sem cseng ismeretlenül a „Don’t Panic!” angol nyelviskola neve, melynek alapjait évekkel ezelőtt, egy közös új-zélandi pizzázáskor tette le Vas Tímea és férje, Szedmák Balázs. A házaspár az első perctől kezdve hitt benne, hogy – az új nyelv elsajátításán túl – a tanulóik szemléletmódját is pozitív irányba mozdíthatja el a vállalkozásuk. Azt azonban nem sejtették, hogy egy napon majd az ő életük is megváltozik a közös businessnek köszönhetően…
Pizzázás közben született az angol nyelviskola ötlete
– Nagyon fiatalon, 19 évesen kezdtem el egyéni vállalkozóként angolt tanítani a diákoknak, majd amikor 25 lettem, tele lett a hócipőm és új kihívásokra vágytam. Bepakoltam egy bőröndbe, aztán egy szál magamban nekivágtam az ismeretlennek, és meg sem álltam Angliáig. Oxfordban szereztem másoddiplomát, majd – a kint élő magyarok után – spanyolokat, olaszokat, franciákat kezdtem el korrepetálni angolból – elevenítette fel a kezdeteket Timi, akire a szerelem is a szigetországban talált rá.
Timi és Balázs hamar ráébredt, hogy egymásnak lettek teremtve, ami nem csoda: mindketten olyan életet álmodtak maguknak, amelyben a munkájuk egyben a szenvedélyük is lehet, és közben nem kell lemondaniuk az utazás iránt érzett szeretetükről sem. 8 évvel ezelőtt aztán – amikor épp Új-Zélandon laktak – úgy döntöttek, nem csak az életüket kellene összekötni, hanem közös vállalkozást is indíthatnának.
– Azt éreztük, hogy együtt bármire képesek vagyunk, amit a fejünkbe veszünk. Ráadásul szeretjük felfedezni a komfortzónánkon kívül eső területeket. Így miközben Aucklandben pizzázgattunk, megszületett a közös vállalkozásunk gondolata. Ekkor alig 69 cent volt a számlánkon.
A vállalkozást nem lehet elhanyagolni – Timi babával a karján járt a meetingekre
2014-ben indult útjára a „Don’t Panic!” online nyelviskola, amely 2015-ben robbant be igazán, 2018-ban pedig már franchise-ként működött. Timi szerint a dinamikus növekedés titkát a fegyelmezettségben, a kitartásban és a kemény munkában kell keresni. Meg abban, hogy az első években szinte minden megkeresett forintot visszaforgattak a cégükbe.
– Az első bevételekből továbbképeztük magunkat: tanfolyamokra mentünk, fotózást tanultunk és rengeteget költöttünk Facebook hirdetésekre is. Nagyon sokat rizikóztunk, de 2017-re stabilizálódtak a bevételeink. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer Magyarország legnagyobb nyelviskola-hálózatának vezetése lesz a kezünkben.

Mire azonban az élet egyik területén nyugvópontra értek, egy másikon az állandó változás köszöntött be Timi életébe, aki ekkor már gyermeket hordott a szíve alatt.
– A terhességem cseppet sem volt könnyű – gyakorlatilag a 33. hétig folyamatosan hánytam és rosszullétek gyötörtek. Nagyon megviselt voltam. Közben viszont próbáltam segíteni, ott ahol csak tudtam. 2017-ben ezzel párhuzamosan beindult az offline nyelviskolánk is Érden, így a szülés után 5 nappal már nem tehettem meg, hogy ne dolgozzak.
Kezemben a babával mentem a meetingekre, és próbáltam ellátni a feladataimat. Sokszor az ebédre sem volt időm. A gyermekem, Buda születése aztán fokozatosan egyensúlyt hozott az életembe. Visszavettem a munkából, és abszolút a család került a fókuszba.
Pánikrohamtól a „Tenerife-terápiáig”
Timinek nem csak gyermeke születése, hanem az egészsége is azt üzente: ideje radikális változtatásokat eszközölni az életmódjában.
– Az állandó pörgés miatt depresszióval és pánikbetegséggel küzdöttem. Borzalmasan megviselt az az időszak, amiből egy jó pszichiáter és a saját felismerésem hozott ki. Tudtam, hogy ki kell szállnom a mókuskerékből, mert egyértelmű jelzést kaptam erre a testemtől. Azóta igyekszem sokat meditálni, odafigyelni az étkezésemre… egyszóval tudatosabb lettem és folyamatosan fejlesztettem magam. Most pedig épp „Tenerife-terápián” vagyunk – mondja nevetve.
Timi és családja a pandémia közepén, több mint 2 hónappal ezelőtt szelte át Európát, hogy 5 országon keresztülvágva, a Kanári-szigeteken találjon rá a régóta vágyott békére és pihenésre. Ehhez 3243 km-t autóval, 1300 km-t pedig komppal tettek meg. A spanyolos életérzés pedig a legkisebb utast, Budát is hamar magával ragadta.
Szenvedélyből születnek az álmok, de rengeteg munka kell egy vállalkozás sikeréhez
– Olyan jól érezzük magunkat, hogy tervben van egy kétlaki élet kialakítása, melyben az év egyik részét Magyarországon, másik részét pedig itt töltenénk. A kisfiunk is nagyon könnyen alkalmazkodott a kinti léthez és az új ovihoz. Arra neveljük, hogy legyen rugalmas, alkalmazkodó, toleráns és önálló. Ezek nagyon fontos tulajdonságok. Azt sem bánjuk, ha nem doktor lesz belőle, csak álljon meg a saját lábán. Ehhez jól jön, ha több nyelven is tud kommunikálni.
Timi egy hasznos gondolatot is tartogatott a beszélgetésünk végére, mely sokszor motiválta a nehéz pillanatokban:
– Egy könyvben olvastam egyszer, hogyha olyan vállalkozást álmodunk meg, amely a szenvedélyünk és hajlandóak vagyunk sokat tenni érte, akkor az a cég nagyon nagyra nőhet. Nos, szerencsére boldogan mondhatom: nálunk működött a recept!
Fotó: Vas Tímea.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.




