A társadalom egyik legmélyebb paradoxona, hogy gyakran épp azok válnak kirekesztetté, akik a legjobban félnek az elutasítástól. Az autista és ADHD-s gyermekek esetében ez a jelenség különösen tragikus. Ők azok, akik érzékenyek a társas visszajelzésekre, akik a legjobban félnek attól, hogy nem fogadják el őket vagy valamit rosszul csinálnak – és mégis, az oktatási intézményekből gyakran épp ők szorulnak ki. Pont ők, akik egyedi szemléletmódjukkal gazdagíthatnák a világot.
A normák börtönében
Sajnos ma még mindig bizonyos elvárások és „ideális” fejlődési normák határozzák meg, hogy mit tartanak „normálisnak”. Az oktatási rendszer például az „átlagos” gyermekekre van szabva: azokra, akik könnyen követik a szabályokat, akik képesek hosszabb ideig koncentrálni, és akik nem zavarják meg a struktúrát.
Az autista és ADHD-s gyermekek azonban természetükből fakadóan eltérnek ezektől az elvárásoktól – így válnak a rendszer „hibáivá”, gyakran nemkívánatosnak, sőt problémásnak minősítik őket.
Pont őket, akiknek a legnagyobb félelmük, hogy nem sikerül valamit jól csinálni. Őket, akiket gyakran a viselkedésük alapján ítélnek meg. Ha egy gyermek impulzív, nehezen figyel vagy szokatlan módon kommunikál, akkor nem azt mondják rá, hogy „másképp dolgozza fel az információkat”, hanem azt, hogy „rossz”, „furcsa” vagy „problémás”.
A trauma fenntartása
Ez a redukció – amikor a gyerek egyetlen aspektusát az egész identitásává teszik – mély szégyenérzethez vezethet. Az ilyen gyermekek könnyen belsővé tehetik a negatív megítélést és azt hihetik, hogy velük „valami baj van”, nem pedig azt, hogy pusztán más módon működnek, mint a többség. Ha egy neurodivergens gyermek folyamatosan azt tapasztalja, hogy a környezete elutasítja a viselkedését, az nem csak az önbizalmát rombolja, hanem hosszú távon szorongáshoz, depresszióhoz és identitásválsághoz is vezethet.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a környezet ne megbélyegezze, hanem megértse és támogassa ezeket a gyerekeket, segítve őket abban, hogy a saját képességeikhez és szükségleteikhez igazított módon bontakozhassanak ki.
A neuroaffirmatív megközelítés nem a gyerek „meggyógyításáról” szól, hanem arról, hogy felismerjük: soha nem volt „hibás”. Ez nem könnyű, tudom. Folyamatos tanulást, fejlődést és alkalmazkodást igényel. De a jutalom óriási: egy gyerek, aki tudja, hogy pontosan úgy szeretik, ahogy van, és egy szülő, aki hajlandó ott találkozni vele, ahol éppen tart – még akkor is, ha az út nem mindig egyértelmű… nos, ekkor történik a varázslat. Legalább otthon.
– Az én neurodivergens (AuDHD) gyerekem negyedikes, egyetlen iskolába se tudták/akarták beilleszteni, így hát otthon tanul. A minap a hosszúság mértékegységeire került volna sor. Megkérdezte, hogy a mile-t, a feet-et és a yard-ot is tanuljuk-e. Mondom, hááát nem, csak az SI-szabvány szerinti dm, m, km-t… Kiakadt, hogy ezt így hogy? Ez így nem komplex. A világ ennél nagyobb. Na, hát addig nem volt hajlandó még foglalkozni sem a témával, ameddig az európai szabvány mellett az angolszász átváltásokat is megtanultam, utána átadhattam a tudást. Az év végi osztályozó vizsgán nyilván ezt nem fogják kérni – mondja Zelend Niki.
Annyi mindent figyelembe kellene venni, mielőtt ártalmas következtetést vonunk le!
5-BŐL 1 EMBER NEURODIVERGENS!
Az agyunk egyedülálló abban, ahogyan gondolkodunk, feldolgozzuk, érezzük és tapasztaljuk a világot. Fontos, hogy erősségeken alapuló megközelítéseket alkalmazzunk a gyerekek oktatásában és nevelésében, ahelyett, hogy a hiányosságokra, gyengeségekre fókuszálunk.
Erről szól április 12-én 2025 legfontosabb SNI-rendezvénye: az SNI SULI EXPO.

|
5-BŐL 1 1,6 milliárd ember világszerte. A népesség 20%-a. ADHD-s, autista, diszlexiás, Tourette-es, diszpraxiás, diszkalkuliás… Magyarországon kb. 1,7 millió ember. Az SNI SULI Magyarország egyetlen online streaming platformja, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek megértéséért és támogatásáért jött létre! 5-BŐL 1 KÜLÖNBÖZŐ, DE NEM “HIBÁS”! |
Az SNI Suli áprilisi konferenciája nem egy átlagos esemény lesz. A neurodiverzitás legjobb szakértői és érintettjei osztják meg tudásukat, történeteiket és megoldásaikat. Az előadások inspirálnak, elgondolkodtatnak és valódi segítséget nyújtanak! Hogy miért?
Mert minden szülő kap kéretlen tanácsokat, de a neurodivergens gyermekek szülei elsöprő mennyiségű ítélettel néznek szembe.
„Keményebbnek kellene lenned. „
„Oh, csak manipulál téged. „
„Én soha nem hagynám, hogy az én gyerekem így viselkedjen.”
A távoli rokontól az idegenekig mindenkinek megvan a véleménye. Ez nyomasztó, kimerítő és őszintén szólva idegesítő. Én már csak tudom…
Az SNI SULI EXPO-n kisimulhatnak az idegrendszerek és megváltozhatnak a nézőpontok!
- április 12. szombat
ADHD ÉS AUTIZMUS KONFERENCIA
Workshopok, Kiállítás és Vásár
Helyszín: Budapest, Láng Művelődési Központ
Házigazda: Ábel Anita
Nem tudsz a helyszínen velünk tartani, de nem akarod kihagyni ezt a lehetőséget?
Online is megszerezheted az SNI SULI EXPO teljes tudásanyagát!
Előadások a nagyszínpadon
PROF. DR. GYARMATHY ÉVA – Tehetség másképpen. A kettős különlegesség
CZEIZEL BARBARA – Az elfogadás, a befogadás ideje, igénye és szükségessége
RAMBALA ÉVA – Szívek és szavak. Mit érzel és milyen szükségleted érintődik meg, amikor dráma van?
JÁRMI ÉVA – Bullying – kötelező elem?
SZIGETHI ZSÓFIA – ADHD – ahogy eddig nem ismerted
BARUKH ברוך – “muszáj szeretnem”
GYÓCSI JÓZSEF – Powerful demand avoidance – Kirobbanó formában! A PDA átnevezése, átértékelése
SÜVEGESNÉ RUDAN MARGIT – Segítség, ADHD! Kulcsok és szemüvegek
OCZELLA PÉTER – Metabolikus Pszichiátria: célzott táplálásterápia felnőttkori ADHD-ban
LOPATOVSZKINÉ KASZA ÉVA ZSUZSANNA – Legalább 2 az 1-ben! Középpontban az ADHD!
SÓLYOM BRIGITTA – Oda tud figyelni egy feladatra? A végrehajtó funkciók
VIRÁGH HAJNALKA – ADHD és életmód, a kiegyensúlyozott mindennapok titka
KABAI DÓRA – A viselkedés értelmezése. Amit a gyerekek magukról tanulnak tőlünk
PÁZMÁNDI ESZTER – Az érzékelés az alap, a figyelem a kulcs: Így működik a hatékony tanulás
BADACSONYI JÁCINTA – Létezik egyáltalán neurotipikus idegrendszer? Beszéljünk őszintén a szenzoros integrációról!
SZIRTES DÓRA – Szívvel Tanítani: A Szeretet, Megértés és Elfogadás Forradalma a Gyermeknevelésben
A szerző az SNI SULI alapítója, képzésben lévő autizmus szaktanácsadó.
Fotók: SNI Suli
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.







